Megint nincs elég antiszemétizmus, rá kellene segíteni egy kicsit? Árpád fejedelem "lehetséges zsidóságáról" értekeztek a Zsidó Szabadegyetemen

Megint nincs elég antiszemétizmus, rá kellene segíteni egy kicsit? Árpád fejedelem "lehetséges zsidóságáról" értekeztek a Zsidó Szabadegyetemen

"Csupán elméletekre hagyatkoznak", "kevés a forrás", "jött a felismerés", "ezek csak elméletek", "akár még az is feltételezhető"… hogy nem is volt holokauszt – úgy legalábbis, ahogy a zsidók hazudják, és azt elhinni az ő parancsukra meghozott törvény kötelez, biztosan nem.

Azazhogy miről is beszélünk, hiszen ilyesmit nem szabad mondani és leírni napjaink Magyarországán!

Elméletek, felismerések és feltételezések alapján kizárólag nekik szabad különféle forgatókönyveket felállítani… a mi történelmükről. Akkor is, ha összehasonlíthatatlanul kevesebb (egészen pontosan: semmi) alapja van, mint a mi fenti kijelentésünknek. A lényeg az, hogy nekik ez valamilyen hasznot hozzon. Még a végén kiderül, hogy a zsidók foglaltak nekünk itt (vissza) hazát, s ha nem tetszik a véleménydiktatúrájuk, mehetünk helyettük Ciszjordániába kibucot meg illegális telepet építeni magunknak…

Íme a Haon.hu mai beszámolója:

Vajon lehetett-e zsidó Árpád fejedelem?

Debrecen – Szántóné dr. Balázs Edit hangsúlyozta, előadása csupán elméletekre hagyatkozik.

– Mivel nagyon kevés a forrás, ezért nagyon sok elmélet van a magyarok történetével kapcsolatban is, mint például a honfoglalás előtti eredetről. Eközben jött a felismerés – nemcsak nekem, hanem másoknak is –, hogy a magyar törzsek Levédiában ahhoz a kazár birodalomhoz tartoztak, amelynek az akkori vezetői és a lakosság nagy része korábban már zsidó hitre tért. A kérdés: vajon a magyar törzsek ehhez hogyan viszonyulhattak? – vetette fel Szántóné dr. Balázs Edit a polgári új év első előadásán a Zsidó Szabadegyetemen, a Hitközség kultúrtermében. Az előadó hangsúlyozta: mindezek csak elméletek, nem véletlenül szerepel a kérdőjel előadásának címében.

A történész arra is kitért, hogy az említett korszakról nagyon keveset tudhatunk, ugyanis alig maradtak fenn források, magyar eredetűek pedig egyáltalán nincsenek. A magyar honfoglalásról is a legkorábbi feljegyzés legalább 250-300 évvel későbbi korból származik, Anonymus 12–13. században keletkezett gestájából.– Elsősorban a Bizánci Birodalomból vannak forrásaink, melyek Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin nevéhez köthetők. Emellett arab forrásokat is ismerünk, hiszen az Arab-félszigettől északra zajlottak ezek a történelmi események – mondta.

– A kazár birodalomban minden vezető – a társadalom felső rétegének nagy része – zsidó hitre tért. Őket a közemberek közül is sokan követték, ám még így is vallásilag sokszínű maradt Kazária lakossága; voltak törökök, kazárok, mohamedánok és keresztények is. A magyar törzsek akkori vezetője Levédi volt (kiről Levédiát is elnevezték), aki egy nemes kazár nőt vett el feleségül; alávetettje, szövetségese volt a kazár birodalomnak, így nehéz lenne elképzelni, hogy esetleg nem érintette meg őket is ez a vallás – fejtette ki az előadó, hozzátéve, Levédiában történhetett a magyar nép etnikai kialakulása. Szántóné Balázs Edit előadásában elmondta azt is: Árpád azáltal vált fejedelemmé, hogy elfogadta a kazár fennhatóságot. Így pedig akár még az is feltételezhető, hogy a zsidó vallást is felvette.

Ez az aljas támadás múltunk és nemzetünk ellen nem most indult, de a hazugság mesterei jól tudják: ha eleget sulykolják, még a legképtelenebb kitalációjukat is elhiszik előbb-utóbb (csak a holokamuval nem akar menni a dolog, ezért kell hatóságilag üldözni a kétkedőket).

Korábbi kapcsolódó anyagaink a témában:

A zsidó-kazár elmélet szerint még Árpád is zsidó volt

Áttörés a magyar őstörténet-kutatásban: "A magyarok a zsidóktól származnak", és "Árpád fejedelem is zsidó"

Alexander Beider: Az askenázi zsidók nem kazárok – íme a bizonyíték

Kazárok-e a zsidók?

A zsidók kazár származása: a félhülyék nyugtatószere

Marton Veronika: A csúsztatás magasiskolája


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »