Magyar emlékek nyomán Umbriában Magyar emlékek nyomán Umbriában

Magyar emlékek nyomán Umbriában Magyar emlékek nyomán Umbriában

Umbria Olaszország középső részén található, a világ számára ismertebb Toszkána mellett. A középkori itáliai–magyar kapcsolatok emlékeivel ebben a tartományban is sok helyen találkozik az odalátogató.

Karácsonyra talán még sosem kaptam a fantáziámat annyira megmozgató ajándékot, mint egy az itáliai magyar emlékekről szóló könyvet. Ez alapján terveztünk már több utat Olaszországba, így idén ősszel Umbriába. A magyar nyomok megtalálása, fotózása nem volt mindig egyszerű; némelykor pontatlan volt a freskó, a festmény helymeghatározása, vagy éppen átrendezték a múzeumi kiállítást. Persze a fordítottja is előfordult, amikor véletlenül bukkantunk rá magyar emlékre.

Umbria tartomány Olaszország középső részén, Toszkána mellett terül el. Városai többnyire hegyekre épült gyöngyszemek, amelyek közül sokban – a középkorban élő kapcsolatok igazolására – találtunk utazásunk során magyar emlékeket. Ez a táj bővelkedik Árpád-házi szentjeink ábrázolásában, kiemelkedő számban Szent Erzsébetünk megjelenítésében. Szentjeink népszerűsítését a középkorban célzott „propaganda” is segítette. Mária, V. István magyar királyunk lánya, a nápolyi udvar úrnője lett. A művészetek mecénásaként a magyar szentek tiszteletének terjesztésére Itália-szerte a korszak legjobb mestereit bízta meg megrendeléseivel. Mária magyar történelemformáló személyiség is, hiszen unokája Károly Róbert, dédunokája pedig Nagy Lajos királyunk volt.

A három magyar szent: Margit, Imre…

Az ábrázolások alkotóinak azonosítása során a kutatók sok helyütt nehézségbe ütköznek. Ha a stílusjegyek nem egyértelműek, püspöki, vatikáni levéltári adatok, megrendelések s mecénások dokumentumai alapján lehet a művészt nevesíteni. Színesíti a képet, hogy a kora középkorban több városban működtek festőiskolák, s a mester és a tehetséges tanítványok alkotásai nemigen választhatók szét. Mindezek miatt a képtárakban, templomokban gyakran találkozunk a művész megjelölésénél az „Ismeretlen”, vagy „… iskola” felirattal. Az ábrázolt személyek megítélése sem mindig egyértelmű. Némelyik alakon tudósok vitáznak, napjainkban évszázadokon keresztül fenntartott álláspontok változhatnak meg.

Árpád-házi szentek Umbriában

Umbria egyik legismertebb városa Assisi. Büszkék lehetünk, hogy a híres-nevezetes Szent Ferenc-bazilika csodálatos freskókkal, üvegablakokkal díszített altemplomában – a világ egyik legtöbbet látogatott zarándokhelyén – Árpád-házi szentjeinket több alkotás is megörökíti. A fotózás ezen a helyen egyáltalán nem volt könnyű. Az olasz templomokban, múzeumokban ugyan szinte mindenütt tiltják a fényképezést, a szabály betartatását azonban nem veszik komolyan. Assisiben azonban igen. Néha tornamutatványt kellett végeznünk, néha cselt kieszelnünk, hogy az éles szemű őrök figyelmét eltereljük.

Az egyik oldalkápolnában öt szent sorakozik szemmagasságban. A félalakos freskók – Szent Ferenc és Toulouse-i Szent Lajos mellett – Szent Erzsébetet és valószínűleg Árpád-házi Margitot és Szent Imrét jelenítik meg. Erzsébet gazdagon díszített rózsaszínű ruhát, türkiz köpenyt s fején koronát visel. Ugyanitt található egy Madonnát ábrázoló freskó, amelyen a Kisjézus megérinti azt a liliomos jogart, amelyet – régebbi dokumentumok szerint – Szent Erzsébet nyújt felé. Szentünk rövid hajat visel, s többek közt e korszaktól elütő viselete miatt megkérdőjelezték személyét. Noha ezzel mi magyarok nem jártunk rosszul, mivel a legutóbbi kutatások azt feltételezik, hogy a Madonnát Szent Istvánunk és Szent László között festették meg.

… és Erzsébet

Erzsébetet – aki mindössze huszonnégy évet élt (1207–1231) – nagyon gyakran ábrázolják együtt kortársával, Szent Klárával. Utóbbi, elhagyva jómódú életét, Szent Ferencet követve szegénységben élt. Assisi róla is szól, hiszen itt női rendet alapított, s küzdött annak elfogadtatásáért. Az altemplom San Nicola kápolnájában a bejárat ívén Giotto követőjének freskója látható a két női szenttel. A finoman rajzolt nőalakok megjelennek a San Martino-kápolnában is. A San Catherina szentélyében anagy üvegablakon fedezhetjük fel Szent Erzsébetet. A bazilika kriptáját zarándokok hosszú sora keresi fel, itt található Szent Ferenc sírja.

Még egy személyhez kötődő magyar emlék található az altemplomban. Gentile Partino da Montefiore bíboros 1308-ban pápai legátus volt Magyarországon. Források szerint ő építtette, festette az altemplom San Martino-kápolnáját. Így nem meglepő, hogy címere s alakja freskón és üvegablakon is megjelenik. A San Lodovico kápolna 1763-ig őrizte sírját, ami az oltár átalakításakor azonban megsemmisült. Gentile bíborost jeles események kötik a magyar történelemhez, alakját a Képes Krónika is megörökítette. Magyarország vérzivataros időszakában, a királyi hatalomért vívott harcban pápai felhatalmazással ő koronázta meg Károly Róbertet. Ezt a kort többen feldolgozták az irodalomban, többek között Kisfaludy Károly, aki históriai tragédiát tervezett írni. Ebből Csák Máté címmel csak egy töredék valósult meg. A részletben szerepel Gentile bíboros, akinek szájába költőnk a következő szavakat adja: „…A választott királyt, így én/ Szabad kivánságtok szerint magas/ Székébe ültetem, hogy rendületlen/ Álljon végzésiek és az ország/ Nyugalma.”

Gentile az egyháztörténetbe is bevonult: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére engedélyezte a Szent Ágoston szerinti regulát, életviteli szabályokat.

A Szent Ferenc-bazilika felső templomának falait Giotto (a trecento kimagasló polihisztora) világhírű, Szent Ferenc életének eseményeit bemutató freskói díszítik. E szent helyen is felbukkan Árpád-házi Szent Erzsébet alakja. Az apszis közepén áll a pápai trón, tőle balra a 14–15. század fordulóján fából készült kórus negyedik ülésének háttámláján a „S. Elisabeth” felirattal látható. A kincstár is rejt két ábrázolást Szentünkről. Az egyik egy kárpit, Szűz Mária a gyermekével és Szent Ferenccel, valamint a három ferences rend fő képviselőivel, közülük a harmadik Erzsébet. Nem véletlen, hogy gyakran jelenítik meg őt Szent Ferenc, illetve Szent Klára társaságában, hiszen harmadik rendi ferences volt (ma: ferences világi rend). Azaz Szent Ferenc példáját követve, a világban élte meg a ferences szellemiséget. A másik ábrázolás egy olajkép.

Perugia főtere a San Domenico-templommal

Szent Ferenc imádkozó helye

Noha Assisinek több említésre méltó temploma van – például a San Damiano, ahol Szent Ferenc megkapta az Egyház újra felépítésére szóló hívást, és Szent Klára élte nővértársaival életét – mégis egy Assisin kívül, a völgyben fekvőt emelünk ki, a Santa Maria degli Angelit. A hatalmas dómot a kicsi gótikus Porziuncola-kápolna fölé építették, ahol Szent Ferenc szeretett imádkozni, elmélkedni. E körül alakultak ki a ferences rend első szerzetesi cellái, s itt halt meg a szent is. A kicsi kápolna megejtő szépsége, meghitt hangulata éles ellentétben áll a késő reneszánsz katedrális rideg nagyságával. Ugyanakkor a hatalmas bazilika számunkra érdekes momentumokat is rejt. A Rózsa-kápolnában a gyönyörű freskók egyike Árpád-házi Szent Erzsébet alakját őrzi Szent Klára társaságában, „S. Helisabeth” felirattal. Azon ritka művek egyike, amelyen a befejezés dátuma is látható: „MDVI. Die prima Augusti”. A freskókat egyesek Tiberio d’Assisinek tulajdonítják, aki a 15–16. század fordulójának festője volt. Ebben a kápolnában Szent Ferenc életének eseményeit örökítette meg. A Rosario-kápolna mennyezetén egy későbbi időkből származó, nagyméretű freskó a Szent Erzsébet alamizsnája címet viseli. Ezt az alkotást már barokkos stílusjegyek jellemzik.

Assisi város képtárában – amit egy hatalmas palotában rendeztek be, s szomorúan láttuk, hogy nem tartozik a látogatott helyek közé – freskótöredéken jelenik meg újra Szent Erzsébet. Jézus keresztre feszítésénél, törékeny királylányként ábrázolja a 13. századi alkotás. Szentünk alakját egy későbbi korból származó olajfestmény is őrzi, amely Szent Klára halálos ágyánál tett látogatását örökíti meg.

Gyönyörű tájakon átvezető kanyargós hegyi úton keresztül értük el az Assisitől nem messze fekvő Gualdo Tadinót. A városban a Szent Ferenc-templomot kiállító teremmé alakították át. A valaha volt Árpád-házi Szent Erzsébet-freskót átmázolták. Andrea dei Benci síremlékét sem lehetett azonosítani a helyszínen. Vélhetően egy márvány kőlap s egy püspököt ábrázoló kőlap lehetett az. Az 1451-ben meghalt főpap személye azért érdekes, mivel Luxemburgi Zsigmond tanácsosa, az egri egyházmegye vikáriusa, bakonybéli apát és kalocsai érsek is volt. Ez a kisváros egy érdekes múzeumot is magáénak mondhat: az olasz emigráció történetét bemutató kiállítást. Megdöbbentőek azok a számadatok, amelyekkel ott szembesültünk. Csak Szicíliából az első világháború körüli időkben több mint egymillió ember ment világgá.

Hercegi palota, dóm, meredek utak

Cittá di Castello, a középkori falakkal kerített város azon kevesek közé tartozik az umbriai tájon, ahol nem kell nagy szintkülönbségeket leküzdeni a séták során. Először a San Domenico-templomot kerestük fel, ahol egy nagyméretű freskó az 1943-ban szentté avatott Árpád-házi Margitunk stigmatizációját ábrázolja (amint megkapja Krisztus sebeit), feje fölött sugárkoszorú, lábai előtt földre helyezett korona látható. A város szép főtere, dómja mellett kiemelkedő a képtárának gyűjteménye. A dóm múzeuma olyan kincseket tartalmaz, mint például egy 12. századi ezüst oltár, Szent Ágoston regulája a 11. századból (pergamenre írva, bőrkötésben) vagy Pinturicchio (1454–1513) Madonna a Gyermekkel és Szent Jánossal című, 1486-ban festett képe, amelyen a Jézuska szíjas bocskort visel.

Innen az Appenninek magasabb hegyei közé, Gubbióba igyekeztünk. Az Ingino-hegy meredek oldalába épült város szintén falakkal kerített. A Palazzo Consolei, a nagy főtér, a hercegi palota, a dóm s a kanyargó, meredek utcák mind-mind középkori hangulatot árasztanak. Lépten-nyomon szembesül az ember a helyi születésű püspök, Szent Ubaldo tiszteletével, kinek ereklyéjét a hegycsúcs alatt épített bazilika őrzi. Minden évben, május 15-én tiszteletére nagy ünnepséget rendeznek, amelynek kimagasló eseménye a „gyertyák” (igazából hatalmas famonstrumok) frenetikus hangulatú versenyfutása.

A Palazzo Consolei pincéjében bukkantunk magyar emlékre. A 19. századi olasz egyesítés (risorgimento) folyamatát bemutató kiállításon egy képen – több más szabadságharcossal együtt – lóháton feszít Türr István. Katonaként részt vett az olasz függetlenségi harcokban, Garibaldi első hadsegédje, majd tábornoka, Nápoly és környéke első katonai és polgári kormányzója volt. Érdemei elismeréseként számos olasz kitüntetéssel jutalmazták. Érdekesség: a főtiszt III. Napóleon unokahúgát vette feleségül.

Zsigmond 1387–1437-ig uralkodott magyar királyként, a Német-Római Birodalom császárává Rómában koronázták meg. Hazafelé tartván Gubbión is keresztülvonult. A pompás ünnepi menet emlékét harangra vésett felirat őrizte egy kolostorban, ami ma már nem létezik, a harangnak nyoma veszett. Terence Hillnek, a Don Matteo című olasz filmsorozat bűnügyeket megoldó papjának – aki Gubbio utcáin száguldozott kerékpárjával – nemes feladat lenne a relikviát megtalálni.

Tábla Galeotto Marzio szülőházán

Perugiai csalódások

Assisi közelében fekszik Perugia, Umbria székhelye, nagy dómmal és jelentős múzeumi gyűjteményekkel. A San Domenico-templom különösen fontos nekünk, mivel e helyen avatták szentté Árpád-házi Erzsébetet; itt állt a neki szentelt első templom. Ennek az eseménynek a kolostor – amely ma a város lenyűgözően gazdag archeológiai gyűjteményének ad helyet – falán lévő tábla állít emléket a következő felirattal (részlet): „IX. Gergely pápa 1235. május 27-én ezen a helyen, ahol a régi S. Domenico templom állt, avatta szentté Erzsébet türingiai grófnét, II. Endre magyar király lányát…”. A ma álló templomban a főoltár mögötti hatalmas üvegablak – Bartolomeo Pietro alkotása – egyik figurája Árpád-házi Margitot ábrázolja. S ugyanő jelenik meg az apszistól balra eső kápolna freskóján megejtően kedves alakként, amint megkapja stigmáit. XI. Benedek pápa síremléke is itt található, aki pápává választása előtt 1301–1302-ben pápai követként Magyarországon Károly Róbert útját egyengette. Történelmi szerepének jelentőségét mutatja, hogy síremlékén látható a „praefuit Hungarie legatus” felirat.

Perugiában sok csalódás ért bennünket. A San Francesco- templom, ahol Árpád-házi Szent Erzsébetet Portugáliai Szent Erzsébettel együtt láthattuk volna, hosszabb ideje zárva. A Szent Ágnes-kolostor bejárata feletti Szent Erzsébet-freskót Ágnes-majolikára cserélték. A Palazzo Lippi-Boncambj, ahol Zsigmond királyra utaló felirat található, bank lett, s külön egyeztetéssel juthattunk volna be egy későbbi időpontban. De a legnagyobb szomorúságot az okozta, hogy a híres képtári gyűjteményt átrendezték, a termek anyagát sok helyütt lecserélték. Emiatt a valaha volt Szent Erzsébet-kápolna freskói közül – amelyek a régi kiállítás részét képezték – egy sem látható. A többi magyar vonatkozás után kutatni kellett, mivel eligazító anyagunk a régi kiállítási struktúrát követte.

Így bukkantunk rá Piero della Francesca temperafestményére: Madonna a Gyermekkel és a szentekkel. A mi Erzsébetünk Szent Ferenc mellett, ölében rózsákkal látható. A predellán (nagy kép alatti kis képek sorában) egyik csodáját ábrázolta a művész. A festő nevét érdemes megjegyezni, több szép alkotását láthattuk Toszkánában is. 1415–1492-ig élt, a quattrocento nyomot hagyó mestere volt. Izgatta a perspektíva problémája, amelyet matematikai módszerrel közelített meg. Számunkra külön érdekesség, hogy Luca Pacioli ferences szerzetes is – aki először írta le egy munkájában a kettős könyvvitel szabályait – Francesca tanítványa volt.

S. Margarita de Ungaria

A képtári gyűjteménybe tartozik egy Árpád-házi Margittal készült temperakép, felette a felirat „S. MARGARITA DE UNGARIA”. Jó társaságban láttuk őt, Cittá di Castelló-i Szent Margit és Montepulcianói Szent Ágnes között. Az előbbi umbriai, az utóbbi toszkánai származású. Itália földjén egy idő után hozzászoktunk, hogy igencsak hosszú a helyi szentek névsora. Érdemes a kiállításra időt szánni, több festmény látható a helyben született Peruginótól, akinek műhelyében Raffaello is tanult.

Még egy perugiai helyszínre szeretnénk felhívni a figyelmet. A Monteluci-templomhoz félrevezető útmutatások sora s hosszú, dombról le- s felgyaloglás után jutottunk el. (Ebben a városban nem túl magas színvonalú a turisták tájékoztatása, ami meglepő, hiszen tartományi központ. Umbria más kicsi városai pedig meglepően jó, eligazodást segítő anyagokkal, módszerekkel rendelkeznek.) A templomba nem tudtunk bejutni, mert tömve volt emberrel. Majd megláttuk a gyászhuszárokat, egy temetésbe csöppentünk. De a magyar „zsákmány” ott volt az orrunk előtt, csak akkor éppen fotózásra elérhetetlenül. Nem adtuk fel, a templommal szemközti kávézóból figyeltük a szertartás végét. Majd egy óra múlva jutottunk hozzá Szent Erzsébet kedves freskójához. Érdemes volt várnunk.

Corvin Mátyás terme

Umbria egyik szép kisvárosa Montefalco. Itt két magyar emlék nyomába eredtünk. A város falain kívüli San Fortunato-templom és kolostor egyik kápolnáját 1512-ben Tiberio d’Assisi festette ki. A freskók között két kecses nőalak áll egymás mellett: a változatosság kedvéért Szent Klára és Erzsébet. A Szent Ferenc-templomot Benozzo Gozzoli, a quattrocento mestere díszítette. A másik keresett emlék a Scorzoni-palota volt. A szigorú, középkori épületen semmi feliratot nem láttunk, csak a kapunál csengőgombot Scorzoni névvel. Szerettünk volna mindenképpen bejutni, mert a sok szent ábrázolása után itt más várt ránk: egy Corvin Mátyásról elnevezett terem, címerével s a falakon róla írt versekkel. A termet Pier Gentile Senili díszíttette, aki apostoli nuncius volt a magyar udvarnál, bátyja pedig a pápai udvarban képviselte a magyar érdekeket.

Dokumentumok tanúsága szerint 1478-ban Mátyás király lovaggá ütötte őket, megengedvén, hogy címerét családi címerük mellett használják. Hiába csöngettünk, a palotában senki sem mozdult. A szomszédos üzletben világosítottak fel kézzel-lábbal, hogy próbálkozzunk információért a szemközti borozóban. Ott megtudtuk, hogy a privát ház tulajdonosa csak nyáron tartózkodik Montefalcóban. Viszont kaptunk hozzá egy római telefonszámot. Így, ha jó sorsunk netán megengedi, hogy újra eljussunk oda, előtte egyeztethetünk.

Galeotto Marzio szülőháza

Narni a terület déli városa, hihetetlenül meredek sziklára épült. A lenti parkolóból feljutni nem nehéz, mivel ferdén közlekedő lift visz fel a platóra. A főtéren egy lacikonyhás népünnepélybe csöppentünk, ahol azonban nem a sült kolbász, hanem a mindenféle finoman ízesített, fűszerezett tészta illata vitte a prímet. A magyarok közül kevesen lehetnek, akik nem ismerik Galeotto Marziót, aki Janus Pannonius hívására többször járt, tanított Magyarországon, Mátyás udvarába bejáratos volt. A király nevét korabeli krónikájában öregbítette. Szülőháza e kisváros főterének közelében áll. Rajta tábla hirdeti olasz nyelven: MARZIO GALEOTTO 1427-1497/ NARNI BÜSZKESÉGE/ CORVIN MÁTYÁS/ MAGYAR KIRÁLY/ UDVARI TÖRTÉNETÍRÓJA/ EMLÉKÉRE/ A CORVIN MÁTYÁS TÁRSASÁG/ HELYEZTE/ MDCCCCXXXVIII-XVI. A város maga is megtiszteli szülöttjét. A középkori városháza nagytermében egész alakos freskójáról reneszánsz öltözékben tekintett le ránk. Határozott arcvonásait egy frízen is láthattuk.

Dióhéjban mutattuk csak be az egyes városokat, a magyar emlékekre koncentrálva. De Umbria még más csodákat is rejt! Spellót, a csupa virág kisvárost, Norciát, Szent Benedek hazáját, Todit, ahol Jacopone da Todinak, a Stabat mater költőjének síremléke látható… Magunkba szívtuk Umbria csodálatos középkori levegőjét, sok szép várost, épületet, festményt láttunk utunk során. Csak ajánlhatjuk, hogy kövessék példánkat!

Csermák Judit
erdelyinaplo.ro


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »