Már huszonévesen tudományos bestsellert írt a tér-idő szimmetriák elemzéséről Wigner Jenő

Már huszonévesen tudományos bestsellert írt a tér-idő szimmetriák elemzéséről Wigner Jenő

Wigner Jenõ Pál (Eugene Paul Wigner) Nobel-díjas magyar származású amerikai fizikus, aki részt vett az elsõ atomreaktor létrehozásában 115 éve, 1902. november 17-én született.

A budapesti fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, majd 1921-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetemen, 1924-tõl a Berlini Mûszaki Egyetemen volt vegyészmérnök hallgató. 1925-ben Berlinben doktorált a kémikus Polányi Mihály vezetésével, értekezése úttörõ kvantumkémiai munka volt. Az egyetem után hazajött és egy évig az apja tulajdonában levõ újpesti bõrgyárban dolgozott vegyészként, de egyre jobban érezte a berlini tudományos élet hiányát. Amikor értesült Heisenberg és Bohr kísérleteirõl, azonnal visszaindult Berlinbe, majd Göttingenbe, ahol bekapcsolódott a kvantummechanikával foglalkozó kutatásokba.

Eredményeit 1931-ben könyv formájában jelentette meg Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában címmel, mely a fizika ágában tudományos bestseller lett. (A csoportelmélet a geometriai szimmetriákon túlmutató, a fizikai történéseket – például elemi részecskék közötti átalakulások – leíró törvényszerûségek általános alapjait feltáró matematikai módszer.) Könyvében a tér-idõ szimmetriák elemzésével, annak olyan új eszközt dolgozott ki, amelyet azóta is használnak az elméleti fizikában.

A fasizmus szele elõl az Egyesült Államokba ment, ahol letelepedett, 1937-ben állampolgárságot kapott. A princetoni egyetemen 1930-ban kezdett tanítani. A II. világháború idején Wigner, Szilárd Leó és Einstein mellett tagja volt annak a fizikus csoportnak, amelynek sikerült meggyõznie Roosevelt elnököt arról, hogy az Egyesült Államoknak, a németeket megelõzve, ki kell fejleszteni az atombombát Hitler megfékezése érdekében. Roosevelt az állami támogatást garantálva beleegyezett a tudósok tervébe, ami annyira titkos volt, hogy még alelnöke, Harry Truman sem tudott róla.

Az elnök által létrehozott Uránium Bizottságban Wigner, Szilárd Leó, Teller Ede és Enrico Fermi foglaltak helyet. A program Manhattan fedõnevet kapta és ennek keretén belül Wignerre a Chicagói Egyetem fémfizikai laboratóriumában az elméleti csoport vezetését bízták. Céljuk nagyteljesítményû plutóniumtermelõ reaktor megtervezése és megépítése volt. Az elsõ atomreaktort 1942. december 2-án helyezték üzembe. 1945 márciusában a Manhattan Tervet megvalósít fizikusok nevében Szilárd Leó memorandumot fogalmazott meg az atombomba azonnali bevetése ellen. A dokumentumot Wigner Jenõ is aláírta és további aláírásokat is gyûjtött.

Wigner 1946-tól Oak Ridge-be dogozott, ahol kutatási igazgatóként az atomerõmûvek építésének és fenntartásának lehetõségeivel, a hûtõanyagok megválasztásával és a hõelvonás problémakörével foglalkozott. Ezért nevezték a „világ elsõ reaktor mérnökének”. Õ javasolta a grafitos lassítás helyett – amelynek veszélyességét Csernobil is példázza – a vízzel történõ lassítást és hûtést. Eredményeiért 1958-ban Fermi-díjjal tüntették ki. 1952-tõl 1964-ig az amerikai Atomenergia Bizottság tagja volt. 1959-ben megkapta az Eisenhover elnök által alapított az „Atom Békés Felhasználásáért" díjat. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban vehette át „az atommagok és az elemi részecskék elméletének fejlesztésért, kivált az alapvetõ szimmetriaelvek felfedezésért és alkalmazásáért”.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására elsõ ízben látogatott Magyarországra 1971-ben. 1987-ben az Eötvös Lórand Tudományegyetem díszdoktorrá avatta, itt hangzott el utolsó hazai elõadása. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, 1994-ben személyesen vette át itthon a Szilárd Leó-érmet. Princetonban hunyt el, 1995. január 1-jén.

Nevérõl díjat neveztek el, amelyet Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság alapított 1999-ben. A kitüntetést olyan szakemberek, kutatók kapják, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén tevékenységükkel maradandót alkottak. Wigner Jenõrõl Magyarországon iskolát, utcát neveztek el és Egerben szobra áll a róla elnevezett szakközépiskola parkjában.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »