Kisebbségre szabott tartalom az iskolában

Akcióterv és talán szándék is van arra, hogy a magyar iskolákban néhány tantárgy oktatási alapelve módosuljon.

Szakemberek szerint előrelépés lesz, ha a kisebbségek igényeinek megfelelően módosul egyes tantárgyak tartalma.

A Történelemtanárok Társulása jó ideje próbálja keresztülvinni az oktatási minisztériumban, hogy új kerettantervet fogadjanak el a magyar történelemórákra. A tárca és az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) is több alkalommal elutasította a kérést. Simon Attila történész szerint e nélkül nincs értelme új tankönyveket írni a magyar iskoláknak.

Az elutasítás okairól a Martina Lubyová (SNS-jelölt) vezette oktatási minisztériumot és az ŠPÚ-t is megkérdeztük. „A történelemórák kerttantervének módosítása szerepel azon feladatok között, melyeket a kormány egyik határozatában megfogalmazott. Ebben több tantárgy, köztük a történelem, a zenei nevelés és a honismeret oktatási dokumentumainak elkészítése is szerepel” – közölte a tárca sajtóosztálya.

A minisztérium a Kisebbségek és etnikai csoportok jogainak védelméről szóló akciótervre utal, melyet a kormány még 2016 októberének végén hagyott jóvá, s melynek Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos a koordinátora. Az akciótervben egyebek mellett szerepel a szlováknyelv-tanítás új módszertanának kidolgozása a magyar iskolák részére, a Szlovákiában élő nemzetiségeket bemutató oktatási segédanyag, és több tantárgy oktatási standardjának a (vzdelávacie štandardy) kidolgozása.
 

A kormányhatározat értelmében a benne foglaltakat 2020-ig kellene teljesíteniük azoknak a minisztériumoknak és hivataloknak, melyek az egyes célkitűzések megvalósításáért felelősek. „A napokban levélben kértem tájékoztatást az oktatási minisztertől és az illetékes intézetek vezetőitől arról, hogyan állnak a feladattal” – közölte a kisebbségi kormánybiztos, aki szerint azért a történelem, a zenei nevelés és a honismeret szerepel az akciótervben, mert a kisebbségek ezeket javasolták.

Az általunk megszólított szakemberek szerint, ha valóban módosulnak a standardok, az előrelépés lesz. „Az első és alapvető lépés az lenne, hogy a most készülő közoktatási törvénybe bekerüljön, hogy a magyar iskolákban vannak tantárgyak, melyek nemcsak nyelvben, hanem tartalomban is különböznek. Ugyanakkor a törvény elkészültéig valószínűleg ezek a dokumentumok jelentik a járható utat. Ha módosulnak, az mindenképpen előrelépés, és alap az új tankönyveknek” – mondta Simon Attila.

A tárca szerint február elején egyeztetnek az ŠPÚ képviselőivel és a kisebbségi bizottság tagjaival a dokumentumok módosításáról. Bukovszky elmondta azt is, hogy több alkalommal tárgyalt Ľudovít Hajdukkal, az ŠPÚ vezetőjével, és lát esélyt arra, hogy ebben a kérdésben előrelépjünk. Úgy véli, nem gond az sem, hogy nem a kerettantervek módosulnának, hanem az úgynevezett oktatási standardok.

„A magyar iskolák ezeken keresztül is be tudják dolgozni programjaikba a számukra fontos dolgokat. A zenei nevelésben a magyar kultúra értékeit, a honismeretbe a helyi értékek, sajátosságok kerülhetnek be” – magyarázza a kisebbségügyi kormánybiztos.

Az új oktatási dokumentumokkal kapcsolatban az ŠPÚ-t is megkérdeztük, de csak a szlováknyelv-oktatás új koncepciójának teszteléséről tájékoztattak. Nem válaszoltak a többi tantárgy dokumentumainak kidolgozását, előkészítését firtató kérdéseinkre.

A tárca két részre osztotta a feladatokat. Első lépésben a zenei nevelésre, a honismeretre, a történelemre és a szlovák nyelvre dolgozzák ki az oktatási standardokat a nemzetiségi iskolák részére. Második lépésben kezdeményezik az új tankönyvek megírását.

Simon Attilához hasonlóan Orsovics Yvett, a Selye János Egyetem óvó- és tanítóképző tanszékének vezetője szerint is az oktatási standardok módosítása megoldás lenne néhány problémára. Szerinte először vissza kellene adni az alapiskolák első osztályaiban a zenei nevelés órát. 2016 augusztusában ugyanis a zeneórák kárára emelték a magyarórák számát az első osztályban. „Ezzel kisebb káoszt okoztak, mert a második osztályos tankönyvek már alapismereteket feltételeznek, alapok nélkül azonban nincs mire építeni” – magyarázta az adjunktus. Hangsúlyozta, hogy a magyar zenei kultúrából és kultúrkincsből kiindulva kellene megfogalmazni a követelményrendszert. „Az általános kereteket kimondottan a magyar kisebbség zenei anyagával kellene módosítani, s ez nem jelentős módosítás” – magyarázta Orsovics Yvett.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »