Jól jár, aki szelektál

Jól jár, aki szelektál

Az EU-ban csak Portugáliában olcsóbb a szemét tárolása a hulladéktelepeken, mint Szlovákiában, ezért az állam emeli az ezért fizetett illetéket.

Ez megemeli a háztartások által fizetett szemétdíjat is, ám jó hír, hogy aki szelektálja a szemetet, az a jelenleginél kevesebbet fizethet.

Szemétdombok a községek közelében, kibírhatatlan bűz – ez megszokott látvány Szlovákiában. 2014-ben a hulladék-újrahasznosítás aránya 10% volt, 2015-ben elérte a 15%-ot, 2016-ban pedig a 23%-ot. Az ország 2020-ig köteles szavatolni a kommunális hulladék 50 százalékának szelektálását és újrahasznosítását, ennek teljesítésére viszont egyelőre kevés az esély.

Szlovákiában évente több mint 2 millió tonna háztartási hulladék keletkezik. „Jelenleg a legalacsonyabb illeték egy tonna szemét tárolásáért 5 euró, a legmagasabb közel 10. Az EU-n belül ezek az illetékek a legalacsonyabbak közé tartoznak, ezért a szeméttárolás jelenleg a legolcsóbb megoldás. Ennek eredménye, hogy a szemét kétharmada lerakókon végzi. Az EU átlaga kevesebb, 28%” – mondta lapunknak Sólymos László környezetvédelmi miniszter.

A lakosok már ma is csak a nem szeparált szemét elszállításáért fizetnek. Magyarán, minél több szemetet szelektálnak, annál kevesebb kerül a telepekre, s annál alacsonyabb szemétdíjat számláznak az önkormányzatok. Az állam úgy motiválná az embereket a szelektálásra, hogy emeli a hulladék tárolásáért járó illetéket. Ezt a községek fizetik, s a terv az, hogy az önkormányzatok a többletkiadást beépítik a lakosok által fizetett szemétdíjba. Mivel senki sem akar többet fizetni, az illetékesek abban bíznak, hogy a háztartások az eddiginél jóval nagyobb mértékben fogják szelektálni a szemetet. Nem minden önkormányzat hisz azonban abban, hogy a szemétdíj emelésével elérhető a kívánt eredmény.

A szemétdíj emelése népszerűtlen lépés, viszont szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy ha ezt a költséget nem a lakosokkal fogják megfizettetni, akkor az intézkedésnek nem lesz meg a kívánt hatása. A környezetvédelmi minisztérium mellett működő Környezetvédelmi Politika Intézete (IEP) kiszámolta, hogy ha életbe lép az új rendszer és emelkedik is a szeméttárolás díja, a lakosok a jelenlegi illetéknél is kevesebbet fizethetnek, ha hajlandók szeparálni.

A zöld, a kék és a sárga színű szemétkukáknak köszönhetően az üveg, a papír és a műanyag szelektálása a legelterjedtebb. A kitermelt hulladék legnagyobb részét viszont az úgynevezett kommunális hulladék képezi, amelynek túlnyomó többsége szeméttelepeken végzi.

Az országban kitermelt hulladék közel fele biológiailag lebontható. Ahhoz, hogy 2020-ban a háztartási hulladék 50 százalékát szelektáljuk, elég lenne, ha a lakosság nagy része elkezdene komposztálni. A törvény már előírja ennek az úgynevezett zöldhulladéknak a szeparálását. A községek mind a családi házak, mind a háztömbök lakói számára kötelesek megoldani a konyhai hulladék szeparált gyűjtését. A legnagyobb szeméttermelők, mint például Pozsony és Kassa kivételt kaptak, itt a hulladék szemétégetőben végzi, tehát nem szeparálják. Elemzők viszont figyelmeztetnek, hogy hosszú távon ezt a két várost sem lehet teljesen kivonni a szeparálás kötelezettsége alól, itt él ugyanis az ország lakosságának ötöde.

A Környezetvédelmi Politika Intézete (IEP) a véletlenszerűen kiválasztott észak-szlovákiai Skalité község példáján ábrázolta, mit eredményezne a gyakorlatban, ha emelnék a szemét tárolásáért járó illetéket. Itt a hulladék osztályozása éveken át tízszázalékos szinten mozog. Ha a szeméttárolásért fizetett illeték emelése után az emberek nem változtatnának szokásaikon, tehát nem nőne a szeparálás mértéke, akkor az egy lakosra jutó 16,24 eurós éves szemétdíj 2023-ig fokozatosan 26 euróra emelkedne. Ez a jelenlegi illetékhez képest havonta 80 centes többletkiadást jelent. Ha viszont a község motiválná az embereket, s nagymértékben beindulna a papír, az üveg, a műanyag és a fémek szeparálása, a szemétdíj nem változna jelentősen. Ha viszont a biológiailag lebomló hulladékot is szeparálnák, az illeték évi 6,5 euróra csökkenhetne. Hasonló példa található infografikánkban egy négytagú, 30 ezres városban élő családra számítva.

Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter is állítja, hogy az illeték emelése nem jelenti automatikusan azt, hogy az emberek is többet fognak fizetni a szemét elhordásáért. „Az intézkedést az újonnan beállított hulladékpolitika szempontjából kell figyelembe venni. Például a községek a szelektált hulladékért már jelenleg sem fizetnek. A szeparált hulladék a vonatkozó törvények alapján nem végezheti szeméttelepen. A szeméttárolásért járó illeték emelése a községek számára a szemétdíj csökkenésével is járhat. Ha szelektálni fognak, csökken a nem szelektált hulladék mennyisége, tehát kevesebb szemét kerül szeméttelepekre, kevesebbet kell fizetni” – mondta lapunknak Sólymos.

A Szlovákiai Falvak és Városok Társulása (ZMOS) nem biztos abban, hogy a környezetvédelmi minisztérium tervezett intézkedése meghozza a várt eredményt. „Úgy kell beállítani a szabályokat, hogy hosszabb távon elérjük azt, ami a célunk ezzel a törvénnyel, tehát, hogy nagyobb mértékben szelektáljanak a lakosok. Nem biztos, hogy elérjük ezt a célt, illetve nem biztos, hogy mindenhol sikerül elérni. Leginkább pedig a községekre és lakosokra nehezedő anyagi megterhelés miatt aggasztó” – nyilatkozta korábban a Pravda napilapnak Jozef Turčány, a ZMOS ügyvezető alelnöke.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg Szögedi Anna, Tornalja polgármestere. „Én a kezdeményezést és a hulladékszeparálást is nagyon fontosnak tartom, ám nem vagyok róla meggyőződve, hogy a szemétdíj emelése az az út, amely a régiónkban járható lenne” – mondta érdeklődésünkre a polgármester asszony. Szerinte a gyakorlati tapasztalat is igazolta, hogy amint különböző szórólapok vagy újságok révén eljuttatták a polgárokhoz az információt, hogy fontos a szelektálás, s hogy milyen lehetőségek vannak rá, megnőtt azon polgárok száma, akik rendszeresen szelektálják a hulladékot. „Nehéz megtalálni az ideális megoldást arra, hogyan lehetne csökkenteni a szeméttelepre került hulladék mennyiségét, a minisztérium által javasolt megoldás valahol beválhat, ám nem gondolom, hogy épp nálunk. Elkerülhetetlen, hogy a lakosok körében népszerűsítsük ezt a témát, s már a gyermekeknek tanítani kell az iskolában azt, mennyire fontos a hulladék szelektálása” – állítja Szögedi Anna.

Agócs Attila, Fülek polgármestere szerint a város eddig is, uniós források segítségével támogatta a szelektív hulladékgyűjtést, s történt is változás ezen a téren, ez viszont még távolról sem elég. „Az illeték emelése nem a legjobb megoldás, ám ettől függetlenül meggyőződésem, hogy valamit tenni kell, ugyanis a probléma nagyon komoly” – mondta lapunknak Agócs Attila.

Több példa is van az Európai Unióban arra, hogy a hulladék tárolásáért járó illeték emelése után sokkal kevesebb szemét kerül szeméttelepekre. Hollandia például 1995-ben a kommunális hulladék körülbelül 30 százalékát tárolta. 2000-ben jelentősen emelték a szemét tárolásáért járó illetéket, az akkori tonnánként 13 euróról 65 euróra. 2002-ben aztán az illeték elérte a 79 eurót tonnánként. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb szemét került a szeméttelepekre, 2013-ban a kommunális hulladék csupán 1,5 százalékát tárolták. S mivel a telepeken tárolt hulladék aránya a minimálisra csökkent, Hollandia teljesen eltörölte a szeméttárolást, nincsenek hulladéktelepek, mert nincs rájuk szükség.

Csehország is hasonló rendszer mellett döntött. 2004-ben egy tonna hulladék tárolásáért 6 eurót fizettek, a kommunális hulladék 68 százaléka végezte szeméttelepeken. Miután a tárolási illetéket 20 euró/tonnára emelték, 2010-ben a kommunális hulladék 64 százaléka, 2014-ben pedig már csak 56 százaléka végezte szeméttelepeken.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »