Mediterrán élősködők a Dél-Alföldön

Mediterrán élősködők a Dél-Alföldön

Aláírásgyűjtést kezdeményezett három szegedi civil szervezet a Holt-Tisza lakott területen fekvő szakaszának rehabilitációjáért, ahol a korábbi szennyezések miatt az élővilág szinte teljesen kipusztult, csupán a szúnyoglárvák maradnak meg benne. Az állatorvosok szerint az éghajlatváltozás miatt hazánkban is megjelent a szívféreg nevű élősködő, amelyet a holtágban kikelő szúnyogok terjesztenek.

Kétmilliárd forintba kerülne a szegedi Holt-Tisza lakott területen található szakaszának rehabilitációja, ennek megvalósításáért indított aláírásgyűjtést három helyi civil szervezet. A Klebelsberg-telepi városrészen található, a gáttól induló, a magyar–szerb határig tartó, összesen 18 kilométer hosszú holtágon az 1930-as évektől jelentős horgász és strandélet zajlott; a folyószakasz öntözővizet szolgáltatott, csapadékvíz-tárolóként működött. 1967-től azonban a környező ipari üzemek és lakók szennyvizet, a kertészek pedig termálvizet engedtek a holtágba. Ideengedték többek között a konzerv- és a kábelgyár, valamint a vágóhíd szennyvizét a 80-as évek elejéig. Egy azóta is működő kertészet termálvize még mindig idefolyik, de a környékbeli kiskertek szikkasztói is szennyezték a vizet. A helyiek által ma már csak fekete vízként, illetve Dög-Tiszaként emlegetett lakott területen található három kilométeres szakasz medre teljesen eliszaposodott. Becslések szerint a kilencméteres iszap felett mindössze 20-30 centiméternyi víz található. Ezt egyetlen élőlény viseli el, a szúnyoglárva. A partszakasz tagoltsága miatt viszont a szúnyogirtás jóformán megoldhatatlan. Mindez azért kulcsfontosságú probléma, mert a környéken megjelent a korábban csak mediterrán, illetve trópusi területeken ismert élősködő, a szívféreg, amely elsősorban a kutyákra veszélyes, de humán-egészségügyi kockázata is van. Az állatokra, különösen a kutyákra nézve a szívféreg akár végzetes is lehet.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a civilek

A terület rehabilitációjára korábban az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság készített terveket, évekkel ezelőtt pályázatot is benyújtottak, ám akkor nem nyerték el a szükséges forrásokat. Szeged önkormányzata pedig 2012-ben a 2014–2020 közötti időszak kiemelt projektjei közé sorolta a rehabilitációt, viszont azóta ez kikerült a prioritások közül. A civil szervezetek emiatt kezdtek aláírásgyűjtésbe. A Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör, a Szeged-Klebelsberg-telepért Alapítvány és a Holt-Tisza Munkacsoport Botka László szocialista polgármesternél szeretné elérni, hogy gondolja át a döntést a kiemelt projektekkel kapcsolatban, B. Nagy László Csongrád megyei fejlesztési biztosnál pedig azt, hogy segítsen a kétmilliárd forint előteremtésében.

Nógrádi Tibor (Fidesz), a körzet önkormányzati képviselője azt mondta: a Holt-Tiszát mesterségesen három szakaszra bontották, hogy a lakott területen lévő három kilométeres része ne szennyezze a többi vízfelületet. Mivel a szúnyogirtás szinte lehetetlen, innen származik a Szegeden található szúnyogok 80 százaléka, így a városnak mindenképpen részt kell vennie a rehabilitációban. Ezek a szúnyogok terjesztik a parazita szívférget, amely 2013-ban jelent meg először Szegeden. Szigeti Gábor és Rengei Antal állatorvosok egybehangzóan állítják, hogy praxisukban korábban nem találkoztak ezzel az élősködővel, dél-magyarországi megjelenése egyértelműen a klímaváltozás eredménye. A két orvos 2013-ban egy-egy, 2014-ben két-két, 2015-ben azonban már több tucat, szívféreggel fertőzött kutyát talált. A parazita lárváját a szúnyog a csípéssel juttatja be az állatok és az ember szervezetébe is. Az emberben, valamint a macskákban és más állatokban a féreg maga nem fejlődik ki, csak a kutyák szervezetében. A lárvával fertőzött más állatok azonban a szúnyogok közreműködésével tovább terjesztik az élősködőt. Kifejlett féreg esetén a kutyák gyógykezelése igen drága, s az állatok 20 százaléka a kezelés ellenére elpusztul. Megelőző gyógymóddal azonban a parazita lárvája elpusztítható.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »