Hibás-e a Magyar Úszó Szövetség?

Hibás-e a Magyar Úszó Szövetség?

Nemzetközi Úszószövetség és Magyar Úszó Szövetség. Eltérő írásmód, és mindkettő helyesnek számít.

Ha az úszószövetség szót nézzük, az egybeírt változat a helyes, hiszen az úszó szövetség vagy egy olyan szervezetet jelentene, amely vízen halad, vagy egy olyat, amely úszó, azaz Hosszú Katinka és Cseh László kollégája – nyilván egyiknek sincs értelme. Az úszószövetség úszók szövetsége, vagy még inkább: az úszók sportjának szövetsége; az előbbi értelmezés birtokos, az utóbbi jelentéssűrítő összetételt eredményez, a végeredmény ugyanúgy egybeírt szó.

De ha az úszó szó nem főnévi jelző, hanem összetételi előtag, miért helyes a Magyar Úszó Szövetség írásmód? Azért, mert így jegyezték be az 1907-ben alapított szervezet nevét, s ezt tiszteletben kell tartani akkor is, ha egyébként nyelvtanilag nem lenne helyes. A külföldi szervezetek esetében viszont megússzuk az efféle „hibakonzerválást”, mert a nevüket nem magyarul jegyezték be, s mindig a magyar helyesírás szerint fordítjuk le. Így előfordulhat egy mondatban is a kétféle írásmód: „A Magyar Úszó Szövetség alapító tagja volt az 1908-ban létrehozott Nemzetközi Úszószövetségnek.”

Ugyanígy a magyar labdarúgó-szövetség neve Magyar Labdarúgó Szövetség, az UEFA, illetve a FIFA teljes nevét viszont Európai Labdarúgó-szövetség, illetve Nemzetközi Labdarúgó-szövetség formában kell írni.

A futballszövetségünk ügyében egyébként az Osiris-féle Helyesírásban és az egyik helyesírási tanácsadó portálon is a Magyar Labdarúgó-szövetség formát javasolják, tévesen. Az MLSZ alapszabálya a Magyar Labdarúgó Szövetség nevet határozza meg.

A hagyomány nemcsak feldarabol, olykor egyben is tart kifejezéseket: a hat szótagnál hosszabb, többszörösen összetett Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium szavakat elvileg kötőjellel kellene írni. Érdekesség, hogy a helyesírás „törvényének” Justicia területén sikerült érvényre jutnia: nem Igazságügyminisztériumnak, hanem Igazságügyi Minisztériumnak hívják a tárcát. Ha nem -i képzővel bontjuk ketté a szót, kötőjelet is betoldhatunk, de ez nem hivatalos elnevezés, tehát csak kis kezdőbetűvel helyes: igazságügy-minisztérium.

Fontos, hogy nemcsak a régi szervezetnevek írásmódját kell tiszteletben tartani, amelyek bejegyzésekor esetleg más vonatkozó helyesírási szabályok voltak érvényben. Az XY Partyszervíz Kft. nevében két súlyos hiba is van – parti helyett party, szerviz helyett szervíz –, mégsem bírálhatjuk felül a hivatalos nevet. Ahogy hiába kellene kötőjellel kapcsolni a kezelő szót az előtte állóhoz az Államadósság Kezelő Központ és Állami Autópálya Kezelő nevében – hiszen tárgyas összetételek –, a szervezetek különírt nevet viselnek. A 2015-ös hírekben igen gyakran szereplő Befektető-védelmi Alap nevének első részét is kötőjellel írjuk, holott egybe kellene. Persze a kis cégek, szervezetek nevében fellelhető hibák is bosszantóak, de még inkább elvárható lenne a napjainkban létrehozott nagyobb köztestületektől, vállalatoktól, hogy a helyesírás szabályait tiszteletben tartva válasszanak nevet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »