Második alkalommal söpörték le a kormánypártok az Orbán Viktor miniszterelnök által benyújtott, a parlamenti pártok konszenzusán nyugvó alaptörvény-módosítást. A fideszes és KDNP-s képviselőknek továbbra is az a problémájuk, hogy a Jobbik javaslata (amely mindössze egyetlen mondattal tér el az eredeti változattól) a kötelező betelepítési kvóták mellett a letelepedésikötvény-programot is kizárná.
Szerdán az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége 1 nem és 9 igen szavazat mellett ismét megakadályozta, hogy a testület napirendre vegye a Jobbik alaptörvény-módosítását. Mint ismert, a jobboldali ellenzéki párt javaslatával egyszerre zárná ki a kötelező betelepítési kvótákat és az offshore hátterű, nemzetbiztonsági kockázatokat is magában rejtő, Rogán Antal köreihez köthető letelepedésikötvény-programot.
Mi változott november 8-a óta?
Apáti István (Jobbik) a rövid vitában hangsúlyozta, pártja célja, hogy légmentesen, fizikai és jogi szempontból is lezárható legyen a határ. Emlékeztetett arra is, hogy bár valóban a 30 napos határidőn belül vagyunk, de ha tovább késlekedik a testület, akkor a parlament téli szünete miatt akár jövő februárra is csúszhat az alaptörvény-módosítás.
Továbbra is arra vár választ a jobbikos politikus, hogy mi változott november 8-a óta, miért nem szavazza meg a saját javaslatát a Fidesz-KDNP?
Az MSZP-s Bánáti Gergely is furcsállta a kormánypártok viselkedését, mint mondta, ha valóban ki akarja vezetni az Orbán-kormány letelepedési kötvényeket, akkor
„nosza, itt lenne a lehetőség!”
A Fidesz álláspontját Vas Imre ismertette, mint mondta,
„semmilyen észérv nem szól amellett, hogy a Jobbik módosító javaslatát napirendre vegyük”.
120 milliárd ok
A kormánypártok újabb elutasítása után rövid értékelésében Apáti István arról beszélt, „hogy kibújt a szög a zsákból”, a Fidesz számára az alaptörvény szintű védelem nem nemzeti kérdés, pusztán pártérdek. Véleménye szerint nincs épeszű magyarázat a kormánypárti politikusok hozzáállásának, hacsak nem az a bizonyos „120 milliárd ok”, utalva ezzel a kötvényekből származó bevételekre, amelyeknek egy része eltűnik az offshore hálóban.
Nem most kezdték
A pártérdekből történő időhúzás múlt hétfőn kezdődött, a kereszténydemokrata Rubovszky György által vezetett testület már akkor sem kívánt foglalkozni az indítvánnyal.
A házszabály vonatkozó pontja szerint erre megvan a lehetősége, az illetékes bizottságnak a kijelölést követő harminc napon belül kell határoznia az indítvány tárgysorozatba vételéről. Így akár december közepéig is eltarthat ez a kormánypártokra nézve kínos folyamat, ami már csak azért is kockázatos, mert elképzelhető, hogy a december 15-ei, 16-ai EU-csúcson az Európai Unió állam- és kormányfői már tárgyalni fognak a brüsszeli kötelező kvótákról.
Már fél éve módosíthatták volna az Alaptörvényt
Az persze egy másik kérdés, hogy a kormánypártokat mennyire érdekli a házszabály, ezzel együtt a magyar parlamentarizmus. Emlékezetes, Rubovszky György áprilisban házszabálysértés árán is akadályozta, hogy a Jobbik alaptörvény-módosítója napirendre kerüljön. Májusban aztán az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP a DK-val, a Liberálisokkal és az Együttel közösen szavazta le a bevándorlással szembeni alaptörvényi védelmet.
Az Alfahír számolt be arról a példátlan esetről is, amikor az Országgyűlés Külügyi és Gazdasági bizottságának együttes ülésén nem biztosítottak elég időt arra, hogy Szijjártó Péter megválaszolhassa az ellenzéki képviselők kérdéseit, végül a plenáris üléssel párhuzamosan, konzultációs jelleggel, jogellenes folytatódott a miniszteri meghallgatás.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
