Kétharmad is összejöhet a Fidesznek, ha marad az apátia

Kétharmad is összejöhet a Fidesznek, ha marad az apátia

Jövőre akár ismét a kétharmados többséget jelenthet a Fidesznek, hogy a párt jelentős közpénzek felhasználásával szavazásra buzdítja a külhoni magyarokat, ezzel párhuzamosan elriasztja a hazai nem fideszes választókat a voksolástól. Mivel az előző választás adatai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők 95 százaléka a jelenlegi kormánypártokra szavaz, ez egy plusz listás mandátumot – egyéni jelöltre a külhoni magyarok nem szavazhatnak – biztosan jelent a Fidesznek. De két – vagy nagyon alacsony hazai részvétel esetén akár három – pluszmandátumot is hozhat a pártnak.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint tegnapig 303 250-en szerepeltek a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékében. Vagyis elvben majdnem 300 ezer plusz- voksot is kaphat segítségükkel a Fidesz.

Ennek a létszámnak a kétharmada még 2013 végén, illetve 2014 elején regisztrált, ők tíz évig benne is maradnak a névjegyzékben, sőt, ha időközben részt vesznek választáson vagy népszavazáson, ez az idő újraszámítódik. Az azóta eltelt csaknem négy évben százezren regisztráltak, a lelkesedés tehát alábbhagyott, és többségében nyilván az újonnan honosított magyar állampolgárok jelentkeztek be a névjegyzékbe. Az idei év elején átlagosan havi egy-kétezer új határon túli magyar jelentkezett a választásra, ez a szám július óta a kétszeresére emelkedett, és valamivel havi háromezer fölé nőtt. Így az utóbbi négy hónapban 13 ezer határon túli regisztrált a választásra.

Mozgósításukért mindent elkövet a kormány, illetve a Fidesz. Miközben itthon sok tíz milliárd forint közpénzt költenek el különféle akciókra, konzultációkra, plakátkampányra, azaz szavazótáboruk növelésére, a határon túl százmilliós nagyságrendben megy el a pénz erre.

Orbán Viktor még júliusban írt levelet a külhoniaknak, amelyben emlékeztette őket arra, hogy 2010 után a fideszes többségű parlament egyik első döntése volt a kettős állampolgárság megadása a határon túliak számára. – A választáson való részvételhez regisztrálni kell – hívta fel a figyelmüket Orbán Viktor, majd sürgette, hogy aki ezt még nem tette meg, az regisztráljon. (Akkor a Tusványoson az egyik fórumon Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke el is árulta: sokkal inkább a regisztrációra kell felhívni a figyelmet, hiszen a határon túliak nagy része már most tudja, hogy kire fog szavazni.) A Miniszterelnöki Kabinetiroda hétfőn közzétett szerződéslistájából derült ki az, hogy a „külföldön lakóhellyel bíró állampolgárok számára a miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (a küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, a címzetteknek történő eljuttatása)” nettó 196,5, azaz bruttó 250 millió forintba került.

A kormányfő a kampánylevelével egyébként hónapokkal megelőzte a választási szerveket, a Nemzeti Választási Iroda ugyanis októberben küldött ki a mintegy 650 ezer szavazókorú külhoninak tájékoztató levelet. Ebben egyrészt a regisztrációra és a szavazás menetére hívták fel a figyelmet, másrészt aki már jelentkezett, annak arra, hogy ha változnak az adatai, akkor ezt jeleznie kell.

Az, hogy pontosan hány mandátum sorsát döntik el a külhoniak, attól is függ, a regisztráltak közül hányan voksolnak és hányan szavaznak végül érvényesen. A 2014-es választáson például 193 ezer külhoni magyar szerepelt a külhoniak névjegyzékében. Közülük csak 158 ezren szavaztak, és ebből 128 ezren érvényesen. Korábban a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona azt nevezte valószínűnek, hogy jövő áprilisra a külhoniak névjegyzékében 320 ezren lesznek. Az érvényesen szavazók száma így megközelítheti a 200 ezret. (Ez épp elég ahhoz, hogy szoros küzdelem esetén döntő lehessen.) Ha a mintegy nyolcmillió hazai választópolgár nagy arányban megy el szavazni, 2014-hez hasonlóan jó eséllyel ismét csak egy mandátumról dönthetnek a külhoniak. Alacsony belföldi szavazási részvételnél viszont ez akár két-három mandátumhoz is elég lehet.

Ehhez az kell, hogy a Fidesz a saját szavazótáborát mozgásban tartsa, a többi választó esetében pedig fenntartsa az apátiát vagy legalábbis a bizonytalanságot. Ez utóbbival kapcsolatban a Jobbik-közeli Iránytű Intézet legutóbb azt mérte, jelentős csoportról van szó. A teljes népességen belül például hat százalék biztosan nem szavazna, a bizonytalanok aránya pedig 12 százalék.

Mindent vittek2014-ben a mintegy 128 ezer érvényes levélszavazatból a Fidesz 122 ezret gyűjtött be. A Jobbiknak alig háromezer, míg a baloldali pártoknak 1500 jutott, a többi párt még az ezret sem érte el. Az ebben a kategóriában negyedik helyen végzett LMP például 574 levélvoksot kapott. Miközben a külhoniak regisztrációja folyamatos, addig a külföldön dolgozó magyarok (akik levélben nem voksolhatnak) csak jövőre, a választás időpontjának kitűzése után kérhetik a felvételüket valamelyik külképviselet névjegyzékébe. (M. Cs.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »