Kettészakadt vasárnap Venezuela: a lakosság fele szavazott, a másik fele az utcán harcolt a rendőrséggel. Sokan a demokráciát féltik, pedig a dél-amerikai országban kialakult helyzetnek ehhez az alapértékhez már nem sok köze van.
– Errefelé nem érdemes ujjat húzni az Egyesült Államokkal – mondja Allan Moralez Costa Rica-i lakos. – Szomorúan figyeljük, mi történik Venezuelában, ahol a kommunista elnök ragaszkodik a függetlenséghez. Costa Rica a nyolcvanas években hasonlókat élt át: amikor ki akarta vonni magát az Egyesült Államok befolyása alól, annak gazdasági szankciók és politikai nyomásgyakorlás volt a következménye – meséli. – Szerencsére a helyzet itt nem fajult olyan véressé, mint Venezuelában: az Egyesült Államok-ellenes elnökünk annál hamarabb távozott.
Venezuelában azonban Nicolás Maduro államfő megmakacsolta magát: minden racionalitás ellenére ragaszkodik a hatalomhoz. A hétvégén polgárháborús helyzet alakult ki, mert az ellenzéki tüntetők a betiltás ellenére is folytatták a demonstrációkat. Vasárnap választásokat tartottak, amely során Venezuela egy új alkotmányozó nemzetgyűlés tagjairól szavazott. – Ez teljesen illegális – fogalmazott Juan Vieda fővárosi lakos a Sky Newsnak. „Ránk akarják kényszeríteni az új alkotmányt, de mi nem akarjuk”. Az elnöknek ugyanis azért van szüksége új törvényhozásra, hogy újraírhassa a venezuelai alaptörvényt.
Az ellenzéki többségű parlament nem támogatja a tervet, de az új alkotmányozó szerv segítségével Maduro átveheti a hatalmat az ellenzékiektől. Az elnök szerint ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Venezuelát kivezessék a politikai válságból. – Egy kártyánk van csak, és ez a kártya elviszi a játékot. Ez a kártya a nemzeti alkotmányozó nemzetgyűlés – mondta Maduro pénteken. Valódi választásról egyébként nincs szó: az elnök jelöltjei tisztán a chávista rezsim támogatói, a választáson indulók között szerepel felesége, Cilia Flores is. Az ellenzék nem állított jelöltet, mondván, a választások megtartása alkotmányellenes.
Tüntetők a caracasi utcán. Előkerültek a fegyverek is Forrás: Reuters
Két hete ugyanakkor véleménynyilvánító népszavazást tartott az ellenzék, amely során több mint hétmillió ember utasította el az elnököt. Bár a nemzetközi szervezetek és a régió politikai vezetői is kiálltak az ellenzék mellett, Maduro ellenzői tehetetlenek. A tüntetések április 1-je óta folyamatosak, a jogvédő szervezetek szerint a hatóságok már több mint 4500 embert őrizetbe vettek, és 1200-at a mai napig fogva tartanak. A Foro Penal nevű helyi szervezet szerint az ellenzékiek felderítése házkutatások, illetve besúgók segítségével folyik. A most utcára vonulók is öt-tíz év börtönbüntetésre számíthatnak, de a többséget már ez sem érdekli.
A zavargások kezdete óta több mint százan vesztették életüket, többekkel a rendőrség végzett. Helyi beszámolók szerint a tüntetések során lelőtték az Acción Democrática párt ifjúsági titkárát, Ricardo Campost. A helyi El Universal nevű lap szerint rajta kívül még két embert öltek meg a tüntetésen. José Felix Pinedát, a választáson induló jogászt szombat este lőtték le.
A venezuelai Andrea Romero Ramirez feleségével három éve él Costa Ricán: lehetőségek hiányában hagyták el otthonukat. Az orvos házaspár az elmúlt hetekben rossz hírekkel szembesült: a romló politikai helyzet a családjukra is kihatott. – Feleségem édesanyja a napokban életét vesztette, mert nem részesült megfelelő kezelésben, ugyanis hónapok óta nem volt megfelelő gyógyszerutánpótlás – mondja a férfi.
A házaspár hazautazik Venezuelába. – Nem tudjuk, mi vár ránk, mert disszidensek vagyunk. De most a család mellett a helyünk, úgyhogy megpróbáljuk – tette hozzá. Az utóbbi években rengetegen hagyták el Venezuelát, ugyanis az olajáresés és az elhibázott gazdaságpolitikai miatt az országból alapvető termékek hiányoznak. Az elmúlt hónapok zavargásai miatt megnőtt a menekülők száma, sokan a szomszédos Kolumbiában kerestek menedéket.
Az elnök nem csak a hadsereg, a legfelsőbb bíróság és a választási bizottság támogatását élvezi, a lakosság körében is akadnak támogatói. – Ha a liberálisok kerülnek hatalomra, Venezuela amerikaivá válik – fogalmazott egy tweetelő. A felmérések szerint a venezuelaiak 22 százaléka a chávista rezsim mellett áll. Az állami dolgozókat most szavazásra szólították fel a hatóságok, kiemelve, hogy aki nem vesz részt a voksoláson, kockáztatja a szociális lakást és az állami juttatásokat.
Borús jövőkép: szankciók és államcsőd
Nicolás Maduro elnök diktatórikus lépései ellen egyre több ország tiltakozik. Az USA július végén szankciókat vezetett be Venezuela 13 volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselője ellen, és kilátásba helyezett további, az olajvásárlásokat érintő korlátozásokat is. A chávista vezetés ellen a latin-amerikai politikai vezetők is felszólaltak, csupán Kuba és Nicaragua állt ki mellette. A politikai válság kirobbanása óta legnagyobb pénzügyi támogatója, Kína is kihátrált Venezuela mögül. Az olajáresés miatt összeomlott gazdaság most államcsődre számíthat: elemzők szerint azonban ez szükséges lépés lehet egy rezsimváltáshoz.
Farsang Ilona (San José)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
