Felülvizsgálnák a fantomegyetemeket Belgiumban

A felsőoktatási szabályok felülvizsgálatát kezdeményezték az egyetemi hallgatók Belgiumban, több intézményben ugyanis a magas tandíjért cserébe olyan értéktelen és sokszor érvénytelen diplomát szerezhetnek a hallgatók, amellyel később nem tudnak elhelyezkedni. Szakértők szerint a fantomegyetemek elleni fellépés nagyban hasonlít azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket a magyar kormány hozott a szabálytalanul működő felsőoktatási intézmények ellen.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma Este című műsorában azt mondta: mivel Belgium három régióból áll, ezért egyes nyelvi közösségeknek kell elfogadni egy adott egyetemet, vagyis ez regionális kérdés. Ám a szóban forgó esetben a szövetségi gazdasági minisztérium folytatott vizsgálatot – húzta alá, hozzátéve, hogy itt már meghúzható a párhuzamot a magyar Emmivel folytatott vizsgálattal, ami 28-ból 27 egyetemnél állapított meg visszaéléseket.

Belgiumban 2016-ban 41 egyetemnél találtak súlyos hiányosságokat, például a diplomák kiadása kapcsán, illetve megtévesztő üzleti gyakorlatról is beszélnek, vagyis pénzszerzésre, a diákok megcsapolására használtak olyan jogszabályi kereteket, melyen belül különböző kurzusokat hirdethettek –  fogalmazott az alkotmányjogász, aláhúzva, hogy a legpatinánsabb egyetem is ebbe a körbe esett: a Nagy Károlyról elnevezett brüsszeli intézmény 5 millió forontnyi összeget kért el az alap- és doktori képzésért együttvéve, ami horribilis összegnek mondható.

Belgiumban figyelembe veszik az unióról szóló szerződés 165-ös cikkelyét, mely kimondja, hogy tagállami hatáskör az oktatás, illetve azt az uniós elvet is, hogy a szubszidiaritás elve alapján tagállami szinten – és Belgium esetében regionális szinten – döntenek a felsőoktatás kérdéséről. Vagyis el sem merül, hogy beleszólnak Brüsszelből, és uniós szinten nem „vegzálják” az oktatás szabadságát szemben Magyarországgal, ahol a CEU ügyében egyértelműen beavatkozott az Európai Bizottság – húzta alá Lomnici Zoltán.

Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban már kijelentették, hogy az adott állam – a CEU esetében tehát New York – kormányzója a tárgyalóképes fél, és ott is az a szabály, hogy szövetségi szinten nem szólnak bele az oktatásba. Ehhez képest kötelezettségszegési-eljárás indult az oktatás ügyében Magyarországgal szemben – mondta.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a mai napig nem tisztázott, hogy miért nem szerepel dátum a George Pataki és Medgyessy Péter között CEU-megállapodáson, továbbá nem tudni, hogy a CEU-New York hogy működhet úgy, hogy nincs kampusza.

Lomnici Zoltán szerint Belgiumban a CEU-New York biztosan nem működhetne, de az uniós tagországok többségében sem.

Mindezek fényében azt mondhatjuk, hogy a belga probléma csak egy szelete az uniós felsőoktatási kérdésnek – húzta alá Lomnici Zoltán.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »