Magyarok, románok és szászok együtt küzdöttek, de a kormányuk odadobta a multinak Verespatakot

Magyarok, románok és szászok együtt küzdöttek, de a kormányuk odadobta a multinak Verespatakot

A kormányfő egy televíziós műsorban bírálta az idei év elején távozott, Dacian Ciolos vezette szakértői kormányt, amelynek kulturális minisztere, Corina Suteu – mandátuma utolsó napján – felterjesztette az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) azt a pályázatot, hogy vegyék fel a települést a védett kulturális örökségek listájára.

Tudose azért nem ért egyet ezzel a lépéssel, mert ha védett örökséggé nyilvánítják a térséget, akkor végleg ellehetetlenül az ottani arany- és az ezüstkészletek kitermelése. Tudose szerint a védett örökséggé nyilvánítás kedvezőtlenül érinti Románia érdekeit abban a perben is, amelyet a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró, kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását. (Kanada az Egyesült Királyság és Észak-Írország közti kölcsönös befektetés védelmi egyezményhez Románia is csatlakozott, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az észak-amerikai vállalat a Világbank nemzetközi döntő bírósága elé citálja keleti szomszédunkat az elmaradt haszon miatt).

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy még nem késő visszavonni a pályázatot. Ennek érdekében, mint mondta, levelet írnak az UNESCO-nak, amelyben közlik: visszavonják a pályázatot, és nem tartják fenn korábbi álláspontjukat. Tudose elismerte ugyanakkor, hogy ezzel a lépéssel

“furcsa helyzetbe kerül Románia a nemzetközi szervezet előtt”.

“A tervek szerint négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és cianiddal mosnának át, hogy kinyerjék belőle az aranyat. Az iszapszerű, kénsavas, nehézfémekkel és ciánvegyületekkel terhes, 215 millió tonna bányahulladékot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, szigetelés nélkül. Ebből a zagytározóból ezer tonnás nagyságrendű ólom, cink, arzén és egyéb mérgező nehézfém szivárogna a vizek útján környezetünkbe. Ez a kikerülhetetlen környezeti csapás, mint tintafolt az itatóspapíron, végigáramlana az Aranyoson, Maroson, Tiszán, majd a Dunába jutna, komoly gondokat okozva Délnyugat-Erdély és Délkelet-Magyarország egészséges és biztonságos vízellátásában”

– magyarázta korábban lapunknak Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület vezetője.

Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányája 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése lesz képes. A kanadai cég romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation révén vásárolta meg a bányalicencet, majd mintegy 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A román parlament 2014 júniusában utasította el az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Verespatak védetté nyilvánításának folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára. 2016 februárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »