Kudarcot vallottak a tárgyalások a minimálbérről

Kudarcot vallottak a tárgyalások a minimálbérről

POZSONY. Kudarcot vallottak a szociális partnerek tárgyalásai a minimálbér nagyságáról. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja ragaszkodik ahhoz, hogy 492 euróra emelkedjék a minimálbér. A munkáltatók képviselõi lemondtak a tárgyalásokról, mivel szerintük a minimálbér nagyságáról végül úgyis a kormány dönt, ahogy ez az elõzõ években is történt.

A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) a jelenlegi 435 euróról 2018-ban 492 euróra emelné a minimálbért, és nem mond le követeléseirõl. „Nem tárgyaltunk a szociális partnerekkel, és továbbra is ragaszkodunk a javaslatunkhoz” – tájékoztatott a KOZ szóvivõje, Martina Nemethová.

A Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetsége (AZZZ) meg van gyõzõdve arról, hogy feleslegesek Szlovákiában a minimálbér jövõ évi nagyságáról folytatott tárgyalások. A munkáltatók képviselõi szerint végül a kormány úgyis saját belátása szerint dönt a minimálbér nagyságáról. Hasonló nézetet vall a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) is, amely rámutatott, hogy az utóbbi tíz évben nem jutottak megegyezésre a szociális partnerek.

„Mindig a kormány döntött. Az utóbbi két év során tanúi lehettünk annak, hogy a minimálbér nagysága a választások elõtti ígéretek részét képezte. Feleslegesnek tartjuk a tárgyaláson való részvételt, ha a végeredmény elõre ismert” – jelentette ki az RÚZ titkára, Martin Hošták.

A Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetsége szerint a legjobb megoldás az lenne, ha befejeznék az évenkénti tárgyalásokat, ezáltal nem lenne ennyire politikai kérdés a minimálbérrõl folyó tárgyalás. Az AZZZ ezért a szociális partnerekkel egy új mechanizmus bevezetésérõl akar tárgyalni, amely szerint a minimálbér nagysága rendszeresen, az elõre megállapított tényezõk alapján változna.

„Felesleges azt mutatni, hogy szociális párbeszédet folytatunk, amelynek során soha nem jutottunk közös nevezõre. Olyan egyezséget akarunk elérni a mechanizmus által, amely elõrelátható lesz, és nem jelent évenkénti tárgyalásokat. Ez az új mechanizmus magában foglalhatná például az átlagkereset nagyságát és az inflációt” – tájékoztatott az AZZZ fõtitkára, Oto Nevický.

Ezáltal a munkáltatók elõre látnák a költségeiket az elkövetkezõ évekre vonatkozóan. Az AZZZ szerint elkerülnék a populizmust a politikai pártok képviselõi részérõl, akik a minimálbér növelése által a politikai preferenciákat hajszolják.

„Nagyon sajnáljuk, hogy a minimálbér politikai eszköz lett. Felmerül a kérdés, hogy ez nem árt-e többet azoknak, akiket a kormány védeni akar. Mi természetesen számoltunk a minimálbér valamilyen emelkedésével, amelyet a választási idõszak kezdetén deklaráltak, az említett összeg 500 euró volt, de ezt az összeget csak a választási idõszak végére tervezték” – tette hozzá Nevický. Elmondta, nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a minimálbér nagyságától további 42 törvény függ, ami véleménye szerint nem elhanyagolható szám. „Alapvetõ az a tény is, hogy a munkáltatók magas adó- és járulékterhei miatt végül az állam többet kap, mint maga az alkalmazott” – tette hozzá Nevický.

A munkáltatók és az alkalmazottak képviselõi legkésõbb április 1-tõl tárgyalnak a havi minimálbér kérdésérõl a következõ naptári évre vonatkozóan. Ha július 15-ig nem egyeznek meg a legalacsonyabb bérek új összegérõl, a felek a munkaügyi minisztérium elé terjesztik a havi minimálbér szabályozására vonatkozó javaslataikat. Ezt követõen a tárca terjeszti elõ a minimálbérre vonatkozó javaslatát a Gazdasági és Szociális Tanács ülésére július 31-ig. Ha augusztus végéig sem egyezik meg a három fél a munkaügyi minisztérium által javasolt összegrõl, a tárca szeptember 30-ig a Gazdasági és Szociális Tanács elé terjeszti a kormány intézkedéstervezetét, amely meghatározza a minimálbér nagyságát. Ezt követõen a tervezetet a kormánynak is jóvá kell hagynia.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »