Goethe ukránul?

Goethe ukránul?

A kárpátaljai magyar oktatás nincs könnyű helyzetben. Az új oktatási törvény körüli vita még el sem csitult, máris itt van egy újabb agyrém. Az ukrán oktatási minisztérium tervezete alapján a világirodalmat szeptembertől immár nem magyarul, hanem ukránul kell tanítani a 10–12. osztályokban – adta hírül pár napja a Magyar Nemzet.

A világirodalmat eddig a magyar irodalommal integrálva tanították Kárpátalján. Az új koncepció – egyértelműen dilettáns – kiötlői hozzácsapnák a Weltliteraturt az ukrán irodalomhoz. A kijevi oktatási minisztérium újabb rendelete, ha életbe lép, hatalmas károkat okoz majd. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség egyértelműen ellenzi az új tervezetet, és több fórumon tiltakozik.

A koncepció beterjesztői arra valószínűleg nem gondoltak, hogy döntésükkel a magyar irodalom tanítását is ellehetetlenítik, ugyanis nem lehet elszigetelten oktatni nemzeti irodalmunkat. A magyar irodalom alkotásai folyamatos párbeszédben vannak más nemzetek szellemi értékeivel, fordításirodalmunk pedig a magyar irodalom részét képezi. Például Kosztolányi, Babits és Tóth A holló című vers fordításainak összehasonlító elemzéséből legalább annyit tudhatunk meg Poe verséről, mint a magyar nyelv lehetőségeiről.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy Homérosztól Franzenig a világirodalom klasszikusait ne anyanyelvükön olvassák, értelmezzék az iskolában a diákok (eltekintve attól a ritka kivételtől, ha eredetiben olvassák a szövegeket).

A magyarral integrált világirodalom tantárgy arra is alkalmas, hogy a művelődéstörténeti anyag szélesebb összefüggésrendszerbe kerüljön. Kétségkívül az egyik járulékos veszteség az lesz, hogy csökkentik a magyar órák számát.

A kárpátaljai magyar iskolák nincsenek fölkészülve az új helyzetre, nincsenek tankönyvek, sem ukrán nyelvű fordítások az iskolákban – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke.

Ez az új, szakmailag megalapozatlan rendelet durván fölforgatja a kárpátaljai magyar oktatást; a nemzeti irodalom oktatását egyértelműen „gettósítja”, a magyar irodalmi nyelvhez való hozzáférést korlátozza. Csaknem kétszáz év telt el azóta, hogy a weimari költő megfogalmazta a világirodalom gondolatát, de az ukrán modell bevezetése nem nyitást, hanem bezárkózást jelentene. Föltételezem, ha a tanulók nem anyanyelvükön olvassák a világirodalom remekeit, a megértés nem lesz összetett és szegényesebb élményben lesz részük. Ha elmarad az alapos, elmélyült, értő olvasás, a tanuló nem tesz szert olyan tapasztalatra, amely fontos lenne személyiségfejlődéséhez, identitásformálásához, és ahhoz, hogy a társadalom gondolkodó, cselekvő polgára legyen. Ezért hát: Vigyázó szemetek Kijevre vessétek!


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »