Kókuszzsír és pálmaolaj – a szépség és a szörnyeteg?

Kókuszzsír és pálmaolaj – a szépség és a szörnyeteg?

Környezettudatos fogyasztóként tudjuk, mennyi pusztítással jár a pálmaolaj-előállítás a távol-keleti esőerdőkben. A kókuszzsír eközben szuperélelmiszerként virít a polcokon. Mi a különbség köztük, ha a környezeti és ha az egészségünkre gyakorolt hatásokat nézzük?

Bulizz úgy, hogy az orángutánok is örülhessenek!
Itt a lista néhány pálmaolaj mentes termékről – jegyezd meg belőle a 3 kedvencedet, és legközelebb ezt vedd a boltban!

A pálmaolaj avagy pálmazsír (sodium palmate) az olajpálma (Elaeris guineensis Jacq.) nevű növény gyümölcséből, illetve magjából sajtolt növényi zsiradék.

Mint erről már korábban többször írtunk, tudatos vásárlóként lehetőleg kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket – bár belátjuk nem könnyű, hiszen a legtöbb termékben jelen van. Bolygónkon naponta 20 hektárnyi esőerdőt dózerolnak le, hogy a helyére olajpálma ültetvényt telepítsenek. Az olajpálma-termesztő cégek az ültetvénynek szánt területeket növényestül-állatostul felégetik, az égés során millió számra pusztulnak az élőlények, és közben mérhetetlen mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

Az indonéz esőerdők közel 75%-át már elpusztították, emiatt a veszélyeztetett fajként nyilvántartott szumátrai és borneói orángutánok és a tigrisek felbecsülhetetlen értékű élőhelyei is megsemmisülnek, gyakran maguk az állatok is bent égnek a fölgyújtott erdőkben. Azokat az állatokat – orángutánokat, elefántokat -, amelyek életben maradnak, és visszajárnak korábbi élőhelyükre, agyonverik.

Bármennyire is tudatában vagyunk mindennek, és igyekeznénk tudatosan vásárolni, a pálmaolaj mára szinte megkerülhetetlen a boltokban: ott van az élelmiszerekben, kozmetikumokban, gyógyszerekben, kenőanyagokban, de még a gépjárműveket hajtó biodízelben is.

Az ipar számára az olajpálma legjobb tulajdonsága, hogy gyorsan nő és bőségesen terem, ráadásul olyan égövben, ahol olcsó a munkaerő – a világ pálmaolaj-termelésének csaknem 90%-át Indonézia és Malájzia adja. Ezekben az országokban a munkások jogait védő és a környezetvédelmi szabályozások egyaránt hiányosak.

 Válassz Fairtrade kókuszolajat! 

A pálmaolaj remek alapanyag azért is, mert könnyű vele bánni: szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, és magas hőmérsékleten sem oxidálódik, ezért tovább használható.

A kókuszzsír avagy kókuszolaj a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből készített növényi olaj. Hasonló tulajdonságai vannak, mint a pálmaolajnak, ezért számos termékben használják az élelmiszeriparban, fodrászati kellékekben, szappanokban és üzemanyagokban, de sokkal kisebb léptékben. Szuperkajaként népszerűsége elképesztő ütemben nő – az olaj mellett kókuszvíz, -tej, -cukor, gluténmentes liszt készül belőle. A természetes alapanyagok kedvelői a legváltozatosabb módon használják akár testápolóként, akár ajakbalzsamként. 

 

Környezeti hatásTippek zöldebb és etikusabb céges karácsonyi bulihoz
Zöld étterem, catering, jótékony sörözés, és ami megmarad.

Miközben a pálmaolaj-termelés környezetpusztító hatásáról viszonylag könnyen juthatunk információhoz, a kókuszolaj-termelésről kevés a fellelhető adat. Ennek oka részben az, hogy lényegesen kisebb területeken, kisebb gazdaságokban termesztik, ezért nem hallunk híreket hatalmas erdőirtásokról.

A tisztánlátást nehezíti az is, hogy a különféle állati- és növényi zsiradékok környezetre gyakorolt hatásait feltáró tanulmányokat gyakran maguk az iparágban érdekelt gigacégek rendelik meg, emiatt a bemutatott eredmények hitelessége erősen megkérdőjelezhető.

A szkeptikusok arra hívják föl a környezetvédők figyelmét, hogy bár a jelenkorban a távol-keleti őserdők pusztulása valóban komoly probléma, a pálmaolaj által okozott környezeti terhelés semmi ahhoz képest, amennyire a nyugati világban elterjedt állati eredetű zsírok, például a vaj fogyasztása terheli a környezetet.

Tény viszont, hogy míg az állati eredetű zsírok iránti kereslet a nyugati világban stagnál, a kókuszolajból készült termékek iránt a piackutatók adatai szerint robbanásszerűen – 2008 és 2012 között 780%-kal – nőtt a kereslet.

Európai fogyasztóként környezeti terhelést jelent a szállítás is, hiszen a pálmaolajat és a kókuszzsírt is legnagyobb részt a Távol-Keleten, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Indiában termelik.

 

Egészségügyi hatások

Mindkettőről elmondható, hogy az állati eredetű zsiradékokéhoz mérhetően magas a telített zsírsav tartalma. Túlzott fogyasztás esetén károsíthatják a szív- keringési rendszert, elhízást, magas koleszterinszintet, érelzáródást okozhatnak, emiatt számos egészségügyi szervezet, köztük az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO fogyasztásukat lehetőleg nem javasolja.

És itt a bökkenő: míg általában tisztában vagyunk vele, ha disznózsírt vagy vajat fogyasztunk, a pálmazsír észrevétlenül lapul meg a legkülönfélébb készen kapható élelmiszerekben, a kókuszolajról pedig sokan úgy hiszik, minél több, annál jobb belőle.

Általános javaslatunk, hogy ha csak tudjuk, kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, a kókuszzsírral pedig bánjunk úgy, mint egy értékes ajándékkal: becsüljük meg, és használjuk különleges alkalmakkor.

képek: pixabay.com 

Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 


Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »