Jókai Ági Meseautóval indul Róma és a Felvidék meghódítására

Jókai Ági Meseautóval indul Róma és a Felvidék meghódítására

RÓMA, KOMÁROM. A Római Magyar Akadémián tartott egyik próbája elõtt portálunknak sikerült telefonon utolérni Jókai Ági komáromi színmûvészt. Készségesen nyilatkozott egyebek mellett a július 24-én 20.30 órakor esedékes római premierje kapcsán A Meseautó magányos utasa címû „zenés idõutazásról“, amellyel Perczel Zita, a két világháború között tündöklött magyar filmcsillag életmûvére kívánja felhívni a figyelmet. A monodrámát remélhetõleg már az õsz folyamán a felvidéki közönség is láthatja.

A komáromi származású Jókai Ági 2015-ben szerzett színészdiplomát a pozsonyi Színmûvészeti Egyetemen. Az azóta eltelt két évadban több színházban is kapott lehetõséget.  „Az elsõ évadot, pontosabban a szakmai gyakorlattal együtt másfél évet a Gyõri Nemzeti Színháznál töltöttem, illetve azt megelõzõen a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszottam. Majd az elmúlt évadban leggyakrabban „fõ székhelyemen“, Dunaújvárosban és a budapesti székhelyû Vertigo Szlovák Színház szlovák nyelvû elõadásaiban kaptam szerepeket. Eközben vissza-visszajártam a pozsonyi Astorka Korzo 90 Színházba is, ahol továbbra is a Szentivánéji álom címû produkcióban szerepeltem. A fent említett színházak elõre szokták egyeztetni egymással az elõadások idõpontjait“.

Jókai Ági számára az eddigi összes színházi lehetõsége közül a legfontosabb Háy János Rák Jóska, a dán királyfi címû tragikomédiája volt, amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Házában érte õt utol. Ezzel a produkcióval a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház által augusztus 25. és szeptember 2. között rendezendõ Vidor Fesztiválon is versenyeznek majd.

Elõzõleg azonban, július 24-én, hétfõn 20.30 órától a Római Magyar Akadémián mutatja be A Meseautó magányos utasa címû monodrámát, amely címét Perczel Zita (1918. 4. 26 – 1996. 4. 4.) azonos címû önéletrajzi könyve ihlette. Köztudott, hogy a tehetséges díva filmszínészként éppen az 1934-ben bemutatott Meseautó címû vígjátékban nyújtotta egyik legemlékezetesebb alakítását. Színházi szerepei révén pedig a budapesti Nemzeti Színház és a párizsi Saint George Színház ünnepelt mûvészeként tartották õt nyilván.

„Tavaly karácsonykor tartalmas mûsort kerestem a tv-ben, és véletlenszerûen találtam rá a Perczel Zita színmûvész életét bemutató, András Ferenc által rendezett Az ismeretlen Perczel Zita címû dokumentumfilmre. Abban rajta kívül szót kapott egykori barátnõje, dr. Bárdos Judit budapesti filmesztéta is, akivel gyakran találkozott Rómában. A film mély nyomot hagyott bennem, s annak hatására alaposabban tanulmányoztam a mûvésznõ életmûvét. Mi tagadás, már gyerekkorom óta foglalkoztatott az a gondolat is, hogy valamiképp egy ideig Rómában élhessek, s az is befolyásolta a döntésemet: bemutatok egy monodrámát Perczel Zita életérõl. Õ ugyanis elõször a budapesti Színiakadémiára járt, majd Párizsba, a II. világháború kitörése után pedig Amerikába utazott. Késõbb ismét Párizsban, majd Barcelonában élt, végül a két nagylányával együtt Rómában telepedett le. Budapestre történt visszatérése után az ottani Farkasréti temetõben helyezték õt örök nyugalomra“ – indokolta Jókai Ági, hogy miért éppen Perczel Zitaként vállalja ezt a komoly megmérettetést.

Hangsúlyozta: a produkció nem jöhetett volna létre a Perczel család, továbbá a Magyar Mûvészeti Akadémia, Magyarország Római Nagykövetsége és a Római Magyar Akadémia segítõkész támogatása nélkül.

„Perczel Zita Mary Zita nevû lánya Budapesten él és több alkalommal is fogadott, Nina nevû lánya és Bobo nevû unokája pedig Rómában segítette a kutatásaimat. Szerencsére, valamennyi leszármazottja nagyon nyitottan és segítõkészen viszonyult hozzám, örültek a kezdeményezésemnek. Megköszönték, hogy nem hagyjuk feledésbe merülni a mûvésznõ személyét, ami manapság már nem nagyon él a köztudatban. A Magyar Mûvészeti Akadémia, Magyarország Római Nagykövetsége és a Római Magyar Akadémia mindennemû támogatásának köszönhetõen sikerült valóra váltani az álmomat“ – mondta a fiatal színésznõ.

Jókai Ági a római projekt kapcsán június végén érkezett Olaszországba, ahol hozzávetõleg másfél hónapig tartózkodhat. Felkutatta Perczel Zita még élõ utódait, interjúkat készített és történeteket gyûjtött a mûvésznõrõl. Egyebek mellett azt is megtudta, hogy a díva gyakran bejárt a Római Magyar Akadémiára, ahol nagy közkedveltségnek örvendett. „Elõzõleg Budapesten megírtam a darab szövegkönyvének a javarészét, amit a Rómában ért további hatások nyomán csiszolgattam, Balassa Eszter pedig dramaturgiailag nyúlt bele a szövegkönyvbe. A hétfõi bemutatóhoz közeledve már véglegesítjük a szöveget, illetve hangbejátszásokkal és zenei betétekkel színesítjük a közel egyórás produkciót. Bárdos Judit irodalmi munkatársként, Dobri Dániel zenei vezetõként és gitáros kísérõként közremûködik az elõadásban. Sulyok Benedek Sound Designerként nyújt segítséget, a látvány pedig Hervé-Lóránth Ervinnek köszönhetõ“ – mondta a további kulisszatitkokról.

Perczel Zita mûvészetében a vitathatatlan tehetségén kívül az is megragadta õt, hogy a több országban élt primadonna nem csak magyarul, hanem ugyanolyan szinten francia nyelven is érvényesülni tudott. „Ez a kétnyelvûség rám is jellemzõ, hiszen igény szerint magyar és szlovák nyelven is játszom, ami mindenképpen többletet jelent. És minden túlzás nélkül az is kijelenthetõ, hogy a színésznõk életében vannak közös pontok, hiszen mindannyiunknak meg kell vívnunk a saját kis csatáinkat. Szinte ugyanazokkal a szakmai kérdésekkel és kihívásokkal szembesülünk ma is, mint amilyenekkel a sorstársaink találkoztak közel egy évszázaddal ezelõtt“ — magyarázta a fiatal komáromi színésznõ.

A hétfõi római premier után, amelyen szívesen látja az akkoriban éppen az „örök városban“ tartózkodó magyar turistákat is, további római és felvidéki fellépések következnek.

„Több római elõadásunk van kilátásban. Dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója is jelezte, hogy a közeljövõben szívesen venné, ha az általa irányított intézetben is tartanánk egy elõadást. Mivel kamara-elõadásunkat szerény körülmények között is bemutathatóra terveztük, éppen csak a mondanivalót erõsítõ, jelzés értékû díszlettel dolgozunk, s nem igényel nagyobb teret, akár mûvelõdési házakban is bemutatható. Érdeklõdés esetén tehát szívesen teszünk eleget további felvidéki meghívásoknak is. Születésének jövõ évi centenáriuma kapcsán minél több helyszínen emlékezzünk együtt Perczel Zita mûvésznõre!“ – mondta végül az ugyancsak jóadag tehetséggel megáldott komáromi származású színész, Jókai Ági.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »