Komolyan megfenyegették az osztrákok a görögöket

Komolyan megfenyegették az osztrákok a görögöket

Az osztrák belügyminiszter a schengeni övezetből való ideiglenes kizárással fenyegette meg szombaton Görögországot arra az esetre, ha nem erősíti meg határainak ellenőrzését a migránsáradattal szemben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pedig kijelentette a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy a migránsválság egyenesen a schengeni övezet létét fenyegeti. Az EU soros elnöksége egyébként néhány hete jogilag lehetetlennek mondta Görögország kizárását.

„Ha az athéni kormány nem vállalja határainak, vagyis az Európai Unió határainak a biztosítását, akkor nyíltan kell beszélnünk Görögország ideiglenes kizárásáról a schengeni övezetből” – jelentette ki Johanna Mikl-Leitner a Die Welt című német lap vasárnapi számában megjelenő interjújában, amelyből szombaton részleteket közölt az újság. „Ha egy schengeni övezetbeli ország tartósan nem teljesíti kötelezettségeit, és csak vonakodva hajlandó segítséget elfogadni, akkor semmi nem tiltja, hogy ezen elgondolkodjunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte mítosz az az érv, miszerint a görög–török határt képtelenség ellenőrizni. „Sok európai már tűrőképessége határára érkezett. Rengeteget beszéltünk már, itt a cselekvés ideje. A stabilitás, a rend és Európa biztonságának védelméről van szó.”

Egyszer már kizárták a lehetőséget

Az Európai Unió soros elnöksége decemberben elvetette azt a lehetőséget, hogy Görögországot kizárják a schengeni övezetből, arra hivatkozva, hogy ez jogilag lehetetlen. Alexisz Ciprasz görög kormányfő szóvivője pedig cáfolta, hogy az EU részéről a kizárásra vonatkozó fenyegetés érkezett volna.

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter pénteken lehetetlennek mondta a görög határok lezárását. „Ha meg akarnánk állítani a menekülteket, úgy háborút kellene vívnunk ellenük. Bombáznunk kellene őket, el kellene süllyesztenünk hajóikat és az embereket hagynunk kéne megfulladni. Ez ellentmond az emberiességnek, az európai jognak és nemzetközi egyezményeknek egyaránt. Ezt nem tehetjük meg” – mondta a görög külügyi tárca vezetője a berlini Tageszeitung (TAZ) napilapnak.

Lagarde szerint is töréspróba a migrációs válság

Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját a davosi fórum egyik vitájában megkérdezték, hogy több európai vezetőhöz hasonlóan a schengeni övezet töréspróbájának tekinti-e a migránsválságot, és erre azt válaszolta, hogy igen, de ez a személyes véleménye.

Manuel Valls francia és Mark Rutte holland miniszterelnökök egyenesen azt is lehetségesnek tartották a héten, hogy a migránsválság miatt részekre szakad az Európai Unió.

Lagarde hozzátette, hogy az IMF véleménye szerint ha az EU jól tudja kezelni a válságot, akkor egyes tagországai végül nyerhetnek rajta, mert hatására nagyobb lehet a gazdasági növekedésük. Az eurózóna 19 országának átlagosan 0,2 százalékpontos plusz növekedést biztosíthat az új munkaerőtömeg, de a legtöbb migránst befogadó Németországnak és Svédországnak még többet. „Gazdasági szempontból egyébként Európa kétségkívül jobb állapotban van, mint tavaly, de két fő aggályunk van”, az egyik a menekültválság, a másik Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból – mondta Lagarde.

Zeman kitoloncolna

Nem valószínű, hogy a következő időszakban csökkenne a migrációs hullám, ezért az Európai Uniónak nem lesz más választása, mint kitoloncolni a gazdasági és az érvényes beutazási iratok nélküli bevándorlókat – jelentette ki Milos Zeman cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amely szombaton jelent meg a Právo című cseh napilapban.

Zeman szerint a migrációs helyzet további romlását és az EU esetleges dezintegrációját jelenleg csak a külső schengeni határok védelmének megerősítésével lehet megállítani. „A megoldást egyetlen intézkedésben látom, és ez az EU külső határainak hatékony védelme” – vélekedett a cseh elnök.

Ellenőrizni a már itt lévő bevándorlókat

Ugyanakkor azokat a menekülteket, akik már az EU-ban vannak, ellenőrizni kell, a gazdasági migránsokat, az érvényes iratok nélküli személyeket, illetve azokat, aki nem kaptak menedéket egyetlen uniós országban sem, ki kell toloncolni az EU területéről. „Mindazoknál, akiket felsoroltam, a nemzetközi szerződések alapján csak egy megoldás jöhet szóba, és ez a kitoloncolás” – szögezte le Milos Zeman.

A cseh elnök úgy látja: sem Görögország, sem Törökország a jelek szerint nem képesek megvédeni határait és megállítani a menekülthullámot, ezért a cseh kormány szerinte hibát követett el, amikor 800 millió koronás segélyt szavazott meg Törökországnak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »