Jól jártak a németek a görög válság kezelésével

Jól jártak a németek a görög válság kezelésével

Érdekes adat található a 2015-ös német költségvetésben, miután az egyik sorban az állt: 412 millió euró kifizetése a Hellén Köztársaság számára – számolt be a Süddeutsche Zeitung erről néhány napja. A számadat meglepő, hiszen Berlin egyetlen eurót sem utalt át az athéni kabinetnek, sőt a pénzügyminisztérium hivatalosan is megerősítette, hogy a német kormány nem is tervezi a pénz átutalását. Pedig ez az összeg egy korábbi, speciális állampapír lejáratát követően Görögországnak járna. Mivel Athén lényegében becsődölt a 2008-as gazdasági válságot követően, Berlin úgy döntött, egyfajta pénzügyi garanciaként megtartja az összeget. A napilap megjegyezte, bár Németországban erről nem szeretnek beszélni, de Berlinnek nyeresége származik a görög válságkezelésből.

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense elmondta, a válságban igen jól mentek a német állampapírok, hiszen a befektetők biztonságos kikötőként tekintettek a német kötvényekre. – Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy nulla százalék közeli hozamokért keltek el az államkötvények, sőt többször még negatív kamat is kialakult. A német állam tehát szinte ingyen tudta az adósságát finanszírozni – magyarázta a közgazdász a jelenség okait. Ezt követően Berlin a pénz egy részét kihelyezte az Európai Központi Bankon keresztül az uniós válságkezelési mechanizmusokba, amelyekből a bajba jutott eurózóna-tagállamokat segítették meg. – Németország tehát magasabb kamatra adta kölcsön a pénzt a periférián lévő országoknak, köztük Görögországnak. Ebből a kamatkülönbözetből tesz szert nyereségre Németország – vonta le a következtetést.

Pogátsa Zoltán szerint az Európai Bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojka által névleg Görögországnak juttatott hitelek 93 százaléka soha nem jutott el a címzetthez. Ezeknek az összegeknek egy része kamatfizetésként visszapattant, illetve nyugat-európai bankok feltőkésítésére ment el. – Gyakorlatilag nem Görögország kapta a hitelt, hanem az európai bankrendszernek nyújtottak kölcsönt, miután a német Deutsche Bank, a holland ING és a francia BNB Paribas pénzintézeteknek óriási volt a görög állampapírnak való kitettségük. Miután a hellén államadósság jelentős része volt az európai bankok tulajdonában, lényegében ezeket a bankokat mentették meg a válság kirobbanásakor – elemezte. Pogátsa azt gondolja erről, lehet azt mondani, hogy azért ment csődbe Athén, mert nem gazdálkodtak jól, de akkor azt a kérdést is fel kell tenni, hogy az európai bankrendszer miért hitelezte a görögöket.

Hogy mi lesz Athén sorsa, azt Soros György már a 2009-es davosi találkozón megjósolta: az a cél, hogy életben tartsák az eurózónát arra az időszakra, amíg a nagy nyugat-európai magánbankok kezében összpontosult görög adósságállományt áthelyezik állami kézbe, az EKB-hoz és az EFSF uniós mentőalaphoz. Ha nem mentik ki a bankokat Görögország megsegítésének álcázva a tranzakciót, összeomlottak volna az euróövezet gazdaságai. Az államadósság visszafizetését mindeközben Görögországra kényszerített megszorításokkal próbálták elérni.

Jól látszik, hogy hiába állított össze a trojka 2010 óta három mentőcsomagot is Görögországnak, az eredmények továbbra sem jönnek. Több mint 400 ezer görög hagyta el az országot az elszegényedés vagy a munkanélküliség elől menekülve. A görögök 23 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, hasonló arányú a munkanélküliségi ráta is, a fiatalok között pedig még rosszabb, hiszen több mint 40 százalékuk tengődik munkahely nélkül. És amíg megszorítások vannak, aligha kezdődhet el a kilábalás.

http://mno.hu/

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »