Földalatti atomrobbantásra készül Kim Dzsong Un?

PHENJAN. Újabb, közepes hatótávú ballisztikus rakétát lõtt fel Észak-Korea kedden: az átrepült Japán felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. A kommunista ország legújabb akciójával kapcsolatban egyebek mellett Kína és Oroszország is megfogalmazta aggályait, Japán pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte, amely elítélte Észak-Koreát.

Ha az ember folyamatosan követi az eseményeket, láthatja, hogy egy bizonyos eszkalálódás tapasztalható, hiszen a koreaiak minél nagyobb hatótávolságú rakéták kilövésére törekszenek – mondta el Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértõ az M1 hírcsatornán szerdán, majd hozzátette: céljuk minden bizonnyal a 12 ezer kilométer hatósugarú, interkontinentális ballisztikus rakéta elérése, ami már komoly fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra nézve.

Persze Dél-Koreának és Japánnak már a most kilõtt, 5000 kilométeres lõtávolságú rakéta is fejfájást okozhat, ráadásul 2009 óta egyetlen rakéta sem repült át egy ország felett. Aggasztó lehet a kérdés, miszerint hogyan reagálna a magát fenyegetve érzõ Japán, ha egy nem túl pontos észak-koreai rakéta eltalálná.

Kísérleti atomrobbantás

A Koreai Munkapárt elnöke jelenleg nyilván arra vár, hogy kiderüljön, miként reagál akcióira a nyugat, illetve Dél-Korea és Japán, melyet követõen nem kizárt, hogy egy földalatti atomrobbantást hajt majd végre.

Észak-Korea így kívánja bizonyítani, hogy immáron ilyesmire is képes, még ha az atomtöltet rakétára való felszerelésének technikájával egyelõre nem is rendelkezik.

Kínán és Oroszországon nyomás lesz, hogy tartsák be a szankciókat

Csoma Mózes egyetemi docens, az ELTE Koreai Tanszékének vezetõje szerint Kínán és Oroszországon nyomás lesz, hogy ténylegesen tartsák be az Észak-Korea elleni szankciókat azok után, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag és "határozottan" elítélte kedden Észak-Koreát az újabb rakétakísérlet miatt.

Csoma Mózes az M1 aktuális csatorna szerda esti mûsorában elmondta: azt is elképzelhetõnek tartja, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol olyan szövetséges országokra, amelyekben mûködik észak-koreai diplomáciai misszió, hogy utasítsák ki az ázsiai ország diplomatáit. Úgy fogalmazott: a dél-koreai álláspont szerint bár létezõ az észak-koreai fenyegetés, nem vezet majd fegyveres konfliktushoz.   

Kifejtette: nagy jelentõsége van annak is, hogy a legutóbbi rakétakilövés miért Japán, Hokkaidó felé történt, hiszen az elmúlt hetekben folyamatosan Guam térsége szerepelt a hírekben, és az amerikaiak "rendkívül érzékenyen" reagáltak a szigetet lehetséges célpontként említõ észak-koreai kijelentésekre.   

A phenjani vezetés felismerte, ha tovább "forszírozzák ezt a Guam-kérdéskört", az esetleg kiprovokálhatna az amerikaiakból valamilyen váratlan reakciót – vélekedett a szakértõ, aki szerint ezért használták a "begyakorolt" kilövési irányt, hiszen észak-koreai rakéta elõször 1998-ban repült át japán szigetek fölött.

A Koreai-félsziget megosztottsága mindenkinek kényelmes

A Koreai-félsziget megosztottsága mindenkinek kényelmes, a konfliktus eszkalálódása viszont senkinek – mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli mûsorában.

Donald Trump amerikai elnöknek a kampányidõszakban nem volt stratégiája a térséggel kapcsolatban, de az az igazság, hogy elõdje, Obama "húzd meg, ereszd meg!" stratégiája sem volt igazán sikeres – mondta a szakember. Az észak-koreai vezetés céljai sem pontosan ismertek – fûzte hozzá.   

Szenes Zoltán azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg megzavarhatja-e az észak-koreai rakéták irányítását, elmondta: a világ öt legnagyobb kiber-, illetve hacker-nagyhatalmának tartott Kína, Oroszország, USA, Irán és Nagy-Britannia birtokában lehet ilyen képességeknek, de még az Egyesült Államok rakétavédelmi, illetve ezzel kapcsolatos kiber-rendszerei sem százszázalékosak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy Trump nemrég rendelte el önálló kiberparancsnokság felállítását az amerikai fegyveres erõkön belül.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »