Kezdődik a zsidó húsvét ünnepe

Idén március 30-án kezdődik a pészah ünnepe, amikor a zsidóság az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra és a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülésére emlékezik. Akárcsak a keresztény húsvét, a pészah is a tavasz beköszöntének és a természet újjászületésének ünnepe, melyet a niszán hónap tizenötödik napjának előestéjétől a hónap huszonkettedik napjáig tartanak.

A pészah szó elkerülést jelent, az ünneppel a zsidóság arra emlékezik, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülte a zsidók házait. A pészah a szabadság ünnepe is, mert ekkor engedték ki az egyiptomi rabszolgaságból Izrael gyermekeit. A pészah harmadik jelentése: a kovásztalan kenyér ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni, ehelyett a lisztből és vízből készült, gyorsan sütött kovásztalan pászkát (maceszt) fogyasztják. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a fejükön a nap szárított meg.

A pészah szó elkerülést jelent, az ünneppel a zsidóság arra emlékezik, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülte a zsidók házait. A pészah a szabadság ünnepe is, mert ekkor engedték ki az egyiptomi rabszolgaságból Izrael gyermekeit. A pészah harmadik jelentése: a kovásztalan kenyér ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni, ehelyett a lisztből és vízből készült, gyorsan sütött kovásztalan pászkát (maceszt) fogyasztják. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a fejükön a nap szárított meg.

A pészah a testi-lelki megtisztulás ünnepe

A pészah a zsidó kultúra egyik leghangsúlyosabb, tórai eredetű ünnepe. Az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek ebben a nyolc napban.

Egy budapesti család készülődése a pészahra

Mivel a pészah tavaszra esik, a tavasz ünnepe is, az áldozat után az első termést is bemutatták a szentélyben. Az Ószövetség szerint az ókorban ezen az ünnepen egy fiatal kecskét áldoztak a jeruzsálemi szentélyben, amelyet a rómaiak i. sz. 60-ban leromboltak.

Mózes második könyve beszéli el az elnyomás történetét, Mózes és Áron isteni küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Egyiptomot sújtó tíz csapást, majd a zsidók megmenekülését.

A kivonulás ünnepe

Az ünnep hét, Izraelen kívül pedig nyolc napig tart, aminek oka az, hogy az Izraelben élő zsidók annak idején füst- és tűzjelekkel továbbították Babilonban és Perzsiában élő testvéreiknek az újhold bekövetkeztének hírét. Ezt azonban ellenségeik hamis jelekkel igyekeztek megzavarni, így a bizonytalanság miatt sokáig kettős ünnepet, két széderestét tartottak. Idővel aztán már a diaszpórában is pontosan ki tudták számítani a jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszteletből megmaradt a két széder.

Az ünnep a széderestével kezdődik. A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend szerint zajlik: egyfajta szeretetvendégség, ahol dramatizálva felidézik a kivonulás történetét (Haggáda). Ekkor összegyűlik a család és a baráti társaság apraja-nagyja. Ez az egyik legkülönlegesebb momentuma az évnek: együtt emlékeznek vissza az egyiptomi fogságból való szabadulásra.

A szédereste egyik legfontosabb előírása, hogy ilyenkor csak kovásztalan kenyeret lehet fogyasztani. Ennek az a magyarázata, hogy mikor a zsidók ősei 3328 évvel ezelőtt kivonultak Egyiptom földjéről akkor nem volt idejük arra, hogy megvárják mire megkél a kenyereik tésztája.

Ezeken az estéken az ünnepi asztalokról ugyanakkor a bor sem hiányozhat. A hagyomány szerint ilyenkor négy pohárral illik belőle fogyasztani. A bor számít a legnemesebb italnak a zsidó kultúrkörben, másrészt a négy pohár bor Isten négymegjelenését is kifejezi: a zsidóságot megszabadította a fogságból, kimentette Egyiptom földjéről, szabad néppé tette és népévé fogadta.

Azonban az asztalra széderkor számos más szimbolikus étel is felkerül. Ilyen többek között a tojás vagy a csirkenyak. Ez a két étel a szentélyben bemutatott áldozatot idézi meg. Az ugyancsak a menü részét képező torma pedig az egyiptomi fogság keserű pillanataira emlékezteti a híveket. A szimbolikus ételek másik csoportjába tartozik a macesz vagy a kovásztalan kenyér, a pászka, amely viszont már a szabadulásra, a fáraók földjéről való kivonulásra utal.

A széderestét követő napok úgynevezett félünnepek, az utolsó a Nádas-tengeren való átkelésre emlékeztet. Ez volt az a tenger, amelyen a hagyományok szerint Isten a zsidókat száraz lábbal átvezette, az őket üldöző egyiptomi sereget viszont elpusztította. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi mázkírig, az elhunytakért mondott imáig.

Pészah ünnepére készülés Budapesten és Jeruzsálemben

Pészah ünnepén már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból, úgynevezett pészahi edényben kell főzni és enni, a nagyon vallásos zsidóknál erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn. Pészahra a rabbinikus szabályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő, a zsidó nők ilyenkor rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek.

A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett, majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek. Erdélyben a 16. században jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete, akik megtartották a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepét, amelyet „pogácsás ünnepnek” neveztek, és megülték a széderestet is.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »