Hogyan képzeli el a többsebességes Európát Merkel és Macron? És mi jut ebből Szlovákiának?

Emmanuel Macron francia elnöknek már van konkrét elképzelése arról, hogyan néz majd ki a többsebességes – vagy ahogy ő nevezi, többsávos – Európa. Több mint 10 területre kiterjedő tervet készített el, amelynek nyilvánosságra hozatalával megvárja a szeptember 24-i német parlamenti választásokat.

 

Mivel Robert Fico „bármiáron” Európa magjához kötné Szlovákia sorsát, a két európai hatalom, Franciaország és Németország elképzelése alapvetően határozza majd meg a mi életünket is.

 

Szociális és adóügyi felzárkóztatás

 

Macron az Elyseé-palotában kedden elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a német választásokat követően Franciaország

 

„javaslatokat tesz partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára”

 

Ez annyit tesz, hogy mind szociális téren (elsősorban munkavállalók bére) mind adóügyben (adók nagysága) csökkenteni kell a maghoz tartozó országok közti különbséget. Hasonló szorosabb integrációt képzel el a francia államfő a biztonság, a védelmi politika és az energiapolitika területén is.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a szociális politika célja a bérek olyan mértékű emelése, amivel lényegében megszűnik a közép-kelet-európai munkaerő versenyképessége, ami jelentősen visszavetné a kiküldött munkások számát. Szlovákiában ez közel 100 ezer munkást érint egy évben, jelentős részük az említett „konvergencia” után aligha kap munkát külföldön időszaki megbízás alapján.

 

Macron szociális dömpinget emleget, és nem véletlenül. A szlovákiai minimálbér 435 euró, míg a francia 1460 euró körüli. A kiküldött munkások számának korlátozásáról szóló francia javaslatnak eddig két közép-európai ország hajlandó eleget tenni, Szlovákia és Csehország.

 

Robert Fico ellentmondásai avagy fából vaskarika

 

A szlovák kormányfő valószínűleg az uniós forrásokhoz való hozzáférésért cserébe enged majd a francia követelésnek, ennek egyértelmű jelét adta Salzburgban, ahol a Slavkovi Hármak (Csehország, Ausztria és Szlovákia) vezetői találkoztak Macronnal.

 

A dolog érdekessége, hogy ezt azzal indokolja, hogy hasonló szociális dömpinggel Szlovákia is szembenézhet a tőle keletebbről érkező munkások beáramlása miatt. Ez a dolog egyrészt azért sántít, mert Szlovákiától keletre már nem az Unióban vagyunk, ahogy a beáramló szerbek és ukránok sem uniós polgárok. Ráadásul a kormányfő többször hangoztatta, hogy munkaerőhiány miatt nagy a nyomás a kormányon, hogy egyszerűsítse az olcsó munkaerő importját.

 

A Financial Times információi szerint az sem zárható ki, hogy Szlovákia így próbál alkut kötni, hogy ne kelljen teljesítenie a kötelező kvótákat – miközben Fico már 100 migráns befogására korábban ígéretet tett.

 

Schulz szerint kvóták nélkül pénz sem jár Kelet-Európának. Akkor tegyük tisztába a dolgokat!

 

Merkel migrációs politikáját védi

 

Angela Merkel számára a 2015-ben sokak által hibásnak ítélt döntéseinek magyarázása a legfontosabb szempont most a választások előtt. Ami elég érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy legfőbb kihívója az a Martin Schulz, akit alapiskolai végzettségével épp Merkel ültetett az Európai Parlament elnöki székébe, és aki ugyanúgy a migránsok befogadása mellett érvel, mint a jelenlegi német kancellár.

 

Lényegi különbség tehát nincs, legfeljebb stílusbeli.

 

Merkel szerint „Európa nem végezte el házi feladatát”, mert

 

„nem működőképes a dublini rendszer, és nem minden tagállam hajlandó részt venni a menekültek méltányos, tisztességes elosztásában”

 

fogalmazott a kancellárasszony szokásos nyári nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol „igazságosabb és szolidárisabb” menekültelosztást követelt. Elmondta, „humanitárius okok” miatt engedte be országába például a Magyarországon keresztülmasírozó migránstömeget 2015-ben. Most a kampányidőszakban olyan megoldást szorgalmaz, ami a migránsok származási országában nyújt megoldást. Elmondása szerint az a meggyőződése sem változott, hogy a

 

„politikai és háborús menekültek esetében a terheket meg kell osztani”

 

„A békesség kedvéért befogni a száját…”

 

Angel Merkel elmondta, hogy jó kapcsolatokra törekszik ugyan Lengyelországgal, de Berlin nem teheti meg, hogy

 

„a békesség kedvéért befogja a száját és hallgat”

 

Kiemelte, hogy Németország nagyon komolyan fogja venni az Európai Bizottság aggályait, amelyeket Lengyelország és Magyarország irányába fogalmazott meg.

 

Élesen bírálta Törökországot is, és a német kancellár még a gazdasági következményeket is bevállalná, hogy keményebben léphessen fel Ankara ellen.

 

Angela Merkel újra a nyitott kapuk politikája mellett foglalt állást

 

Mélyebb integráció – de akkor mit csináltunk eddig?

 

Merkel is szorgalmazza az euróövezet közös költségvetési politikájának létrehozását, ami lényegében azt jelentené, hogy egy közös „kvázi pénzügyminisztériumhoz” kerülnének bizonyos költségvetési döntések a nemzeti kormányoktól. Hogy ez jó, vagy sem Szlovákiára nézve, nehéz megmondani.

 

Azonban azt a kérdést mégiscsak érdemes lenne feltenni, hogy ha a mélyebb integráció jelent megoldást Szlovákia számára, ami ráadásul elsősorban a munkaerőáramlást korlátozná, az adószínvonalat szabályozná és a migránskérdés valamilyen kezelését irányozná elő, akkor mi is történt az elmúlt 13 évben az uniós csatlakozás óta, ami jelentős áldozatokat követelt meg a szlovák gazdaságtól. A szlovákiai mezőgazdaság a mai napig képtelen versenyezni a nyugat-európai agrárszektorral (tipikus példák a tej- és húsipar). A hazai ipar szinte kizárólag a külföldi összeszerelő-üzemekre épül, a belföldi kereslet a reálbérek színvonala miatt pedig gyenge.

 

Körkép.sk/KL

Nyitókép: tvnoviny.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »