Furcsa döntést hozott az ítélőtábla

Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban.

Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét egy ezzel ellentétes határozatot hozott. Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára fölkerült bírósági tudósításban. A két jogtanácsos arca mintegy két másodpercig látható a tízperces felvételen. Az ítélőtábla bírája, Fermanné Polák Zita összesen kilencszázezer forintnyi sérelemdíjat ítélt meg a felpereseknek ezért a két másodpercért.

Az ítélet felülvizsgálatát kezdeményezik

Hírdetés

Gaudi-Nagy Tamás katasztrofálisnak minősítette az ítélőtábla határozatát. Rámutatott: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a tárgyalást vezető bírónak nem kell az állami feladatkörben eljáró személyek hozzájárulását kérnie a felvételkészítéshez. Vagyis törvénysértő volt, hogy a felvételkészítést a bíró megtiltotta az ominózus tavalyi tárgyaláson. Azt pedig továbbra is „elvtelen, alamuszi” viselkedésnek tartja, hogy az állami erőszak-monopóliumot birtokló szerv, a rendőrség jogi képviselői nyilvános tárgyaláson el akarnak bújni a kamera elől, ráadásul éppen a 2006-os őszi rendőrterror miatt indult egyik kártérítési perben. A jogvédő kiemelte: nemcsak a polgári perrendtartással, hanem az Alkotmánybíróság és a Kúria idevágó határozataival, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is ellentétes Fermanné Polák Zita döntése. Gaudi-Nagy Tamás jelezte, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kezdeményezik a Kúrián.

Ismeretes, a Kúria egyik 2012-es jogegységi határozata szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök nem közszereplők, ezért a beleegyezésük nélkül nem közölhető róluk felismerhető kép- és hangfelvétel. Az Index panasza nyomán azonban az Alkotmánybíróság tavaly ezzel ellentétes határozatot hozott. Eszerint ha a szolgálatot teljesítő rendőrről készített felvétel közérdekű, akkor nem kell az illető hozzájárulását kérni. Ennek nyomán idén februárban a Kúria visszavonta korábbi jogegységi határozatát. Vagyis úgy tűnt, a világszerte bevett gyakorlatnak megfelelően végre eltűnhetnek a híradókból a kikockázott arcú egyenruhások. Ám a jelek szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem értesült a megváltozott jogi helyzetről, és futószalagon ítél meg több százezer forintos sérelemdíjakat ki nem takart arcú rendőröknek. Legutóbb idén októberben az Indexet marasztalta el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa egy hasonló esetben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »