Így lejt a pálya a Fidesznek a magyar választási rendszerben

Így lejt a pálya a Fidesznek a magyar választási rendszerben

Alapvetően demokratikus a magyar választási rendszer, de több kisebb hibája azt eredményezi, hogy a jelenlegi kormánypártokat hozza helyzetbe, számukra előnyösebb.

Több sebből is vérzik a magyarországi választójogi törvény, amely alapján jövő héten 199 képviselőt választanak meg, elemzők szerint azonban a választások demokratikusnak tekinthetők. Igaz, azt is elmondják, hogy a törvény hibái elsősorban a Fidesznek kedveznek.

László Róbert választási elemző a jelöltállítási rendszert, a nemzetiségi listát, a külhoni magyarok szavazatait, a kampányfinanszírozást és az egyéni választókerületek határainak meghúzását tartja a legnagyobb hibáknak. „A jelöltállítás rendszere 20 éve rossz, mindig torzította a választás tisztaságát, de az eredményeket legitimnek tartottuk. Most rosszabb a helyzet, mint korábban, de nem sokkal – mondta lapunknak a Political Capital politikai kutatóintézet munkatársa. – Emiatt azonban még nem mondanám, hogy antidemokratikus a rendszer.”

A másik nagy problémának a kampányfinanszírozást tartja. „A kampányszabályok egyértelműen a Fidesznek kedveznek – állítja László. – Jelentősen korlátozzák, hogy az ellenzék hol kampányolhat, mikor és mennyiért, miközben a kormány teljesen korlátlanul, közpénzből, gyakorlatilag 8 éve kampányol.”

Az elemző úgy véli, hogy a törvény elfogadásakor a kormánypárt a választókerületek határait is úgy húzta meg, hogy az neki kedvezzen. „A Fidesznek segít. A választási modellek bebizonyították, hogy egyértelműen a választási adatok alapján húzták meg a határokat, úgy, hogy az a jelenlegi kormányoldal számára legyen kedvező” – magyarázta László.”

Az ellenzék általában egyetért a szakértők kritikájával, a kormányoldal viszont nyilvánosan azt mondja, hogy tisztességes választójogi törvényt alkotott 2011-ben. A kulisszák mögött azonban a Fidesz több képviselője is elismerte, hogy magukra szabták a jogszabályt. „Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába. Ezt természetesen kormánypárti politikusként mondom, és minden kormánypárti politikus ezt mondja – mondta egy zárt fideszes fórumon Kövér László, a párt országos választmányának elnöke. – Az, amit mondanak a választási rendszer reformjáról: nem mondom, hogy nincsen benne földrajzi bűvészkedés, mert volt benne, de csak annyi bűvészkedés volt benne, mint a kilencvenes évek törvényében, amit a szocik alkottak meg.”

Idén második alkalommal valósítják meg a parlamenti választásokat a Fidesz által még az előző ciklusban elfoga-dott választójogi törvény alap-ján, amelynek sokak szerint rengeteg hibája van. László Róbertet a Political Capital közéleti–politikai kutatóinté-zet választási szakértőjét kérdeztük.

Mi a legnagyobb hibája a jelenlegi magyar választási rendszernek?

Egy nagy hibát nem lehet mondani, de sok kicsit igen, amely egy lejtős pályát mutat, amely a Fidesznek kedvez. Először a teljesen nevetséges jelöltállítási rendszert kell említenem. Tényleg a nevetséges a legjobb szó rá, már 20 éve mindenki tudja, hogy úgy rossz, ahogy van, és visszaélésekre ad lehetőséget. Bár 2010 után változtattak rajta, még annál is rosszabb lett, mint előtte volt.

Ez ugye azt mondja ki, hogy minden jelöltnek 500 támogató aláírást kell összegyűjtenie a jelöltséghez.

Igen, de ez a legkisebb probléma, ami még elfogadható is lenne. A nagyobb azonban az, hogy bevezették az 500 millió forintos kampánytámogatást, mellé pedig a többes ajánlás lehetőségét, vagyis azt, hogy egy választó több jelöltet is támogathat aláírásával. Ezzel olyan egyszerűvé tették a visszaéléseket, hogy boldog-boldogtalan csal a választók aláírásaival. Egymásról másolják le az aláíróíveket, a lebukás minimális kockázatával. Emiatt kamujelöltek százai szerepelnek majd a szavazólapokon, és lényegesen több országos lista is van, mint ahány tényleges politikai ambícióval rendelkező párt.

Az országos listaállításnak milyen feltételei vannak?

27 egyéni jelölt kell hozzá, vagyis 13 500 ajánlás úgy, hogy az ország felét le kell fedni – vagyis kilenc megyét plusz Budapestet. Ez viszonylag könnyen teljesíthető feltétel, ami ugyan nem baj, a baj az, hogy a választópolgárok adataival nagyon könnyű visszaélni. Ezt nagyon sokan meg is teszik, így aztán olyan listák is felkerülnek a szavazólapra, amelyeknek az égvilágon semmilyen politikai támogatásuk nincs. Az is probléma, hogy ők közpénzek milliárdjait viszik haza. A jelenlegi választások alkalmával úgy számoljuk, hogy mintegy 3 milliárd forint kerül majd kamupártok kezébe. Ezt ugyan elvileg vissza kell majd fizetniük, ha nem érnek el 1 százalékot a választásokon, de valójában sok sikert kívánok az adóhivatalnak ehhez a munkához, valójában ugyanis nem fogják tudni behajtani ezeket a pénzeket.

Lehet azt állítani, hogy a jelöltállítás szabályai, a kamupártok létrejötte a Fidesznek kedvez?

Részben igen. Én ugyan soha nem tartoztam azok közé, akik azt állították, hogy ez egyértelműen a Fidesznek jó, de a kockázatos tényezők közé soroltam. Jelenleg azonban igaz, hogy inkább a Fidesznek kedveznek. De az is előfordulhatna, hogy áljobboldali pártok is megjelenhetnének a szavazólapon, amelyek a Fidesz választóit téveszthetnék meg. Elvileg ez is benne van a rendszerben. A 2014-es választások után azonban az látszott, hogy egyes kamupártok, amelyek százmilliókat vihettek haza, szívességet tettek a Fidesznek.

A jelöltállítás szabályai mellett milyen hibákat lát még?

Az elmúlt négy évben nem figyeltek rá, viszont most felbukkant a kedvezményes nemzetiségi mandátum kérdése. 2014-ben egyetlen bejegyzett nemzetiség sem jutott a közelébe sem annak, hogy kedvezményes mandátumot szerezzen, idén viszont úgy néz ki, hogy a német nemzetiségnek van elég választója, akik a nemzetiségi listára akarnak szavazni, és mandátumhoz juttathatják az úgynevezett német nemzetiségi listát.

Ez miért baj?

Ez önmagában nem lenne baj, de vannak vele más problémák: nincs tényleges választás. Aki nemzetiségiként akar szavazni, az választhatja ezt, ő a nemzetiségi listára adhatja le voksát. A nemzetiségi szavazólapon azonban csak egy lista szerepel, amellé tehet egy ikszet. Nincs lehetőség sem demokratikus versengésre. Bátran kijelenthetjük, hogy ennél még a Kádár-rendszer is demokratikusabb volt, mert ott a Hazafias Népfront két jelöltet indított, megteremtve ezzel a verseny látszatát. Itt még ez sincs. Bátran mondhatjuk, hogy ennek semmi köze a demokratikus versenyhez, semmi köze a választáshoz, nem teljesül ugyanis az az alapelv, hogy a választó választhat.

A nemzetiségi listát ki állítja össze?

Az országos nemzetiségi önkormányzat, vagyis például a németek esetében a Német Nemzetiségi Önkormányzat.

Hogyan lehet ezzel visszaélni?

Úgy, hogy ha egy pártnak jó kapcsolatai vannak valamelyik nemzetiségnél, és el tudja érni, hogy kritikus számban regisztráljanak nemzetiségiek a nemzetiségi listára, akkor egy könnyebben megszerezhető mandátumot kaphatnak. Mindenki azt feltételezte, hogy majd a roma kisebbséggel fognak visszaélni, de érdekes módon ez sem 2014-ben, sem most nem történt meg. Idén azonban meglepetésre a német nemzetiség regisztrált megfelelő számban. A lista vezetője pedig Ritter Imre, aki tagja a Fidesznek, polgármesterjelöltje volt a Fidesznek, azóta is aktív a Fideszben. Nem igazán nevezhető nemzetiségi képviseletnek, amit tőle várhatunk. Listavezetőként biztosan ő lesz a képviselő a parlamentben, jelenleg csak róla tudhatjuk, hogy biztosan képviselő lesz. Bátran tekinthetünk rá úgy, mint egy Fidesz-képviselőre. Ebben a formában a kedvezményes nemzetiségi mandátumszerzésnek semmi értelme nincs.

A választási rendszer hibájaként a legtöbben azt szokták felhozni, hogy a Fidesz 44 százalékos támogatottsággal kétharmadot szerezhetett.

Ezt szándékosan nem említettem, mert ebből az ellenzék is profitálhatna. Ha ő lenne az erősebb, akkor az erősítő hatás neki kedvezne.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »