Gázos ügy: a "Skócia-kérdés" dönthet a London-Brüsszel vitában

Gázos ügy: a "Skócia-kérdés" dönthet a London-Brüsszel vitában

A “Mail on Sunday”-ben publikált friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a brit választópolgároknak jelenleg 53 százaléka fordítana hátat az EU-tagságnak, szemben azzal a 47 százalékkal, akik továbbra is a Közösség tagjaként képzelnék el az Egyesült Királyság jövőjét – számol be az Iránytű Intézet a Facebook-oldalán. Mint ismert, az Egyesült Királyság lakossága 2017-ben népszavazáson dönthet a tagságról, mi most a kérdést Skócia felől közelítjük meg.

Kovács János, az Iránytű Intézet elemzője arra figyelmeztetett, hogy bár David Cameron uniós reformcsomagjáról, illetve az Egyesült Királyság esetleges EU-ból történő kilépéséről viszonylag sokat olvashattunk a hazai sajtóban (főként a brit miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatása kapcsán), ugyanakkor kevés szó esett arról, hogy a brit közvélemény mennyire megosztott a kérdésben, illetve az EU-tagság és a Skóciával való unió fenntartása mennyiben függhet össze a jövőben.

“Skócia-kérdés”

Emlékezetes, a skótok többsége tavaly szeptemberben úgy döntött, hogy az ország az Egyesült Királyság része marad. Ahogy arról már akkor is beszámoltunk, Skócia felségvizei alatt található az Egyesült Királyság olaj- és földgázkészleteinek 90 százaléka. Az 5 milliós lakosú ország az Északi-tengeren termeli meg Nagy-Britannia GDP-jének 9,6 százalékát, 2012-es adatok szerint 8,8 milliárd font adóbevételt generálva ezzel a londoni büdzsének.

“Egyes becslések szerint, az energetikai szektor egészét tekintve, tehát a logisztikán át az önálló értékesítésen keresztül a foglalkoztatásig, a közvetett bevétel 100 milliárd(!) fontot is eléri. Ha ezt a vagyont Skócia felügyelhetné, az egyfőre jutó GDP szerint a világ hatodik leggazdagabb állama lehetne”

– értékelték a választás tétjét energetikai szakemberek.

Ám a skótok végül maradtak, viszont egy tavaly novemberben közzétett felmérés arról számolt be, hogy a skót választóknak 55 százaléka pártolja az EU-ban maradást, s csak 30 százalékuk szakítana a Közösséggel – mutatott rá a visszás helyzetre Kovács János.

Az Iránytű Intézet elemzője magyarázatában hangsúlyozta,

a modern demokráciák történetében jól ismert, hogy egy-egy társadalmi-politikai törésvonal megléte önmagában még menedzselhető, kis valószínűséggel vezet politikai instabilitáshoz. A problémát rendszerint az okozza, amikor több törésvonal összefut, metszéspontot alkot. A brit Európa-politikában a „Skócia-kérdés” ilyen metszésponttá vált

– tette hozzá.

London ezzel két tűz közé került? Ha enged a többség akaratának, és elhagyja az EU-t, ezzel megkockáztatja, hogy elveszíti Skóciát, illetőleg az Északi-tenger földgáz- és kőolajmezőit?

Cameron mindkét uniót meg kívánja őrizni:

az Egyesült Királyság EU-tagságát, valamint az uniót Skóciával – válaszolta felvetésünkre az elemző. Kovács János szerint ezért is fontos London számára, hogy európai szinten támogatókra leljen a Cameron-féle, az EU intézményes működésének reformját is megcélzó javaslatcsomag (ezzel ugyanis – ha reális kompromisszum születik, amit sikerként tud tálalni a brit közvéleménynek – némileg „csitíthatja” az euroszkeptikus hangokat).

Az Egyesült Királyság számára ugyanis egyre nehezebb lesz import nélkül fedezni az energiafogyasztásukat, mert miközben a villanyáram termelésének 47 százaléka földgázalapú, addig a termelésük egészen elképesztő módon 10 esztendő alatt az egyharmadára csökkent.

Szeparatisták vs. EU

A kérdés akkor válik még izgalmasabbá, ha számba vesszük azt is, hogy a skót szavazópolgárok a függetlenségi referendum megtartása előtt „figyelmeztetést” kaptak Brüsszeltől: a független Skócia nem maradhat automatikusan az EU tagja, hanem újból tagságért kell folyamodnia (ami jogilag és gazdaságilag is rendkívül sok bizonytalansággal járna)

– közelíti meg a “Skócai-kérdést” Kovács János egy másik szempontból.

Mint ismert, az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso egyenesen úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyságtól való elszakadás esetén „lehetetlenné válhat” a skót EU-tagság fenntartása. London szintén számos negatív döntést, várható hatást helyezett kilátásba (pl. Skócia nem tarthatná meg a fontot kiválása esetén).

Az Iránytű Intézet elemzője a Brüsszelből érkező fenyegetést két okkal magyarázta:

egyrészt az EU-nak nem érdeke a szeparatista törekvések felerősödése az egyes tagállamokban (itt leggyakrabban a katalán „veszélyt” szokták említeni),

másrészt – noha Egyesült Királyság lakosságának csupán 8,4 százaléka él (2011-es adat) Skóciában – az átlag brit szavazónál erősebben EU-párti skótok egy kiélezett helyzetben (amikor néhány százalékpontnyi voks dönt a brit EU-tagság kérdésében) a mérleg nyelvét alkothatják – az EU javára.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »