Kínai nyitás a gyógyszerpiacon

Kínai nyitás a gyógyszerpiacon

Jelentősen meggyorsul a kínai gyógyszerpiac megnyitása azzal, hogy Peking liberalizálja az eddig is bürokratikus engedélyezési procedúrát, ami miatt a lakosság eddig nem vagy csak kerülő úton tudott hozzájutni a legkorszerűbb medicinákhoz. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a külföldön már törzskönyvezett termékeket újra be kellett vizsgáltatni a kínai hatóságokkal, ami nem kevés pénzbe és időbe került, s a végeredmény sem volt garantált. Ezután Kínában elfogadják, pontosabban elfogadhatják a külföldi laboratóriumi eredményeket, teszteket, és a gyógyászati segédeszközöknél, műszereknél is jóváhagyják az eredeti minősítéseket. Persze a kínaiak lépése nem merő jótétemény, hiszen elvárják a viszonosságot is, például az Egyesült Államok részéről. A gyógyszerek és biotech készítmények engedélyezésének megkönnyítése Donald Trump és Hszi Csin-ping márciusi floridai találkozóján is téma volt, mint a nyomasztó kínai kereskedelmi többlet lefaragását elősegítő eszköz.

Forrás: AFP

Kína az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gyógyszerfogyasztója, tavaly az ország 116,7 milliárd dollárt költött medicinákra a QuintilesIMS piackutató szerint. Ennek durván az egynegyedét külföldi vállalatok teszik zsebre, főként a legnagyobb exportőrök – a Pfizer, az AstraZeneca és a GlaxoSmithKline – nyerhetnek az ügyön. Az engedélyezés könnyítését az államtanács jelentette be pár nappal az októberi pártkongresszus előtt. Közleményében az áll, hogy az innováció terén kiütköző lemaradást mihamarabb le kell dolgozni, mert mind a gyógyszereknél, mind az eszközöknél állva hagyták őket versenytársaik. A Bloombergnek nyilatkozó szakértők szerint rövid távon a külföldiek profitálnak a könnyítésekből, de hosszabb távon, a jelenleg futó innovációk beérésével megfordul a helyzet, s a hazai piacot jól ismerő és olcsóbban termelő helyi cégek törnek majd előre.

A külföldi gyógyszergyártók egyelőre bevételeik kis hányadát szerzik Kínából, de az országot kincsesbányának tekintik, elsősorban a rohamosan gyarapodó középosztályra alapozva, amely vásárlóképes keresletet jelent a drága gyógyszereikre is. Ugyanakkor a multiknak jelentős árnyomással is szembesülniük kell, mivel a kínai egészségbiztosítási rendszer alapvetően az árak és a kezelési költségek leszorításában érdekelt, luxusgyógyszerekre ritkán ad pénzt. Mindezt a külföldieknek figyelembe kell venniük árpolitikájuk kialakításakor, s nyilvánvalóan engedniük kell a profitmarzsukból, amit viszont részvényeseik aligha vesznek jó néven. Azt viszont igen, hogy a hamisítások és szabadalmi jogok érvényesítése terén igen gyenge lábakon álló Kína e téren reformokat és hatékony fellépést ígér, igaz, nem először.

Átalakítások előtt a Pfizer

A Pfizer várhatóan kiszervezi és eladja fogyasztói üzletágát, hogy a befolyó milliárdokból alaptevékenységét, a gyógyszergyártást erősítse. A recept nélkül megvásárolható fájdalomcsillapítóktól az ajakíreken át a táplálékkiegészítőkig számos terméket gyártó üzletág tavalyi forgalma 5 százalékos bővülés után 3,4 milliárd dollárra nőtt. Piaci értékét Rosie Edwards, a Berenberg elemzője 13 és 17 milliárd dollár közé teszi, s a potenciális vásárlók között a Reckitt Benckisert, a Nestlét, a GlaxoSmithKline-t, a Johnson & Johnsont és a Sanofit említi.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »