Így mentette meg az országot Matolcsy az összeomlástól

Tíz éve tört ki, illetve kezdett felépülni az a válság, ami 200 éve a legnagyobb krízis volt – kezdte előadását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. Felidézte, hogy 2007-ben már emelkedtek a menedékeszközök, megugrott az arany árfolyama, ami mutatta, hogy nem csak egy francia bankkal van baj, utalva a BNP Paribasra.

Dominóként dőltek be az amerikai pénzintézetek

– emlékeztetett.

Raghuram Rajan, már 2005-ben feltette a kérdést, hogy a pénzügyi fejlődés kockázatosabbá tette a világot. Nouriel Roubini, a New York Egyetem professzora 2006 szeptemberében már ingatlanpiaci buborékról beszélt, ami bankproblémává fog átalakulni. Jim Rogers befektetési bankár pedig 2008 elején a globális pénzügyi rendszer összeomlását vetítette előre.

Nos, voltak, akik látták a válságot, Ben Bernanke Fed elnök pedig 2008 szeptemberében már a világ legnagyobb összeomlásáról beszélt

– idézte fel Matolcsy.

Mi okozta a válságot?

Matolcsy szerint a válságot a globalizáció, a pénzügyi rendszer deregulációja, egy ingatlanpiaci buborék, és a tovább terjedés okozta. A globalizáció hihetetlen mértékűre duzzasztotta a nemzetközi tőkeáramlást, döbbenetes mennyiségű pénzt teremtettek. Ha ennyire nagy és ennyire össze van kötve a rendszer, akkor mindenki sérülékennyé válik, és egy pici változás nagy hatással tud lenni – vélte az elnök.

Az amerikai pénzügyi rendszer szabályozását lényegében kikapcsolták a Clinton adminisztráció végén – vélekedett az MNB elnöke. Ez olyan, mintha kitárta volna a kaput a válság előtt a világ. Kiderült, hogy „az ingatlan nem megingathatatlan”, és olyan mértékben vált irracionálissá a pénzügyi rendszer, hogy válságot okozott – mutatta be Matolcsy.

Hírdetés

A válság átterjedt Európára, leginkább a déli EU-tagállamokra. A kormányoknak el kellett kötelezni magukat, hogy megmentik a bankokat, mert ha ezt nem tették volna, akkor azonnali összeomlás lett volna a bankrendszerben. Emiatt megnőtt az államadósság, és beindult egy ördögi kör. Az EU több területén egyszerre, állami adósságválság lépett fel, és elszálltak az állampapír-hozamok.

„Ma, amikor negatív állampapír-hozamokat lehet tapasztalni – még Magyarországon is –, szinte érthetetlen” – mondta Matolcsy. Mintha lángnyelvek szálltak volna fel, és csillagászati magasságba emelkedtek az állampapír-hozamok. Görögországban ez tragédiába torkollt – emelte ki. A válság azokra terjedt ki, akik gyengék voltak, az EU peremterületein, a magban viszont nem volt válság – mondta Matolcsy. Ezek közé sorolta a déli tagállamok mellett Magyarországot.

Így mentették meg Magyarországot

Magyarország sikeresen kezelte a pénzügyi válságot, ami teljes gazdasági krízis volt, adósság-, társadalmi-, és politikai válság volt 2008 őszén. Baji Balázshoz hasonlította a magyar gazdaságpolitikát, a gátfutó ugyanis soha nem látott eredményt ért el, és szerinte ilyen a magyar válságkezelés is, ami az EU-ban az első helyen szerepel, méltatta saját miniszterségének időszakát Matolcsy.

A globális válságjelenségek – ami nyitott gazdaságként nem lehet csodálkozni – mellett magyar specifikus problémák is voltak. Különösen gyenge volt a fiskális pozíció, a folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege egyszerre mutatott hiányt.

A világ tíz legsérülékenyebb gazdasága közt voltunk

– mondta Matolcsy. Nagyon kevesen dolgoztak, rengetegen voltak a munka nélkül, és nagy adóelkerüléssel szembesültünk, magas volt a devizahitelek aránya, és EU-IMF-hitelt is felvettünk, mondta Matolcsy.

Már 2010-ben eldőlt, hogy sikeresek leszünk, mert vállaltuk, hogy a strukturális reformok első szakaszában költségekkel is kell szembesülni. Az első és a második Széll Kálmán Terv reformjai tudatosan kísérelték meg helyreállítani a magyar gazdaság helyzetét. Ezek között láthattuk Matolcsy ábráján a bankadót, a közmunkát, a Növekedési Hitelprogramot, a végtörlesztést, az szja-csökkentést, a társasági adó csökkentéséét, a családi adókedvezményt és más több tucat intézkedést.

„Az egykulcsos családi adókedvezmény volt a kulcsa, a gerince az adóreformnak, és egyben a sikeres válságkezelésnek” – mondta az elnök. Ezzel megszűnt a magyar adórendszer egyik legnagyobb hiányossága, vagyis az, hogy másokhoz képest sokkal többet kellett adóként befizetni a jövedelemből. A munkát terhelő adókban hátrébb kerültünk az országok listáján, ami rendkívül jó hír. „Leszünk még az utolsó háromban” – mondta Matolcsy, utalva arra, hogy cél az egyszámjegyű szja. Emlékeztetett, hogy a fogyasztást terhelő adókat emelték és különadókat is beszedtek, ezzel kompenzálva a munkát terhelő adók csökkentését.

Nem mindenki volt sikeres

Az eurózóna déli szárnyán volt hasonlóan súlyos válság (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália), de ott nem sikerült annyira jól ennek a kezelése. Matolcsy szerint ott hagyományos, megszorító politikákkal akarták kezelni a krízist. Először költségvetési lazítással, majd pedig megszorítással próbálták meg kezelni a válságot, de ez szerinte nem racionális. „Magyarország egyetlen pillanatban sem élt ezekkel az eszközökkel” – emelte ki. Hagyományos, ortodox lépéseket tettek, de mi nem. Ott növelték a jövedelemadókat, nálunk csökkentek, az eurózónás lépések emelték a munkanélküliséget.

„Két nagyon hasonló válságra merőben ellentétes csomag érkezett” – hangsúlyozta az elnök, amely miatt az eurózóna déli szárnyban lassú a növekedés, kevesebb a költségvetési bevétel, nagyobb a munkanélküliség, mindez pedig ördögi kört, újabb megszorításokat eredményezett. „Még tíz évvel a válság után sem tudtak ebből kitörni”

Magyarország ép ellenkezőleg cselekedett – mondta a jegybankelnök, aki szerint ha euróval rendelkeztünk volna a 2010 utáni években, akkor nem lett volna lehetséges a válságkezelés. Csak a forintra épül gazdaságpolitikával lehetett külön úton járni, az eurózónában ez senkinek sem sikerült – fogalmazott. Politikai stabilitás is kellett, különben nem sikerültek volna a reformok. Szerinte a politikai stabilitás pedig annak köszönhető, hogy nem voltak megszorítások. Matolcsy beszélt arról is, hogy az MNB is hozzájárult a gazdasági növekedés támogatásához, az alapkamat pedig tartósan alacsony maradhat.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »