Lavrov: Világos lett, ki a terroristák cinkosa

Lavrov: Világos lett, ki a terroristák cinkosa

Az orosz légierő műveletei segítettek megfordítani a helyzetet Szíriában – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Moszkvában, az elmúlt év orosz külpolitikáját összegző sajtóértekezletén.

„Az orosz légierő akciói, melyeket a szíriai vezetés kérésére hajtott végre, reálisan segítettek megfordítani a helyzetet az országban, segítettek biztosítani a terroristák által ellenőrzött terület szűkítését” – hangsúlyozta a miniszter. Világos lett, hogy ki az, aki harcol a terroristák ellen, és ki a cinkosuk, ki akarja őket felhasználni saját önző céljaira – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón Lavrov kitért a közelgő genfi béketárgyalásokra, az ukrajnai helyzetre és Oroszországnak az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal kapcsolatos viszonyrendszerére is.

Nem ajánlottak menedékjogot

A január 29-én kezdődő, a damaszkuszi kormány és a szíriai ellenzék közötti közvetett genfi tárgyalásokkal összefüggésben azt emelte ki, hogy azok nem lehetnek eredményesek, ha nem hívják meg a szíriai kurdok képviselőit. „A (szíriai) kurd Demokratikus Unió Pártjának (PYD) képviselői nélkül a tárgyalások nem érik el az általunk várt eredményt, a végleges politikai rendezést” – mondta Lavrov, aki szóvá tette, hogy nem hívták meg a fórumra a Száleh Muszlim irányította PYD-t. A szervezet jelentős szerepet játszik az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcban, a kurdok a szíriai lakosság 15 százalékát teszik ki, jelentős, kulcsfontosságú területek tartoznak hozzájuk.

Lavrov síkraszállt amellett, hogy a kurdok képviselőit hívják meg Genfbe, bár hozzátette, hogy a kérdésben Moszkva nem emel vétót, a résztvevők meghívásáról Staffan de Misturának, az ENSZ szíriai különmegbízottjának kell döntenie.

A miniszter szólt arról is, hogy nem kérték távozásra Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és nem is ajánlottak neki politikai menedékjogot Oroszországban. „Senki sem kért semmilyen politikai menedékjogot, senki semmi ilyet nem is ajánlott” – hangoztatta.

A minszki megállapodás végrehajtása

Az orosz külügyminiszter kitért az ukrajnai helyzetre. Mint mondta, Oroszország elő fogja segíteni, hogy az ukránok helyreállítsák a nemzeti egyetértést.

„Eldöntöttük, hogy folytatjuk ezt a munkát (a Minszk-2 megállapodás végrehajtását) idén, a feladatok változatlanok. Követelni fogjuk a szigorú végrehajtást, összhangban a kiegészítő megállapodásokkal és a normandiai négyek vezetőinek erőfeszítéseivel” – mondta Lavrov.

„Ragaszkodunk a kizárólagosan békés rendezéshez, elő fogjuk segíteni, hogy az ukránok helyreállítsák a nemzeti egyetértést” – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Moszkva nem sértette meg a budapesti memorandumot. Kifejtette, hogy az 1994-es nyilatkozatban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem vetnek be atomfegyvert Ukrajna ellen. „Senki ilyet nem tett, és Ukrajnával szemben semmilyen, nukleáris fegyverrel történő fenyegetés nem hangzott el”– mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor: Ukrajna nem megbízható abból a szempontból, hogy az Európába irányuló gázszállítások tranzitországa legyen.

Európa „csupán szalutál”

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Oroszország nyitott az együttműködés fejlesztésére nyugati partnereivel, de csak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával.

Kiemelte: „Készek vagyunk a lehető legszorosabb és építő jellegű együttműködésre nyugati partnereinkkel, beleértve Európát és az Egyesült Államokat”. Oroszország ugyanakkor nem hagyja, hogy a Nyugat megbüntesse önálló külpolitikájáért. „Kísérletek történtek az egyoldalú előnyök megszerzésére és még arra is, hogy megbüntessenek bennünket az önálló külpolitikáért” – mondta.

Lavrov szerint az amerikai rakétapajzs és a NATO terjeszkedése Oroszország határai felé, a NATO-csapaterősítések az orosz határ mentén aggodalmat keltenek Moszkvában.

Úgy vélekedett, hogy a NATO-ban az Egyesült Államok hozza meg a döntéseket, amelyhez Európa „csupán szalutál”.

Az orosz külügyminiszter azt is kifejtette, hogy az orosz–német kapcsolatok nincsenek válságban vagy zsákutcában. „Nagyon intenzív párbeszéd folyik köztünk, a legmagasabb szinten az orosz elnök és a német kancellár között, de külügyminiszteri és más tárcák szintjén is” – tette hozzá.

Elismerte ugyanakkor, hogy számos területen megnehezült az előrejutás a kapcsolatok fejlesztésében, de ez a folyamat nem állt le. Ez elsősorban a német üzleti világnak köszönhető, amely aktívan folytatja tevékenységét azzal a céllal, hogy erősödjenek kapcsolatai orosz partnereivel – mondta.

„Igaz, hogy talán száz német vállalat felfüggesztette oroszországi tevékenységét, de ettől függetlenül a német cégek száma több ezerre tehető Oroszországban. Látható, hogy a német vállalkozók mennyire pragmatikusan és egészségesen értékelik a kialakult helyzetet” – vélekedett az orosz diplomácia vezetője.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »