Fogytán vagyunk a kellemes dolgoknak

Fogytán vagyunk a kellemes dolgoknak

Az aktuális boldogságfelmérések – ilyenek is készülnek – szerint Közép- és Kelet-Európában senki sem érzi magát jobban a cseheknél. Globálisan a 23. helyen állnak – közhely, hogy a dánok az elsők, ám velük most nem foglalkozunk –, a középmezőnyben szerencsétlenkedő magyarokat nem kevesebb mint 52 (!) pozícióval előzik meg. Joggal merül fel hát a kérdés, hogy mi ennek az oka, különös tekintettel arra, hogy a kommunizmus például szinte teljesen egyformán sújtotta hazánkat és Csehszlovákiát, sőt levert forradalmak is jutottak ide meg oda is, igaz, a miénk véresebbnek bizonyult.

Mindenféle tudományos megközelítést mellőzve három dolog jut eszembe ezen a vonalon. Az egyik természetesen a jégkorong, a világ legvagányabb sportját ők sokkal magasabb színvonalon művelik, mint mi. A másik az a fajta szelíd és bölcs humor, amelynek a filmművészetben Jirí Menzel – volt, mert jó ideje nem nagyon forgat – az egyik legavatottabb művelője. A harmadik meg a sör. Igen ám, csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy ez a sör milyen.

Hogy milyennek kell lennie, azt nem utolsósorban Menzel legszebb filmjéből, Az én kis falum című alapműből tanulhatta meg az emberiség fontos nüanszokra is fogékony része. Nemcsak a típus és a minőség számít ugyanis, hanem a hőmérséklet is. Miként a teherautó-sofőr Pávek (Marián Labuda) annak rendje és módja szerint kikísérletezte, a pincelejáró hetedik lépcsőfokán való tárolás garantálja az ideális állapotot. Mivel a hatodikon még túl meleg van, a nyolcadikon meg már túl hűvös!

Az én kis falum persze nem feltétlenül sörgasztronómiai kalauzként értelmezendő. Mint minden jelentős alkotás, ez is az élet értelméről szól. A harcias természetű (és köpcös) Páveknek hosszú idő után egyszerre elege lesz bájosan bugyutácska (és langaléta) kocsikísérője, Otik (Bán János) balfékségeiből, és úgy dönt, végre megszabadul tőle. Ezenközben kiderül az is, hogy némely városi hatalmasságoknak Otik falusi házacskájára fáj a foguk, cserébe egy prágai panelbe telepítenék át szegénykémet. Hogy tényleg szétszakadhat-e a furcsa pár, és hogy célt érhet-e a cselszövés, afelől ne legyenek kétségeink. Ez Menzel-film, és nem valami nyomorszociológiai megalapozottságú turbórealista filmdráma.

http://mno.hu/

Melynek lényege a szokásos színvonalú humoron túl ezúttal is a hangulatban, az életteli karakterekben, egyszerű viszonyaik könnyű kézzel felskiccelt bonyolultságában van. Továbbá a bölcs megmondásokban, amelyeket főként a gondolataiban mindig a felhők között járó, de Skodáit talajszinten összetörő doktor (Rudolf Hrusinsky) vezet elő. Hogy fogytán vagyunk a kellemes dolgoknak, ő mondja azt is. Nem baj, hogy ebben nem egészen van igaza.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »