Hibás versenyképességi rangsor

Hibás versenyképességi rangsor

Újraszámolják a Doing Business versenyképességi rangsorát, ami Magyarország megítélésén is változtathat, de a felülvizsgálat részletei még nem ismertek – válaszolt a Világgazdaságnak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A Világbank Doing Business rangsorának várható felülvizsgálatáról mi is a világsajtóból értesültünk. A szervezet vezető közgazdásza által bejelentett újraszámítás hátteréről, irányairól, részleteiről még nincs információnk. Így viszont nem is tudunk állást foglalni a felülvizsgálatot kiváltó chilei problémás kérdésekben, és egyelőre azt sem lehet pontosan megítélni, milyen hatással lesz Magyarország besorolására – válaszolt a Világgazdaságnak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Már mi is többször megjegyeztük, hogy a Doing Business rangsor módszertana az elmúlt években többször is jelentősen változott, és a módszertani kiigazítások egyes országok rangsorbeli helyezését nagymértékben módosították. Az évente változó módszertan miatt az egyes években publikált rangsorok nehezen összehasonlíthatók, és nem feltétlenül tükrözik az adott országok üzleti környezetének tényleges változásait – tette hozzá az államtitkár.

Rákossy Balázs kiemelte, hogy a Chile esetében konkrétan kifogásolt módszertani változás, az adó-visszatérítések időigényének beépítése Magyarország rangsorbeli pozícióját is negatívan befolyásolta az elmúlt két évben. A felmérés merev módszertana az ennek javítására tett kormányzati lépéseket sem veszi számításba: az áfa-visszatérítési határidők lerövidítése egyáltalán nem jelenik meg a magyar adatokban (például: megbízható adófizetők számára bevezetett kedvezmény). Ahogy a különböző nemzetközi versenyképességi rangsorok egymással ellentétes mozgásai, úgy a Doing Business kapcsán most felmerült kritikák is ráirányítják a figyelmet e felmérések hiányosságaira, hisz az egyes rangsorok egymástól eltérően értelmezik, és más, esetenként vitatható módszertannal mérik a versenyképességet – magyarázta az államtitkár.

Kijavítjuk és újraszámoljuk az országok versenyképességi besorolását legalább négy évre visszamenőleg – közölte a Wall Street Journallal Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza. A Világbank többször is változtatott az elmúlt években egyik fő mutatója, a versenyképességi rangsor módszertanán, Paul Romer a változásokat igazságtalanoknak és félrevezetőknek írta le legutóbbi nyilatkozatában.

A Világbank versenyképességi rangsora elsősorban azt méri, hogy mennyire könnyű vállalkozni az egyes országokban (például meddig tart bejegyezni egy vállalkozást, vagy mennyibe kerül egy építési engedély), s ennek alapján állítja fel a rangsort. Az elmúlt években többek között az építési engedélyekkel, az elektromos energia hálózatának stabilitásával és árával, a részvényesekre vonatkozó szabályozásokkal és az adóbevallással kapcsolatos mutatók is a módszertan részei lettek.

Paul Romer kijelentette, hogy a revíziók elsősorban Chile számára lehetnek érdekesek, az ország rangsora ugyanis jelentősen változott az elmúlt években, a módszertan változása miatt pedig jelentősen esett a dél-amerikai állam besorolása, ami mögött belpolitikai csatározásokat sejtenek a Világbank szakértői. Lényeges, hogy a módszertan változása Chilén kívül más országokat, így Magyarországot is érintheti. A változtatásokat mélyreható belső szakértői értékelés előzte meg. A változásokról előzetesen értesítették az egyes államok illetékes hatóságait, volt lehetőség az előzetes adatok véleményezésére, s általánosságban elmondható, hogy a transzparencia és a nyitottság jegyében hajtották végre a folyamatot – mondta a módszertani változásokról Augusto Lopez-Claros. A Világbank versenyképességi rangsoráért korábban felelős közgazdász hozzátette: nem vizsgálták előzetesen, hogy a módszertan változása milyen hatással lesz az egyes országok rangsorára, ugyanakkor kijelentette, hogy Chile hátracsúszása azzal is magyarázható, hogy ott más államokhoz képest lassabban hajtják végre a reformokat.

Példaként említette, hogy míg Mexikóban nyolc átfogó reformot hajtottak végre néhány év alatt, ugyanezen idő alatt Chilében mindössze két hasonlóra került sor. Így nem is csoda, hogy az előbbi megelőzte az utóbbit a rangsorban – szögezte le Lopez-Claros.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »