Komor a helyzet, nincs elég dolgos kéz az országban

Betanított munkásból égető a hiány, de szakmunkásból és mérnökből sincs elég. Külföldi cégek üzemeket zártak be az utóbbi időben, és hagyták el Magyarországot, mert nem találtak embert – írta a Magyar Idők. A kormánypárti lap a vesztes városok között említette Gyöngyöst, Gödöllőt és a gyógyfürdőjéről ismert Sárvárt. A gazdasági miniszter egyelőre nem aggódik, az iparkamara elnöke annál inkább. Parragh László felpörgetné a járulékcsökkentést.

A jó szakmunkások külföldre mentek, az iskolából pedig kevesen érkeznek a helyükre. Tavaly ősszel hosszabb riportban mutattuk be a munkaerőhiány következményeit. Ha meghibásodik egy gázkészülék, vagy csöpögni kezd a csap, az ország több régiójában nincs szakember, aki megjavítsa.

„Jóval kevesebben vannak, mint voltak. Nekem is vannak ismerőseim külföldön, nagyon sokan kimentek. Szerintem az egyik legnagyobb probléma, hogy a vízvezeték-szerelési, illetve a szakmunkásképzés el van hanyagolva teljes mértékben, utánpótlás gyakorlatilag nincs. Azok a klasszikus oktatók, akik voltak, gyakorlatilag ma már nem léteznek. Az utánpótlás, úgy gondolom, nagyon nagy bajban van, sokan elmentek. Ráadásul a fiatalok jó része nem akar kétkezi munkát végezni” – emelte ki Serfőző László vízvezetékszerelő.

http://mno.hu/

Elment az a 610 ezer, […] fiatalok, kreatívok, vállalkozóképesek, és itt maradtak nekünk 150 ezren közfoglalkoztatottak

– a közmunkásokat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára átképzéssel terelné a versenyszférába.

„A közfoglalkoztatottakkal most már kéne valamit csinálni, ezzel a 150 ezer emberrel. Ráadásul rendkívül fiatalok, 30 évig nem lehetnek inkubátor-foglalkoztatásban. Állami költségvetésből finanszírozzuk a rendkívül alacsony, szomorúan alacsony közfoglalkoztatotti béreket” – emelte ki Dávid Ferenc Egyenesen című műsorunkban.

http://mno.hu/

A nemzetgazdasági miniszter, aki a negyedik Orbán-kormányban pénzügyminiszterként folytatja a munkát, arra számít, hogy a béremelések hazatérésére bírják az elvándorolt magyarokat.

„Előbb-utóbb átgondolja, hogy lehet, hogy egy picivel még kevesebbet keresek otthon, ugyanakkor a családommal térek nyugovóra esténként. A gyerekeket is látom néha. És így tovább és így tovább. Tehát ez a folyamat elindult” – vélekedett Varga Mihály egy csütörtöki egy budapesti konferencián.

Aki Magyarországon megkeresi a nyugat-európai bérek 60 százalékát, az ritkán gondolkodik elvándorláson, ezt már az iparkamara elnöke mondta a Zsigmond Király Egyetemen rendezett konferencián. A 60 százalékos szintet a magyar átlagbér 2022-re érheti el, ha a kormány nem pörgeti fel a munkáltatói járulékok csökkentését.

– Az államnak le kell mondani bizonyos jövedelmekről.
– És van az államnak, a kormánynak erre nézve hajlandósága?
– Én azt gondolom, hogy ez egy olyan kavics a cipőben, ami nem csak hajlandóság kérdése, mert, hogyha nem lesz elegendő munkaerő és befektetőket veszítünk el, exportképességet veszítünk el, akkor az állam gondolkodásmódja is meg kell változzon – fogalmazott a Hír TV kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Parragh László hozzátette: a gépiparban, a gyógyszeriparban és az informatikában közel áll Magyarország ahhoz, hogy bizonyos vállalatok a szakemberhiány miatt máshová vigyék a termelést.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »