Jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben

Jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben

Jelentős területi eltérések tapasztalhatók a vásárlóerőben a GKI Gazdaságkutató Zrt. becslései szerint. Ezek alapján 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő alig haladta meg az 1 millió forintot.

2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő (teljes jövedelem) 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein,

de a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagyok voltak az eltérések – derült ki a GKI Gazdaságkutató becsléséből, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorai (így például a nettó keresetek, a nyugdíjak, a vállalkozói jövedelmek vagy épp az önkormányzati juttatások) alapján készített. A GKI szerint

a legszegényebb és a leggazdagabb településeket összevetve csaknem 3 millió forint volt a különbség.

Az egy főre jutó vásárlóerő:

Az ábrán jól látható, hogy

elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések,

míg a szegényebb települések Északkelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.

A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is figyelembe vesszük: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban? A GKI szakemberei ezért megvizsgálták a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is.

A vásárlóerő változás – az inflációt nem számítva is – negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és négy kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. 677 településen és két kerületben átlag alatti 15-30 százalékos nominális vásárlóerő gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45 százalékos) 1218 településen és hét kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és hat kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és három kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlóerő gyarapodás volt. A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak – olvasható a GKI közleményében.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »