Innovációs tárcát hozna létre a Momentum

Innovációs tárcát hozna létre a Momentum

Ma Magyarországon az a legfontosabb döntési szempont, hogy melyik pályázó hány lépésre van Orbán Viktortól – nyilatkozta lapunknak a Momentum gazdasági szakpolitikusa, Pass Dániel. Úgy látja, a haveri kapitalizmus helyett tudás- és teljesítményelvű gazdaságot kellene építeni. A mostani cikkel befejeződik a gazdasági programokat bemutató választási sorozatunk. A felkért pártok közül az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Fidesz nem élt a lehetőséggel.

– Mi a legnagyobb gond a jelenlegi gazdaságpolitikával?
– Hiányzik a jogbiztonság. Mostanáig nem sikerült olyan környezetet teremtenie a kormánynak, amelyben biztosnak tudhatja befektetését a tulajdonos. Hozzájárul ehhez a mértéktelen korrupció: például a közbeszerzéseknél nem a teljesítmény és a referencia esik latba, hanem a kapcsolatok. Ma Magyarországon az a legfontosabb döntési szempont, hogy melyik pályázó hány lépésre van Orbán Viktortól.

– Mi lenne az első lépésük, ha hatalomra kerülnének?
– Felelős és kiszámítható gazdaságpolitika kialakítása lenne a legfontosabb, amelyben a munkavállalók és munkáltatók egyaránt megtalálják számításaikat. A biztos, stabil háttér teremti meg az alapokat egy, a jelenleginél gyorsabb és fenntartható gazdasági fejlődéshez. Egyebek között „adóalkotmányt” szeretnénk kidolgozni: ez alapján új adónemet csak évente egyszer, egy csomagban lehet bevezetni. A haveri kapitalizmus és a mindent átszövő korrupció helyett tudás- és teljesítményelvű gazdaságot kell létrehozni: a siker legyen az a kritérium, ami mentén előre lehet lépni.

– Mennyi időt vehet igénybe ennek megvalósítása?
– Ha egy pártnak megvannak az elképzelései, akkor a szükséges intézkedéseket azonnal el lehet kezdeni. A piac bizalmát azonban nehezebb visszaszerezni, hiszen már hosszú évek óta rosszak az ezzel kapcsolatos tapasztalataik, s csak az idő bizonyíthatja be, hogy komoly az elhatározás a változtatásra.

http://mno.hu/

– Vannak már konkrét elképzelések arról, milyen gazdasági tárcákat terveznek?
– Fontosnak tartanánk egy önálló pénzügyminisztérium létrehozását, amely dönt a pénzek elosztásáról. A jelenlegi fejlesztési tárca helyére pedig egy innovációval, kutatással foglalkozó minisztériumot hoznánk létre. A XXI. századi kihívásokra reagáló, az innovációban élen járó országoknál külön tárcákat hoznak létre, amelyek sikeresen ösztönzik az ilyen irányú tevékenységet.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

– Hogyan lehetne azt elérni, hogy versenysemleges legyen a magyar gazdasági élet, ahol egyetlen szereplő sem juthat előnyhöz, mint az elmúlt négy ciklusban?
– Mindenképpen alá kell vetni a jogállamiság próbájának az uniós és egyéb állami pénzek szétosztását. Amelyiknél szabálytalanságot találunk, azt föl kell mondani, a kárt szenvedőket pedig kártalanítani kell. A legnagyobb hiba a jelenlegi módszerrel az, hogy nincs megfelelő ellenőrzési rendszer, amely vizsgálná, hogy jól hasznosult-e a kapott támogatás. Ezért feltétlenül szükség lenne egy önálló monitoringszervezetre. A Momentumnál fontos, hogy minél több döntést azok hozzanak meg, akiket az valóban érint. Emiatt több uniós fejlesztési forrás elosztását is a fejlesztési régiók döntési körébe adnánk. Emellett hazánknak csatlakoznia kellene az európai ügyészséghez. A kormány nagy hibájának tartjuk, hogy elzárkózott ettől, hiszen ez lehetne a legnagyobb fegyver a korrupció ellen, illetve a felderítésében.

– Hogyan támogatná a párt a kis- és közepes vállalkozásokat?
– Úgy látjuk, hogy a tőkehiány mellett a legnagyobb gond a tudáshiány. A megfelelő vállalatvezetési és egyéb ismeretek hiányában ha akarnának, se tudnának versenyképesebbek lenni a kis- és középvállalkozások. Tehát nem több pénzt pumpálnánk a rendszerbe, hanem okosabban nyúlnánk hozzá. Adókedvezményt adnánk a közös innovációs tevékenységekre és – a diákoknak szóló nemzetközi képzések támogatása mintájára – vállalkozói Erasmust indítanánk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy támogatnánk a cégvezetőket abban, hogy megismerhessék a külföldi jó példákat. A vállalatvezetői képességek fejlesztésére is pénzt szánnánk.

– Bérfelzárkóztatás nincs hatékonyságemelés nélkül. Hogyan és mennyi idő alatt lehetne látható eredményt elérni ezen a téren?
– Örvendetes, hogy a közelmúltban gyorsan nőttek a bérek, de azt látni kell, hogy ez részben a jókora munkaerőhiány miatt alakult így. Csak akkor lehet tartós, ha kéz a kézben jár a termelékenység növekedésével. Utóbbi pedig csak akkor nőhet dinamikusan, ha kiszámítható üzleti környezetet teremtünk, mert csak akkor fektetnek be bátran a vállalkozások – akár a dolgozók képzésébe is. De nem ez az egyetlen gond a hazai bérekkel. Ma már közhely, hogy a XXI. századi gazdaságra való átállásban kulcsszerepet kell játszania az oktatásnak. Ezenkívül ma a keleti országrészben jelentős munkanélküliség van, miközben Nyugat-Magyarországon komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, mert immobilis a magyar munkaerő. Ezen a lakhatás megkönnyítésével, a közlekedés fejlesztésével, illetve egyéb programokon keresztül szeretnénk segíteni.

– Hozzányúlnának a sokat bírált egykulcsos szja-rendszerhez?

– Helyes volt, hogy változtatott a kabinet a 2010 előtti személyi jövedelemadó rendszerén, de rossz irányba ment el. A kormányközeli Századvég Gazdaságkutató mutatta ki egyik tanulmányában, hogy kizárólag a társadalom legjobban kereső 20–25 százaléka járt jól az egykulcsos szja-val. Az alsó 75–80 százalék vagy ráfizetett, vagy nem változott a helyzete. A Momentum kétkulcsos rendszert képzel el, ahol megmaradna a jelenlegi 15 százalékos kulcs, és a legjobban kereső tíz százalék számára vezetnénk be egy 25 százalékosat. Ezzel együtt a legrosszabbul kereső harminc százaléknak adójóváírási rendszert vezetnénk be. Ez alapján a minimálbér összegéig 15 százalék járna vissza az szja-ból, 15 százalék fölött pedig fokozatosan csökkenő mértékű bérkiegészítés lenne érvényben.

– A munkára rakodó közterhek csökkentését elkezdte a jelenlegi kormány. Folytatnák?
– Ez egyike az Orbán-kormány azon kevés intézkedésének, amellyel egyet tudunk érteni, ezért folytatnánk, sőt eltörölnénk a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot is.

– Megtartanák a jelenlegi vállalkozói adózási rendszert?
– A kisadózók sokféle adóját – kiva, kata, eva – a szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után egyszerűsítenénk, mert nem szerencsés, hogy ennyiféle legyen. A szektorális adókat kivezetnénk, de a bankadó megmaradna, és annak sarcjellegét is megtartanánk. A társasági nyereségadót 9-ről 12 százalékra emelnénk. Az áfát a ciklus végére 25 százalékra csökkentenénk, a jelenlegi kedvezményes kulcsokat pedig 10 százalékos szinten vonnánk össze. Általános szabályokat állítanánk föl, hogy milyen elvek szerint kerülhetnek a különböző áruk a kedvezményes sávba, jelenleg ugyanis a különféle gazdasági, társadalmi csoportok lobbiereje dönti el, mely termék vagy szolgáltatás kerülhet alacsonyabb kulcs alá.

– Megsegítené-e a Momentum a bajban lévő devizahiteleseket?
– Az elmúlt évtized egyik legnagyobb tragédiája a devizahitelezés. Bűnrészes abban az állam és szervezetei, a bankok és valamilyen szinten a hitelfelvevők is. A megoldásnak is olyannak kell lennie, amely ennek az elvnek megfelel. Egyrészt biztosítanánk a lehetőséget, hogy bíróság előtt védjék meg érdekeiket a bajban lévők, a devizahitelestörvények ugyanis jórészt kizárják a perindítást. Másrészt bevezetnénk az elsétálás jogát, azaz nem fordulhatna elő, hogy elárverezzék az adós házát, s még utána is jelentős tartozása maradjon. Harmadrészt a nemzeti eszközkezelőt feltőkésítenénk, hogy sokkal több bajban lévőnek tudjon segíteni.

– Fekete-Győr András korábban arról beszélt, hogy a Budapesten termelődő GDP-t szét kellene osztani az ország egész területén. Hogy kell ezt érteni?
– Elnökünk arra gondolt, hogy a magyar gazdaság túlságosan Budapest-centrikus, számos vállalat központja a fővárosban van, még ha nem is ott termel, és így a magyar bruttó hazai termék jelentős része Budapesthez kötődik. A központi költségvetésbe befolyó jövedelmek felhasználásánál azonban központi gondolkodásra van szükség, amely az egész ország érdekeit tartja szem előtt. Nem maradhat ekkora különbség a főváros és a szegényebb régiók között. Arról nem is beszélve, hogy Budapest is jól jár egy versenyképesebb vidékkel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »