Már a kevésbé jó helyen lévő panellakások is keresettek

Átlagosan húszévente cserélnek ingatlant a magyarok: az átlagpolgár 3,4 lakásban éli le az életét – derül ki a Balla Ingatlan szakértőinek elemzéséből. Az ingatlanközvetítő cég tanulmánya megállapítja, hogy az ügyfelek jellemzően öt-tíz évre terveznek egy-egy lakásvásárlásnál, és nagyon odafigyelnek arra, hogy lehetőleg öt évnél hamarabb ne kelljen költözniük. Különösen igaz ez most, hogy az elmúlt esztendőkben sokat emelkedtek az ingatlanárak, így a vételi és az eladási árat tekintve jelentős lehet a különbség öt éven belüli vásárlásnál és értékesítésnél, aminek már komolyabb adóvonzata is van. Így öt éven belül csak akkor adják el a lakásukat a tulajdonosok, ha valami nagyon komoly élethelyzet-változás kikényszeríti ezt. A magyarokra különben sem jellemző a nagy költözési kedv, inkább igyekeznek megoldani az adott lakásban az életüket. Az is igaz ugyanakkor, hogy míg a fiatalok könnyebben váltanak, addig a középkorúak már nagyon megfontoltan és óvatosan választanak maguknak ingatlant – állítják a szakemberek. Az elemzők megfigyelték, hogy a vevőknek két nagyobb csoportja van. Az egyikbe azok a tudatos vásárlók tartoznak, akik már az ingatlan kiválasztása során azt mérlegelik, hogy mikor és mennyire könnyen tudják majd továbbadni. A másik csoportba tartozók viszont jellemzően „beleszeretnek” egy lakásba, és a részletekkel, a jövővel már kevésbé foglalkoznak. Ugyanakkor kis számban, de vannak olyanok is, akik egyszerűen megunnak egy lakást, egy környéket, egy élethelyzetet, vagy nem tudnak az adottságokkal megbarátkozni. Sokan voltak így például az agglomerációba kiköltözők, akik később visszajöttek a városba.

A szakértők úgy tapasztalták, hogy az emberek első lakása egyszobás, vagy ha megengedhetik maguknak, 1,5 szobás ingatlan, melyet körülbelül tíz év után cserélnek le, mivel vagy bővül a család, vagy munkahelyváltás miatt időszerűvé válik a költözés. A legtöbb esetben a család növekedése miatt kénytelen a família nagyobb szobaszámú lakásba költözni. De a folyamat visszafelé is működik, vagyis amikor kirepülnek a gyerekek, akkor újra egy kisebb lakás lesz az ideális otthon. Akadnak, akik igyekeznek kihagyni ebből a folyamatból egy lépést, azaz nem garzonban kezdik az önálló életüket, hanem egy nagyobb, 1,5-2 szobás lakásban, majd ebben élnek, amíg lehet – írja az összefoglaló.

A panellakások általában éppen a fentihez hasonló méretűek, és emiatt is kelendők, ami egyre inkább megmutatkozik az árukban is. A Duna House ingatlanpiaci szolgáltatócég adatai szerint tavaly tovább nőtt a panelek ára, és egyelőre nincs jele a drágulás mérséklődésének. Az egyes lakótelepek között viszont továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzően peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.

A lakótelepek közül a Duna House adatai alapján a legmagasabb árak Vizafogón és Gazdagréten voltak, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot, igaz, itt már 2016-ban is jellemzően többe került egy négyzetméter a fővárosi átlagnál. – A legnagyobb áremelkedés a káposztásmegyeri panelek esetében következett be, ahol egy év alatt több mint 80 ezer forinttal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében négymillió forinttal is növelhette az ingatlan vételárát – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Hozzátette: akadnak azért olyan környékek is, ahol nem volt ilyen nagy mértékű a drágulás. Újpalotán például csaknem azonos négyzetméterár volt jellemző 2016-ban és 2017-ben is, egy év alatt 290 ezerről 313 ezer forintra változott az átlag. Az alacsonyabb árfekvésű területek között tartható számon a Havanna, az Óhegyi és a Békásmegyeri lakótelep. Nagy a szórás ugyanis az egyes lakótelepek, városrészek árai között: a legolcsóbban, négyzetméterenként 272 ezer forintért a Havanna lakótelepen lehet lakást venni. Míg a legmagasabb árfekvésű a Vizafogó paneltömb a négyzetméterenkénti 417 ezer forintos árral. A kettő közötti különbség 2017-ben elérte az 50 százalékot. Egy évvel korábban ez a különbség azonban még 65 százalékos volt, így jól látható, a kevésbé kedvelt lakótelepeken is erős növekedésnek indultak az árak az elmúlt egy esztendőben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »