Kiemelt ellenőrzést kérnek a baromfitartókra

A madárinfluenza miatti, közel 10 százalékos baromfiállomány-csökkenés után, októberre állhat vissza eredeti szintjére a termelés – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. A terméktanács adatai szerint a vírus miatt 2,8 millió, csupán gyanú következtében pedig további 400 ezer állatot kellett leölni. Az elpusztított állomány 90 százaléka víziszárnyas, vagyis kacsa, illetve liba volt, a termelőknek az állatok, illetve a takarmányok megsemmisítése miatt kifizetett kártérítés a terméktanács adatai szerint már közelíti a 15 milliárd forintot.

Az állatállomány csökkenése mellett az év első négy hónapjában az export is esett 19 százalékkal, miközben jelentősen, 34 százalékkal nőtt a baromfihús importja – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Csorbai Attila szerint az importnövekedésben szerepet játszott az év elején bevezetett áfacsökkentés, ami élénkítette a baromfi iránti keresletet. Az export csökkenésében a madárinfluenza miatti korlátozások – a dél-afrikai és az ázsiai piac teljes kiesése –, illetve az árualaphiány játszott szerepet.

Fotós: Lang Róbert

A madárinfluenza-kitörések körzetében elrendelt zárlatok miatt december közepétől március közepéig gyakorlatilag leállt a víziszárnyas-termelés – nagyjából az eredeti szint 10-20 százalékára esett vissza. Most ebből próbálnak kikecmeregni a termelők.

Mindezt a szigorúbbá vált állategészségügyi szabályok között kell megtenniük, amelyek viszont csökkentik az újabb madárinfluenza-kitörések kockázatát. A BTT-elnök szerint ezeket az előírásokat érdemes komolyan venni, mert két hete Franciaországban ismét megjelent a vírus. A terméktanács ezért kezdeményezi az állategészségügyi hatóságnál, hogy fokozottabban ellenőrizze a baromfitartó telepeken az új szabályok betartását. A minden baromfifajra vonatkozó, de elsősorban a víziszárnyas-ágazatban számottevő változásokat hozó intézkedések maximum 5-8 százalékkal emelhetik a termelők költségeit, csak az a kérdés, hogy ezt elismeri-e a piac. Erre a BTT-elnök szerint megvan az esély, már csak a kieső francia termelés miatt is.

Közben folyik az alkudozás az Európai Bizottsággal arról, hogy a járvány miatt elszenvedett, közvetett károkat miként lehetne kompenzálni. A vágóüzemek ilyen jellegű veszteségeit korábban 2,5-2,8 milliárd forintra becsülte a BTT. Csakhogy Brüsszel más módszerű számítást írt elő: az egy-egy cég aktuális eredményességét mutató EBITDA – vagyis a kamatfizetés, adózás és értékcsökkentési leírás előtti üzemi eredmény – alakulásához kötné a közvetett károk megállapítását. E mutató alapján körülbelül 1,2-1,4 milliárd forint lehet a kárérték. Ennek elismertetése után következik a vita arról, hogy hány százalékát téríti meg Brüsszel.

Ezenfelül a termelők közvetlen kárainak enyhítésére is tett javaslatot a terméktanács, a telepek üresen állási időszakára kiszámolva, hogy melyek azok a költségek, amelyeket akkor is fizetni kell, ha nincs termelés. Ezekre a károkra egyelőre csak becslések vannak, de Csorbai Attila szerint ez is elérheti az 1,5 milliárd forintot. Ezt a nemzeti büdzséből térítik majd, de mivel ezt az unióval notifikáltatni kell, a végső szót ismét Brüsszel mondja ki – arról is, hogy a kár hány százalékát téríthetik meg.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »