Gabonafélékkel silányítják az őrölt kávét

Gabonafélékkel silányítják az őrölt kávét

A Magyar Nemzet utánajárt, miként lehetséges, hogy a szemes kávé drágább, mint az őrölt, elvégre utóbbi a feldolgozott, vagyis amögött van hozzáadott érték. Kiderült, hogy sokan gabonafélékkel ügyeskednek az őrleményeknél, hiszen a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kávékeverék a kávén kívül más emberi fogyasztásra alkalmas összetevőt is tartalmazzon. Igaz, ez ront a minőségen.

Bármelyik vásárló elfogadja, ha az üzletek polcain feltüntetett árak tükrözik a feldolgozás során hozzáadott értéket, vagyis ha valami szeletelt, hámozott vagy éppen darált, az logikusan kerül többe. Több áruház kínálatában szemezgetve lapunk mégis azzal szembesült, hogy márkán belül is a szemes kávé drágább, mint az őrölt. Például az Omnia Classic 250 grammos kiszerelésben 999 forint őrölve, az egész szemesből a 200 grammos kerül ugyanennyibe. Ez húszszázalékos különbséget jelent, hiszen a kilogrammonkénti ár 3996, illetve 4995 forint. Ugyanez a helyzet a Segafredo Espressónál: a negyedkilós őrölt 999, a félkilós szemes 2599 forint. Itt még nagyobb a differencia, kilónként az 1200 forintot is eléri. Ez csak két tetszőleges árucikk, de láttunk akciós újságban olyat is, hogy az őrölt, tehát feldolgozott kávé 30-40 százalékkal olcsóbb, mint az egész szemes.

Felvetésünkre az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, elsősorban a termék értékét kell tükröznie az árnak, de nincs olyan szabály, ami pontosan meghatározza, ezt hogyan kell mérni. Vámos György kiemelte, szabad az árképzés, a legnagyobb hatással az átadási ár van a fogyasztóira, a vásárlók megtévesztésére nem törekedhetnek sem a kereskedők, sem pedig a kávéforgalmazók. Ugyanakkor éves szinten jelentős eltérést mutathat a kávé világpiaci árának alakulása is.

Az őrölt sokat elbír

– A Magyar Élelmiszerkönyv nem tiltja, hogy a kávén kívül más emberi fogyasztásra alkalmas összetevőt is tartalmazzon a kávékeverék, így fordulhat elő az is, hogy különféle gabonaféléket, például árpát vagy cikóriát adjanak hozzá – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Sándor többszörös baristabajnok, a szekszárdi A Kávé Háza tulajdonosa. Hangsúlyozta, hogy a szemes kávéval szemben van a fogyasztóknak egyfajta esztétikai elvárásuk is, az őrölt viszont sok mindent elbír.

Emlékeztetett, hogy a szakmabeliek érzékszervi tesztjén túl laboratóriumi követelmények között vizsgálódott már a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is, és tavaly előfordult olyan eset, hogy szennyezett terméket talált, ami egy gabonát megtámadó gombabetegségre utalt. Az idézett kutatást 2015 márciusában végezte el a Nébih: 39 őrölt pörkölt kávé esetében minőségi és biztonsági paramétereket mértek, a jelölési előírások betartását ellenőrizték, valamint kedveltségi vizsgálatot végeztek. A D. Kaiser Krone márkájú kávéban az uniós értékhatárnak több mint a kétszerese volt a gombák által termelt mérgező anyag, az ochratoxin–A szintje, így a hatóság elrendelte a forgalomból történő kivonást és a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását, a gyártóval szemben pedig élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki.

– Az előállítás költségén sokan úgy próbálnak csökkenteni, hogy az érzékenyebb, nehezebben termeszthető arabica kávé helyett több robusta fajtát használnak, amely a gépesítés révén nagy mennyiségben is olcsóbban állítható elő, utóbbi jellemzően Brazíliából, Vietnamból érkezik – állapította meg a Magyar Nemzet érdeklődésére Győrfi Gyula, a Mantra Kávézó tulajdonosa. Kiemelte, ők eleve csak olyan szemes kávét árusítanak, melynek az országon, sőt régión túl is ismerik a pontos származási helyét. Jellemzően farmszelektált kávékat tartanak, amelyekből a pörkölés utáni 7–10. nap után nyerhető a várt kivételes ízharmónia, a harmadik-negyedik hét után viszont már elmúlik a hatás. Ezért minden héten frisset rendelnek, hogy a minőséget fenn tudják tartani, és erre biztatják partnereiket is.

Ellenőrizzük az összetevőit, mielőtt a kosárba tesszük!

Megállapítható tehát, hogy kávévásárláskor is elővigyázatosnak kell lenni, érdemes megállni egy percre, és megnézni az őrlemény összetevőit, mielőtt beletennénk a kosárba. Tavaly egyébként kimondottan jó évet zártak a kávé világpiacán meghatározó brazíliai és kolumbiai termelők, ezt annak köszönhették, hogy a feltörekvő országok devizái közül a brazíliai real és a kolumbiai peso veszített a legtöbbet értékéből az amerikai dollárhoz képest. A kávé 81 milliárd dolláros világpiacát 22,7 százalékkal a Nestlé vezeti. A JAB Holding azonban megtörné a Nespresso gyártójának uralmát: 13,9 milliárd dollárért megvásárolta a Keurig Green Mountaint.

A Bloomberg szerint azonban veszély fenyegeti a piacot: a világ kávét fogyasztó népességének szüksége lenne még egy Brazíliára. Méghozzá azért, mert a feltörekvő országok tagjai rákaptak a kávéra, miközben a világ más részein sem csökken a fogyasztás. A bővülő kereslet kiszolgáláshoz évi 40-50 millió zsákkal kellene növelni a termelést a következő tíz évben. Az előrejelzések szerint 2030-ra a jelenlegi harmadával, évente 200 millió zsákra nő a világ kávéfogyasztása.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »