Meghalt Makk Károly

Meghalt Makk Károly

Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze – tudatta az MTI-vel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelynek az elnöke volt.

Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsűri díját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri.

Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek.

Makk Károly Berettyóújfaluban született 1925. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került.

1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán “suba alatt” levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.

Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. 1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang.

A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt).

Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire rangos irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. Negyvenöt évvel később 2016-ban újra bemutatták a 69. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű programban.

Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek, hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt.

Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.

Az MTI-nek 90. születésnapja alkalmából adott interjúban azt mondta, több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg. Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást. Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet “meglehetősen erősnek” érzett, azonban az akkori kultúrapolitika az alkotást nem tartotta “elég humanistának”, a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. “Most akkor kinek higgyen az az ember” – tette föl a kérdést.

1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975-től egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el. Számos nemzetközi filmes díj birtokosa volt, 2016-ban Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját kapta meg.

2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét.

Cserhalmi György: egy világ ment el megint 

“Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint” – emlékezett a szerdán elhunyt Makk Károly filmrendezőre a több filmjében is szereplő Cserhalmi György színművész.

Cserhalmi György az MTI-nek elmondta: nagyon megrázta, a “székhez szegezte” a Makk Károly halálhíre. ”Hála istennek sokat dolgoztunk együtt” – idézte fel a színművész, hozzátéve: “Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint… azt érzem, amit Bacsó Péter vagy Jancsó Miklós halálánál éreztem”.

“A világnak egy olyan pótolhatatlan része ment el, amit csak ő tudott” – méltatta Makk Károly művészetét. Cserhalmi György Makk Károllyal közös filmjeik közül az elsőt idézte fel. A Hunyady Sándor elbeszélése, Örkény István és Bacsó Péter forgatókönyve alapján készült, Egy erkölcsös éjszaka című filmdráma szerepelt az 1978-as cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában.

“Ez egy olyan mozi, amelyet a mai napig is bármikor, bárhol a világon meg lehet nézni” – szólt első közös munkájukról. ”Aki valaha látott tőle egy filmet, az pontosan tudja, mekkora veszteség érte a magyar filmet… rettenetes nagy veszteség” – emlékezett Makk Károlyra Cserhalmi György.

Koltai Lajos: “tűzzel telve ment el”

Makk Károly éppen azon gondolkodott, hogy új filmet kellene forgatni – mondta el az MTI-nek Koltai Lajos a szerdán elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőt méltatva.

Néhány hete beszélt neki a terveiről. Nyaralójában egy kupac papír közt bukkant egy nagyszerű forgatókönyvre, “ezzel kezdett el foglalkozni, ennek tüzében égett most” – fogalmazott a filmrendező, operatőr.

Koltai Lajos nagy formátumú, vállalkozó kedvű emberként jellemezte egykori tanárát, aki merte vállalni a kockázatot, próbált újítani. Életszeretettel teli figura volt, “aki nem csak egyszerűen imádta az életet: kevesen értenek hozzá, hogyan kell igazán jól élni, de ő tudta” – méltatta őt.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965 és 1970 között Makk Károly is tanította Koltai Lajost. “Elképesztő filmjeiből ismertük meg, amit ő tudott. Rengeteg fantasztikus filmet csinált, nemcsak az induló alkotások, a Liliomfi volt ilyen. A Szerelem, a Megszállottak is nagy erejű művek” – fogalmazott.

“Amikor elkezdett egy filmet, mindig azt mondta: az ember feltűri az inge ujját és nekiáll. Csak neki kell állni a következő feladatnak, bármi legyen is az, az ember megcsinálja” – emlékezett vissza Koltai Lajos.

Szirtes Ági: “csodálatos művész volt, halála nagy veszteség”

“Számomra olyan, mintha apám most másodszor is meghalt volna” – mondta a Kossuth-díjas színésznő. “Nem tudom dicsérni őt, mert méltatlan lenne” – mondta az MTI-nek.

Kitért arra is, hogy apja, Szirtes Ádám és Makk Károly nagyon jó munkakapcsolatban voltak. Az akkor még segédrendező, “fullajtár” Makk Károly szervezte be apját próbafelvételre a Talpalatnyi föld című filmhez, amelynek végül megkapta a főszerepét.

“Nekem is volt szerencsém vele dolgozni, először még főiskolásként. Az első komoly szerepemet az általa rendezett Egy erkölcsös éjszakában játszottam, a cselédlányét. Később is volt szerencsém együtt dolgozni vele” – emlékezett Szirtes Ági, akit Makk Károly 2015-ben fel is köszöntött a színésznő 60. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen a Katona József Színházban.

Jordán Tamás: “bizalmába, barátságába fogadott”

“Makk Károly rendkívül színes, érdekes és fontos személyisége volt a magyar kultúrának, kiváló világlátással és utolérhetetlen humorral” – emlékezett vissza a szerdán elhunyt Makk Károly filmrendezőre Jordán Tamás színész, rendező.

“Az utóbbi néhány évben szoros barátság fűzött hozzá, sokszor találkoztunk, és annyira a bizalmába, barátságába fogadott, hogy a 90. születésnapi ünnepségét a Müpában velem rendeztette meg. Akkor végigvettük az egész életpályáját” – idézte fel az MTI-nek a művész.

Jordán Tamás megrendülten emlékezett vissza Makk Károly Szeretni kell című lebilincselő és megragadó életrajzi könyvére is, amelyet “nagyon élvezetes olvasmánynak” nevezett. A kötet a filmrendező 90. születésnapjának tiszteletére jelent meg.

A főváros saját halottjának tekinti a rendezőt 

“Fájdalommal értesültem Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze halálhíréről. Makk Károlyt a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti” – közölte Tarlós István főpolgármester az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A polgármester felidézte: a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyéniségét 2004-ben avatták Budapest díszpolgárává.

MTI

The post Meghalt Makk Károly appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »