Három községben van ivóvíz, háromba még tartálykocsival hordják

Három községben van ivóvíz, háromba még tartálykocsival hordják

Hétfőtől működik a csallóköznádasdi kúton beszerelt aktív szenes szűrőberendezés, így Csallóköznádasdon, Bakán és Dercsikán már iható a vezetékes víz.

Gellében, Sárosfán és Lúcson még zajlik a szűrőberendezés felszerelése, de hamarosan ezekben a falvakban is lehet majd inni csapvizet. Viszont azokon a lakosokon, akik nincsenek rácsatlakozva a hálózatra, nem tudnak segíteni.

Továbbra sem tudni, honnan és hogyan került az atrazin növényvédő szer a dunaszerdahelyi járásbeli ivóvízhálózatba. A szakemberek a hétfői csallóköznádasdi lakossági fórumon újra kizárták, hogy az egykori pozsonyvereknyei Dimitrov Vegyiüzemből terjedne a szennyezés.

A Regionális Közegészségügyi Hivatal december közepén tiltotta meg a vezetékes víz fogyasztását a hat faluban. A fórumon az is kiderült, hogy a kétezres évek elején betiltott növényvédő szer nem okoz akut egészségügyi problémákat, inkább a vízi élőlényekre lehet veszélyes, mint az emberre. „Nem kell pánikot kelteni” – jelentette ki Krascsenits Zoltán vegyészmérnök. A szakember nem ajánlja az otthoni, reverz ozmózis rendszerrel működő szűrőberendezések használatát, mert azok minden anyagot kivonnak a vízből.

Bóna Zsuzsanna, Csallóköznádasd polgármestere nehezményezte, hogy az egyik legnagyobb ivóvízkészlet felett nem építettek ki összefüggő csatornahálózatot. A falvak anyagi támogatás nélkül, önerőből nem tudják megépíteni a rendszert.

Az atrazin növényvédő szer Szlovákiában is népszerű volt, míg az Európai Bizottság 2004-ben be nem tiltotta. Ezután 2007-ig fokozatosan kivonták a forgalomból. „Nem szabad pánikot kelteni. Az atrazin a növények enzimrendszerére hat, meggátolja a fotoszintézist” – vázolta a szer hatását Krascsenits Zoltán vegyészmérnök. Elmondta, hogy az egykori Juraj Dimitrov Vegyiművekben gyártott szert nagy mennyiségben használták a kukoricatermő vidékeken gyomirtásra. A szakember elmagyarázta, hogy egy kilogramm élő testtömegre 3000 milligramm atrazinnak van mérgező hatása. A szenynyezett kutakban csak 300–450 nanogramm körüli értékeket mértek literenként.

Hivatalosan az atrazin csak enyhén mérgező vagy nem mérgező anyag

 – mondta Krascsenits.

A Nyugat-szlovákiai Vízművek megvizsgálta a Dunaszerdahelyi járásban található 32 kútja vizét, és Lég, Nagymagyar és Illésháza közelében is talált atrazint, de itt a szennyezés nem haladja meg a határértéket.

Huszonöt nap után újra iható víz folyik a csallóköznádasdi, bakai és dercsikai csapokból. A további három faluba, Gellébe, Sárosfára és Lúcsra még napokig tartálykocsival szállítanak ivóvizet. Hétfő este lakossági fórumot tartottak a tiszta csallóközi ivóvízről a csallóköznádasdi kultúrházban.

Csallóköznádasdon, Bakán és Dercsikán december 15-én hirdették ki, hogy atrazinszennyezés miatt nem iható a vezetékes víz. Négy nappal később az északabbra fekvő Gellében, Lúcson és Sárosfán is víztilalmat rendeltek el. Az atrazin növényvédő szer magasabb koncentrációja miatt fogyasztásra nem, mosásra és tisztálkodásra azonban alkalmas volt a víz. A Nyugat-szlovákiai Vízművek aktív szenes szűrőberendezésekkel tisztítja meg a vezetékes vizet. A csallóköznádasdi kútnál már működik a rendszer, hamarosan a gellei és a sárosfai kútba is beszerelik a szűrőt. Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere lapunknak azt nyilatkozta, hogy a lakosok higgadtan kezelik a helyzetet.

Hétfő este mintegy száz helyi és környékbeli lakos gyűlt össze a csallóköznádasdi kultúrházba meghirdetett fórumra. „Az eset révén tapasztaljuk leginkább, mennyire tehetetlen a kisember, aki nem kap elegendő információt a hivataloktól. Ezért kell egy független szakértőkből álló fórum” – mondta korábban Mészáros Krisztina, a fórum szervezője. Sebő László, a Nyugat-szlovákiai Vízművek dunaszerdahelyi fiókjának igazgatója, Krascsenits Zoltán vegyész, független szakértő és Paxián Erik, a fenntartható, vegyszermentes mezőgazdasággal foglalkozó szakember tájékoztatta a jelenlevőket a szennyezésről, az atrazin növényvédő szer és az egyéb vegyi anyagok veszélyeiről, valamint arról, miként lehet vegyi anyagok nélkül gazdálkodni. A lakosok hiányolták a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség vagy a környezetvédelmi minisztérium képviselőit. Bóna Zsuzsa, Csallóköznádasd polgármestere köszöntötte a vendégeket, és bejelentette, hogy működik a vízművek szűrőberendezése, az új eredmények szerint nincs atrazin a vezetékes vízben, és hétfő estétől újra iható a csapvíz. A polgármester megköszönte a vízművek munkáját.

Az egészségügyi minisztérium október 15-én módosította a vezetékes víz minőségére és annak ellenőrzésére vonatkozó rendeletet. Szigorította a vízvizsgálatra vonatkozó előírásokat, és többféle vizsgálatot rendelt el. Sebő László elmondta, hogy a vízművek harmonogramja alapján, a települések lakosságát és vízfogyasztását figyelembe véve ellenőrzik a vezetékes vizet. „A rendelet pontosan nem szabályozza, milyen típusú anyagokat kell vizsgálni” – közölte Sebő László. A vállalat ötféle növényvédő szer nyomait kereste a Dunaszerdahelyi járásban levő 32 kútban, és csak az atrazin mennyisége haladta meg a határértéket. A vízművek kútjai körülbelül 40-45 méter mélyen vannak, a csallóköznádasdi kút 85 méter mély. Sebő elmondta, hogy mivel az atrazin nehéz anyag, lehetséges, hogy a sekélyebb kutak vize nem szennyezett. Lég, Nagymagyar és Illésháza közelében is találtak atrazint, a Csallóköz északi és déli határánál nem mutattak ki szennyezést. A magánkutak vizét és a galántai és vágsellyei járásbeli kutakból nyert mintákat is megvizsgáltatják. Az igazgató elmondta, hogy literenként legfeljebb 500 nanogramm lehet a peszticídek aránya, ennek ötöde, vagyis 100 nanogramm lehet az atrazin. A csallóköznádasdi kútban 400-450 nanogramm atrazint találtak, a gellei kútban 300 nanogramm körüli értéket mértek. „Ezek olyan kis értékek, hogy sokszor a legérzékenyebb műszerekkel is nehéz mérni” – jelentette ki Sebő László, hozzátéve, hogy a törvényekkel összhangban tájékoztatták a Dunaszerdahelyi Regionális Közegészségügyi Hivatalt. „A dunaszerdahelyi vízművek semmit nem akart eltitkolni – szögezte le Sebő. – A szakembereink szerint az atrazin nem okoz akut egészségi problémát. Nem hazardíroztunk a fogyasztók életével.” Az igazgató arra is rámutatott, hogy Szlovákiában a legszigorúbb normák érvényesek. „Az Amerikai Egyesült Államokban például 1000 nanogramm az atrazin megengedett értéke az ivóvízben” – zárta Sebő. Ezt Krascsenits Zoltán független vegyészmérnök is megerősítette.

A 2005-ben készült, vízi élőlényeken elvégzett mérésekből kiderül, hogy az atrazin endokrin diszruptor, a vízi élőlényeknél feminizációt okoz.

A felnőtt ember szervezetére nincs ilyen hatása. Az endokrin diszruptor anyagok a vízi élőlényekre veszélyesek

 – folytatta a vegyész, aki felhívta a figyelmet a vízben található egyéb szennyezőanyagok, a műanyagszármazékok és a háztartásban használt vegyszerek veszélyeire, amelyek ezerszer vagy akár százezerszer károsabbak, mint az atrazin. A növényvédő szer másodrendű szennyező forrásból is bekerülhetett a vízbe. Az anyag nehezen oldódik a vízben, ezért sokkal tovább marad a környezetben, Krascsenits a talaj összetételével, a talajszemcsék és az atrazin molekuláinak töltésével is magyarázta, hogy a vegyszer kimosódhat a talaj mélyebb rétegeibe. Emiatt vízvédelmi területeken nem használhatták. „A mért arány nyomkoncentráció, a legérzékenyebb műszerekkel sem egyszerű kimutatni” – mondta Krascsenits Zoltán. Sebő László azzal egészítette ki, hogy a vegyszer akkor káros, ha valaki tíz évig fogyasztja. Paxián Erik a fenntartható mezőgazdaság elvei alapján mutatott rá arra, hogy műtrágya nélkül is lehet gazdálkodni és szántás nélkül is megművelhető a föld. Felsorolta a hasznos növények, madarak és rovarok előnyeit. „Kezd kialakulni egy réteg, amely nagyon nyitott erre” – mondta Paxián.

Krascsenits elmondta, hogyan lehet kivonni az atrazint az vízből: szerves oldószerrel, aktív szénnel vagy reverz ozmózissal. A víz csak az aktív szenes szűrés után iható. A vízművek azt ígérte, állandóan monitorozzák a vizet, és ha a polgármesterek kérik, tájékoztatják őket az eredményekről. A vállalat ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség is foglalkozik az üggyel. „Nem reménytelen megtalálni a szennyezés forrását” – jelentette ki Sebő. Az igazgató elutasította azt az állítást, hogy hiányos lenne a feljelentés. Hozzátette, ha rendkívüli vízvédelmi környezetté nyilvánítanák a Csallóközt, akkor gyakrabban vizsgálhatnák a vizet, és támogatást kérhetnek a szűrésre. Ha támogatás nélkül végeznek gyakoribb méréseket, akkor drágább lenne a víz. Felmerült, hogy a vízügyi törvény szigorítása is megoldhatja a problémát.

Rohanó életünkkel a folyó vizeinket és a környezetünket veszélyeztetjük

 – jelentette ki Krascsenits Zoltán, hangsúlyozva, hogy a törvényben nincs meghatározva, milyen növényvédő szert kell keresni a vízben. A sekélyebb kutaknál a nitrátszennyezés okozhat gondot. A legnépszerűbb növényvédő szer nem ártalmas, mégis ugyanaz a határérték érvényes rá, mint az atrazinra. A szakember további nemzetközi mérések eredményeit ismertette. Elmondta, hogy gyógyszerek nyomait is kimutatták a folyók vizében. A legújabb kutatások szerint a Duna vizében 1–1,5 mikrogramm/l ibuprofent találtak. Az emberek a szervezetből kiürülő gyógyszerekkel és a vegyszerekkel is ártanak a környezetnek. Krascsenits a csallóközi állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy Szlovákiában még nem vizsgálják a vízben található gyógyszerhatóanyagokat.

„A tájékoztatás után nem félek inni a csapvízből” – nyilatkozta lapunknak egy helyi lakos. Bóna Zsuzsa polgármester a fórum végén elmondta, hogy a kis csallóközi falvak hiába kérnek, nem kapnak támogatást a csatornahálózat kiépítésére. Az önkormányzatok saját forrásaikból nem képesek kifizetni a beruházást. A polgármester azt is nehezményezte, hogy a Csallóköz nem kiemelten védett terület, ezért nincsenek szabályok arra, milyen mezőgazdasági tevékenység végezhető az ivóvíztartalék felett.

Nem állatok és eszközök, hanem mi magunk okoztuk ezt

 – zárta a polgármester.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »