Még hatalmas a fejlődési potenciál a magyarországi távközlési piacon

Csaknem kilenc hónapja a Telenor Magyarország vezérigazgatója. Mire volt elegendő ez az időszak, főleg annak tükrében, hogy szakmai körök szerint a társaság korábbi vezetése nem sokat tett a cég piaci pozíciójának megerősítése érdekében?

Általában előretekintek, és nem vissza, ha néha hátranézek, akkor azt azért teszem, hogy tanulhassak. Megérkezésemkor azt tapasztaltam, hogy erős alapokon áll a Telenor. Azt még Svájcból érkezve is el kell ismernem, hogy a magyarországi hálózat nagyon jó. Mindemellett rendkívül felkészült, motivált, lelkes csapatot találtam itt, és azt is láttam, hogy a társaságnak nagyon jó termékei vannak. Ebben a helyzetben nekem az volt a feladatom, hogy ráirányítsam a kollégáim figyelmét az ügyféligényekre. Ennek során azt láttuk, hogy az ügyfeleknek nagy az igényük a korlátlan mobilinternetre, ami után a mobilszolgáltatók közül elsőként be is vezettünk egy ilyen szolgáltatást. Ezt megelőzően kutatást végeztünk az új termék pozicionálása, fogadtatása érdekében, hogy felmérjük az ügyfelek igényeit.

Nem azért lépték meg ezt, mert a Digi rövidesen be akar lépni a mobilpiacra, amire a versenytársaknak készülniük kell?

Mivel sportolok is, tudom, hogy százméteres gyorson nem lehet leküzdeni az ellenfelet, ha mindig azt nézem, hogy ő miként fut és épp mit csinál. Ehelyett a célt kell figyelni. A mi esetünkben az ügyfeleket kell figyelni. Az ő érdekeiket néztük akkor is, amikor egy hűségszerződés nélküli tarifával jöttünk ki a piacra, ami nem a legjobb védekezés egy új piaci szereplővel szemben. Egyébként szeretem a versenyt, de azt nem kedvelném, ha a versenytársak irányítanának minket. Azt szeretem, ha az ügyfelek irányítják a működésünket.

Alexandra Reich
Forrás: Móricz-Sabján Simon

A Telenornál a menedzsment változása mindig jellemzőbb volt, mint a másik két mobiltávközlési cégnél, ami az ön érkezésével folytatódott. A személyek gyakori változása ronthatja a cég versenyképességét.

A Telenor csoportnál az a szokás, hogy a felső vezetők nagyjából háromévente új pozíciót kapnak egy másik országban. Ennek a célja a tudásmegosztás, a jó gyakorlatok terjesztése egyik országról a másikra, valamint az, hogy mindegyik leányvállalatnál sokoldalú tapasztalattal rendelkező, kellően nyitott felső vezetők dolgozzanak. Az igazat megvallva az utóbbi években a magyarországi felső vezetők többsége a szokásos három évnél jóval hosszabb időt töltött a pozíciójában. Az elődöm például öt évig volt ebben a pozícióban, én pedig azt határoztam el, hogy legalább addig szeretnék maradni, amíg meg nem tanulok magyarul.

Pazarlással is szembesült? Ez vagy valami más állt a már bejelentett körülbelül tízszázalékos létszámleépítés hátterében? Lesz még folytatása a karcsúsításnak?

A mi fizetésünket az ügyfelek fizetik, és ha az ő perspektívájukból nézem a költségeinket, akkor nagyon fontos a hatékonyság, az alacsony költségszint. Piaci szempontból nézve, ha az egyik oldalon alacsony költségszinttel dolgozó és így alacsony árakkal operáló kisebb szolgáltatókkal kell versenyeznünk, a másik oldalon hatalmas, globális szereplőkkel, akik sok százmilliós ügyfélkörre vetítik ki a költségeiket, akkor egy pillanatra nem lankadhatunk, folyamatosan nézni kell a hatékonyság növelését. Ez persze sajnos költségcsökkentést is jelent, de másrészt jelentheti például a regionális szinergiák jobb kihasználását. Erre a kelet-közép-európai régió vezetőjeként külön figyelek. Mindemellett teljesen új gondolkodásmódot is kíván az igazi hatékonyságnövelés: néha teljesen új eszközökkel, csatornákon vagy üzleti modellel kell előrukkolnunk, ha nem a saját pályáján, nem a saját eszközeivel akarjuk megverni a konkurenciát. A bejelentett tízszázalékos létszámleépítésen túl egyébként újabb nem szerepel a vállalat idei üzleti tervében.

Érkezésekor azzal is szembesülnie kellett, hogy a Telenor folyamatosan veszít előfizetői táborából. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ezt megállítsák?

Azt látjuk, hogy a piaci pozíciónk minden tekintetben stabil. Ezzel együtt a magyar piac nem egyszerű, hiszen bőven száz százalék feletti a penetráció. Bár az már most jól látszik, hogy bizonyos szegmensekben, így a lakossági előfizetések tekintetében, nagyon szép eredményeket érünk el és növekszünk, de sokkal nehezebb a helyzet a feltöltőkártyás piacon. Ezt a piacot eléggé megrázta az elmúlt hónapok regisztrációs hulláma, és persze árérzékeny is ez a piac, de igyekszünk az ügyfelek igényeire reflektálni. A Telenor ajánlata, mely korlátlan mobilinternetet kínál, meglepte a piacot, és az ügyfelek is nagyon jól fogadták, ami már jól látszott a második negyedéves pénzügyi eredményeinken, hiszen mind az árbevételünk növekedett, mind a profitabilitásunk javult. Természetesen még rengeteg a teendő, rengeteg az ötlet, hiszen folyamatosan beszélünk lakossági és vállalati ügyfeleinkkel, és látjuk az igényeket.

Alexandra Reich Fotó: Móricz-Sabján Simon

Ezzel az új csomaggal nem inkább az ügyfelek – mindenáron való – megtartása volt a céljuk?

Egy már jó ideje meglévő, kielégítetlen ügyféligényre adott válasz volt részünkről a Telenor Hello Data tarifa bevezetése: a piackutatásaink azt mutatták, hogy a mobilinternetezéssel szembeni legnagyobb gát a költségektől, a számlasokktól való félelem. Mint említettem, a tarifa nagyon sikeres, mostanra már több tízezer ügyfelünk használja. Egyébként nemcsak Magyarországon, de régióban is a mobilszolgáltatók között nekünk sikerült elsőként egy ilyen terméket bevezetnünk, amelyet láthatólag a többi mobilszolgáltató is csak félve, nyomokban próbál utánozni, de egyikük sem alakította át olyan radikálisan a kínálatát, mint mi.

Ön amellett, hogy a magyarországi Telenor vezérigazgatója, egyben a régió vezetője is. Ilyen összehasonlításban hogy néz ki
a magyarországi mobilpiac?

Nagyjából hasonló a helyzet ezekben az országokban, bár a magyarországi mobilinternet-használat nem csupán a nyugat-
európai, de a bulgáriai, a montenegrói vagy a szerbiai átlag mögött is elmarad. Ahogyan Magyarországon, úgy az említett piacokon is vannak még tartalékok a mobil adatszolgáltatásban, ezekben az országokban egyébként – hasonlóan a magyarhoz – szintén három szolgáltató van a piacon.

Miközben a telített magyar piacra rövidesen egy újabb, negyedik szereplő lép be. Lehet még helye egy negyedik szolgáltatónak?

Szerintem még hatalmas fejlődési potenciál van a magyar piacban, az ügyféligények és az 5G fejlődése is a mobil malmára hajtja a vizet, azaz egyre „mobilabb” igények vannak, és egyre több dologra lesz képes a mobiltechnológia.

Miután a Digi belép a mobilpiacra, egy olyan versenytárs lesz, amely az infrastruktúra alapján összevethető lesz a Telekommal. Piaci hírek szerint idővel a Vodafone is beszáll a vezetékes piacra. Milyen tér maradhat ezek után a Telenornak?

A jelenlegi felállás szerint a Digi sem infrastruktúrában, sem frekvenciakészlet tekintetében nem hasonlítható össze a Telekommal. Egyébként pedig mi is ajánlunk otthoni mobilinternet-megoldásokat, tévészolgáltatást, sőt teljes vállalati megoldásokat szerverrel és szoftvercsomaggal. Hosszú távon pedig mindig megoldásokban és ügyféligényekben gondolkodunk, nem technológiában. Rengeteg olyan intelligens megoldás van már, mely áthidalhat bizonyos technológiai hiányosságokat, szóval az elsődleges a jó üzleti modell, a jó megoldás, a hátteret meg lehet teremteni hozzá.

Az ügyfelek azonban szeretik, ha a szolgáltatásokat egy cégtől vehetik meg, amihez jó, ha többféle infrastruktúrával rendelkezik a társaság.

Ezzel szemben egy másik trend is megjelent már több piacon, a szerint az ügyfelek készek több társaságtól is megvásárolni a szolgáltatásokat annak érdekében, hogy minél kedvezőbb termékhez jussanak. Más szempontok alapján vesznek otthoni vezetékes szolgáltatást, és más szempontok döntenek, ha mobilszolgáltatásról van szó. Más a váltási hajlandóság is, szóval minden okunk megvan arra, hogy bizakodók legyünk.

Szakmai életrajz
2016 októberétől a Telenor Magyarország vezérigazgatója
2014–2016 Swisscom, Solution Center Mobility vállalati ügyfelekért felelős vezetője (ügyvezető alelnök)
2011–2014 Swisscom, lakossági marketing- és értékesítési divíziónak vezetője, a lakossági mobiltávközlési üzletág vezetője
2009–2011 Swisscom, fogyasztói értékesítési divíziójának vezetője
2007–2009 Sunrise Communication, lakossági ügyfelekért felelős ügyvezető igazgató
2005–2007 Hutchison 3G (HWL Csoport), ügyvezető igazgató
2004–2005 UTA (United Telecommunications Austria), ügyvezető igazgató
2001–2004 T-Online (Deutsche Telekom), általános menedzser
Tanulmányok
1981–1984 Bécsi Egyetem, közgazdász gazdálkodási és menedzsment szak

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »