Kevés a játéktér a brit költségvetésben

Kevés a játéktér a brit költségvetésben

Theresa May ultimátumot kapott az EU-csúcson, miközben pénzügyminisztere a Brexit miatt visszaeső gazdasági teljesítmény ellenére próbál lazítani a nadrágszíjon a jövő évi költségvetésben.

A gazdaság egyre gyengülő teljesítménye ellenére fokozódik a nyomás Philip Hammond brit pénzügyminiszteren annak érdekében, hogy a szerdán beterjesztendő jövő évi költségvetésben engedje lazábbra a nadrágszíjat. Elsősorban az egészségügy helyzete aggasztja az állampolgárokat és a politikusokat is: a BMG Research által az Independent című lap számára végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 64 százaléka szeretné, ha a pénzügyminiszter újabb milliárdokat fordítana erre, és a múlt héten 90 parlamenti képviselő hasonló követelést fogalmazott meg Theresa May kormányfőhöz írt levelében.

Philip Hammond nincs könnyű helyzetben: lazább költségvetést várnak tőle
Forrás: AFP

A nyári választáson meggyengült miniszterelnök meg akarja nyerni a fiatalabb választókat is, akik közül egyre többen képtelenek megengedni maguknak a saját otthont. Hammond a The Sunday Timesnak adott interjúban azt mondta, hogy a kormány célja évente 300 ezer új lakás felépítése, és beszélt arról is, hogy az eddigi egy százalék helyett nagyobb arányban emelhetik a köztisztviselők bérét. Kérdés, hogy erre hogyan lesz képes, amikor a 2020-as évek közepéig meg akarja szüntetni a költségvetési hiányt, miközben az ország súlyos termelékenységi problémákkal küzd, a Brexit miatt lassul a gazdaság, ezért az állam a korábbinál kevesebb adóbevétellel számolhat. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég legfrissebb jelentése szerint a 2021–22-es pénzügyi évben a deficit a hivatalosan előre jelzett 17 milliárd font helyett várhatóan 24 milliárd lesz – emlékeztetett a Reuters.

Az Európai Unióból való kilépés eddig kizárólag negatív hatással volt a brit gazdaságra. Míg a Brexit-népszavazás előtt Nagy-Britannia élenjárt a legfejlettebb országok, a G7-ek között, az idén megfordult a helyzet, és az életszínvonal a napóleoni háborúk, vagyis 1815 óta nem látott mértékben visszaesett. A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) éves országjelentése szerint már a kilépés évében, 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná a brit gazdaság növekedési ütemét, ha szabadkereskedelmi megállapodás nélkül távozna az EU-ból, ami akár recessziót is jelenthetne, hiszen egyes távlati előrejelzések szerint a brit GDP ennél kisebb arányban bővül addigra.

A megállapodás nélküli Brexitnek pedig egyre nagyobb a valószínűsége, miután a pénteki informális EU-csúcstalálkozón megerősítették azt, amit egy héttel korábban Michel Barnier, az Európai Bizottság (EB) főtárgyalója mondott: Nagy-Britanniának két hete van, vagyis december elejéig engedményt kell tennie a lelépési díj és az északír–ír határ kérdésében, ha azt akarja, hogy még az idén megkezdődjenek a tárgyalások a két fél közötti majdani kereskedelmi kapcsolatokról. Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke finoman bár, de nevetségesnek minősítette David Davis Brexit-miniszter BBC-nek tett megjegyzését, amely szerint eddig csak a britek tettek meg minden tőlük telhetőt, most Brüsszelen a sor, hogy kompromisszumot kössön. „Igazán értékelem Mr. Davis angol humorát” – Tusk mindössze ennyire méltatta a véleményt.

Angela Merkel német kancellár a koalíciós tárgyalások miatt nem vett részt a svédországi Göteborgban rendezett pénteki csúcson, így Emmanuel Macron francia elnök volt az, aki figyelmeztette a briteket.

Semmiféleképpen nem fogunk módosítani az egyeztetett folyamaton, és nem fogjuk megkezdeni a tárgyalást a jövőbeni kapcsolatokról, amíg (Nagy-Britannia) nem fogadja el az első szakasz lezárásához szabott feltételeket

– jelentette ki. Az ultimátummal kapcsolatban Philip Hammond vasárnap azt mondta, hogy a december 14–15-én rendezendő csúcs előtt benyújtják majd javaslataikat az Európai Tanácsnak.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »