Hatszáz éve történt csillagrobbanás hátterét tárták fel csillagászok

Hatszáz éve történt csillagrobbanás hátterét tárták fel csillagászok

NEW YORK. Mintegy hatszáz évvel egy csillagrobbanás felvillanása után feltárták az égi jelenség hátterét amerikai csillagászok.

Koreai tudósok 1437. március 11-én figyelték meg a fényjelenséget, melynek okát Michael Shara, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója és munkatársai azonosították: az úgynevezett nóvarobbanás kiváltója egy fakó kettõs csillagrendszer a Skorpió csillagképben.   

A nyomozásszerû elemzés révén új információkra tettek szert a robbanékony kettõs csillagrendszerek ezen különös fajtájának természetérõl – írták a kutatók a Nature brit tudományos lapban.   

A Nova Scorpii robbanás 1437-ben csak 14 napon át volt látható. Olyan robbanástípusba tartozik, melynek során nem semmisül meg csillag. Ehelyett az esemény a tudomány mai állása szerint többé-kevésbé rendszeresen, sok ezer év múltán megismétlõdik. Ilyen nóva akkor keletkezik, ha egy normál csillag egy fehér törpecsillag körül szorosan kering.   

A fehér törpék kiégett csillagmaradványok, anyaguk nagyon tömör. Fényük gyenge, bár felszíni hõmérsékletük magas, ezért fehérnek tûnnek. Nagy gravitációs erejükkel kiszívják a gázt kísérõjük külsõ rétegeibõl, amíg az így nyert gáz a fehér törpe felszínén olyan sûrû és forró nem lesz, hogy az abban lévõ hidrogén robbanásszerûen összeolvad.   

Ez a gigantikus, kozmikus hidrogénbomba néhány napig vagy hónapig a Napnál 300 ezerszer erõsebben világít. Ezután elhamvad az égi jelenség, míg a fehér törpe ismét nem gyújt elég hidrogéngázt a kísérõjétõl. Ezek a robbanások többnyire olyan helyen gyulladnak fel, ahol korábban nem volt látható csillag, ezért egykoron új csillagoknak hitték õket, és nóvának (új csillagnak) nevezték õket.   

Sharának és csapatának modern teleszkópok segítségével sikerült felkutatni az 1437-es nóva robbanásfelhõjét, egy gyengén fénylõ gázburkot. A Harvard Egyetem Obszervatóriumának egy száz éves fotólemeze révén meghatározták a robbanás kiindulópontjának tartott csillag mozgását.   

"Ezzel a fotólemezzel meg tudtuk határozni, hogyan mozdult el a csillag a felvétel készítése óta eltelt évszázadban. Majd visszakövettük hat évszázadon át és bingo! Ott volt, éppen a burok közepén" – magyarázta Shara.   

Az 1930-as és 1940-es évekbõl származó további Harvard fotólemezek alapján a kutatók megállapították, hogy a csillagrendszer az úgynevezett törpenóva állapotban található.   

A nóva, törpenóva, és a nóvaszerû állapot ugyanannak a ciklusnak különbözõ stádiumai. "Ahogy a pete, hernyó, báb és a pillangó ugyanazon organizmus életstádiumai, arra utaló jeleket találunk, hogy ezek a kettõs csillagok is ugyanazok, csak létezésük különbözõ szakaszaiban. Csak mi nem élünk elég sokáig ahhoz, hogy egyetlen ciklust teljes egészében megfigyelhessünk" – fogalmazott Shara.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »