Meghalt Makk Károly filmrendező

Meghalt Makk Károly filmrendező

Budapest. Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezõ, a magyar mozgókép mestere, a nemzet mûvésze – tudatta az MTI-vel a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia, amelynek az elnöke volt.

Makk Károly a magyar és az egyetemes filmmûvészet meghatározó egyénisége volt. A Cannes-i Filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsûri nagydíját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törõcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsûri.

Filmjei megjárták a londoni, New York-i, San Sebastian-i, madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek. Évtizedekig tanított a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán.

Édesapja, Makk Kálmán mozigépész révén nemcsak a mozi szó szerinti közelsége adatott meg neki gyermekkorában, hanem érettségi után egy gyakornoki állás is a budapesti Hunnia Filmgyárban. Budapesten iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem mûvészettörténet-filozófia-esztétika szakára, majd tanulmányait a debreceni egyetemen folytatta. Innen hívta õt a filmszakmába Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban már a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola filmrendezõ szakos hallgatója. Itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Radványi Gézával. A Valahol Európában címû Radványi-filmben ügyelõ volt, és dolgozott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett.

1950-ben azonban Máriássy Félix õt választotta asszisztensének a Kis Katalin házassága címû filmjéhez, így kapott diplomát. 1954-ben, 10 éves szakmai gyakorlat után elkészíthette elsõ játékfilmjét Szigligeti Edevígjátéka alapján.

A Liliomfi a kor (1954) egyik legnézettebb filmje lett, fõként bájos és humoros biedermeier történetének, a szakmailag felszabadult és érett feldolgozásnak és a kiemelkedõ színészi játéknak köszönhetõen (Dajka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, Tompa Sándor).

Az 1955-ben készült A 9-es kórterem – sematikus vonásai ellenére – magán hordta a neorealizmus és Antonioni hatását. Ettõl kezdve Makk Károly évente forgatott filmet, a sikeres közönségfilmek sorában mindig 1-1 kiemelkedõ alkotást. A Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fûre lépni szabad közül így emelkedik ki az 1958-ban készített Ház a sziklák alatt, ez a komor lélektani kamaradráma, a múlt, a háború, az örökség terheitõl szabadulni nem tudó, balsorsa felé végzetesen sodródó férfi filmnyelvileg is releváns drámája. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, ill. a magyar-román koprodukcióban készült Bolondos vakáció után készült el 1970-ben a SzerelemDéry Tibor novellái alapján, Darvas Lili és Törõcsik Mari felejthetetlen alakításával, máig a legnagyobb Makk-film.

Az ezt követõ Macskajáték az Örkény-mû nyomán, a Szkalla nõvérek tragikomikus története formanyelvi bravúr, az Egy erkölcsös éjszaka pedig hangulatos, megkapó kor- és lélekrajz Hunyady Sándor novellájából, a Vöröslámpás házból. Az 1970-es évekre vált egyértelmûvé a filmszakmában Makk profizmusa, atmoszféra- és miliõteremtési készsége, valamint különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz. Ideális partnere e filmekben Tóth János operatõr. 1975 óta egyetemi tanár.

Az 1980-as évek elején Makk ismét remekmûvel jelentkezett. Galgóczi Erzsébet kisregénye nyomán az Egymásra nézve nemcsak megrázó erejû korrajz, hanem a torz viszonyok között az önmegvalósításhoz és a különbözõséghez való emberi jog tragikus ellehetetlenülésének ábrázolása is.

2012-ben Berettyóújfaluban felavatta a Makk Kálmán Filmszínházat.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »