Majomhuhogás felelhet a tudomány nagy kérdésére?

Majomhuhogás felelhet a tudomány nagy kérdésére?

A nyelv és a beszéd kialakulása az emberi fejlődéstörténet egyik leghomályosabb fejezete. Számos egymással versengő hipotézis közül egyik sem tudja maradéktalanul meggyőzni a tudományos közvéleményt, így az  továbbra is egyike a biológia még megválaszolatlan nagy kérdéseinek. A Minessotai Egyetem munkatársainak erőfeszítései talán közelebb vihetnek a megoldáshoz.

Az első emberi nyelv kialakulását a tudósok Kr. e. 50 ezer és kétmillió közé teszik. Ez az óriási intervallum is mutatja, mekkora bizonytalanság uralkodik a témában. Nem is csoda, hiszen konkrét bizonyítékok, empirikus adatok híján csak elméletekre, közvetett bizonyítékokra hagyatkozhatunk.

Gondoljunk csak bele, bár fosszilis maradványokból jó közelítéssel meghatározhatjuk, mikor alakultak ki azok az anatómiai sajátosságok, melyek lehetővé tették a beszédet (például az ajkak, a nyelv vagy a gége helyzete), az első szavak kimondásának idejét gyakorlatilag lehetetlen megállapítani. Még ha sikerül is, hiába kapjuk meg a választ a „mikor?” kérdésre, a legérdekesebb, s talán a legfontosabb kérdés, a „miért ?” megválaszolatlan maradt.

A kutatóknak tehát indirekt módon, régészeti leletek vagy, ahogy a minessotai kutatócsoport is tette, legközelebbi rokonaink, az emberszabásúak segítségével kell vizsgálódnia. A Minessotai Egyetem kutatója Michael Wilson és csapata emberek és csimpánzok vokális kommunikációjában igyekezett hasonlóságokat vagy, s ezek legalább olyan sokatmondóak, különbségeket találni.

„A csimpánzok különböző hangok széles skáláját használják: huhognak, ugatnak, hörögnek, sikoltanak, sőt nevetnek is” – mondja Wilson – „ugyanakkor ezek a hangok gyakran összefolynak, nehéz őket megkülönböztetni egymástól”.

Hírdetés

Korábban számos kutató, köztük ismert és népszerű szakemberek, mint Jane Goodall, próbálta megérteni a csimpánzok „nyelvét”. Vizsgálták a hangok frekvenciáját és tartományát, igyekeztek kategorizálni azokat. Bizonyítékot találtak arra is, hogy a csimpánzok képesek a táplálék minőségéről vagy mennyiségéről információkat közölni társaikkal.

Ezzel szemben a Minnesotai Egyetem kutatói, számos eddigi vizsgálattal szembe menve, arra jutottak, hogy a csimpánzok nyelve jóval kevésbé „kifejező”, mint azt korábban gondolták. A kutatók nem találták bizonyítékát annak, hogy a majmok bonyolultabb információkat tudnának közölni táplálékukkal kapcsolatban.

– véli Wilson.

Pomichal Krisztián

Nyitókép: Csimpánzkölykök egy amerikai állatkertben.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »