Megkezdődött a mekkai zarándoklat

Megkezdődött a mekkai zarándoklat

MEKKA. Megkezdõdött szerdán Szaúd-Arábiában az idei mekkai zarándoklat, amelyen várhatóan több mint 2 millió hívõ vesz részt, közöttük 168 külföldi ország 1,8 állampolgára.

A haddzs az iszlám öt pillérének egyike, minden moszlimnak életében egyszer el kell zarándokolnia a szent városba.   

Kedden Szaúd-Arábia bejelentette, hogy a zarándoklat idejére megszigorítják a biztonsági intézkedéseket, több mint 400 ezer engedély nélkül érkezett zarándoknak tiltották meg, hogy belépjenek Mekkába. A biztonsági erõk 100 ezer tagja vigyáz a rendre, hogy elkerüljék a két évvel korábban történtek megismétlõdését, amikor egy tömegpánikban közel 2300 zarándok vesztette életét.   

A kormány közölte: szigorú intézkedéseket hoztak, hogy biztosítsák a zarándokok nyugalmát, így pénzbírság és börtönbüntetés vár az elõírások megsértõire. A nap és az este folyamán a hívõk már az Arafat-síkságon gyülekeztek, hogy onnan menjenek fel a hegyre, a zarándoklat csúcspontjára. Elõzõleg a hívõk hétszer megkerülték a mekkai Kába követ.   

A zarándokút több részre tagolódik. Az elsõ napon a zarándokok szent állapotba (ihrám) kerülnek. A férfiak nem használhatnak illatosító szereket, nem vághatják le hajukat és körmüket, nem borotválkozhatnak. Varrás nélküli kétrészes, lepelszerû ruhát viselnek, amely a feltámadást jelképezi és az összes zarándok egyenlõségét Allah elõtt. A nõknek bõ ruhát kell hordaniuk, amelybõl csak arcuk és kezeik látszanak ki. Ezt követi a Kába szentély elsõ körüljárása. A Kába fekete kockaépítmény a mekkai Nagy Mecset belsõ udvarának közepén, s a Fekete követ rejti. A Kábát hétszer kell az óramutató járásával ellentétesen körbejárni, elõször lendületesen, majd lassuló ütemben. A Fekete kõ egy meteorit, amely az iszlám hit szerint a paradicsomból származik. Még ugyanezen a napon hétszer kell megjárni a két szent domb, a Szafa és Marva közötti utat. Ezután elmennek a szomszédos Minába. A zarándokok a Minában felállított sátrakban töltik az éjszakát, mielõtt elindulnának az Arafat-hegyhez, ahol bocsánatért könyörögnek Allahhoz.          

A harmadik napon kerül sor a Minába visszavezetõ úton "az ördög megkövezésének" ritusára, amely arra utal, hogy Ábrahám kõvel dobálta meg és kényszerítette megfutamodásra az ördögöt. Ezután a férfiak megborotválkoznak, vagy rövidre vágják hajukat, a nõk egy tincset vágnak le a hajukból  – egy új, bûnöktõl mentes életszakasz jelképeként. Megkezdõdik a négynapos áldozati ünnep (íd al-adha), a legfontosabb iszlám ünnep. Arra a bibliai történetre emlékeztet, amely szerint Isten megparancsolja Ábrahámnak, hogy áldozza fel fiát. Az ünnep idején áldozati állatokat vágnak le, a húst a rászorulóknak adják. Ezt követõen Mekkában ismét körbejárják a Kábát. Minában folytatódik "az ördög megkövezése", a haddzs utolsó napján pedig utoljára megkerülik a Kábát.   

Idén iráni hívõk ismét részt vesznek a zarándoklaton, miután a 2015-ös tömegszerencsétlenség után – amelynek 464 iráni áldozata volt – tavaly távol maradtak. A két ország között tovább nõtt a feszültség: Szaúd-Arábia és Irán néhány hónappal késõbb azután szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, hogy egy síita vallási méltóságot kivégeztek Szaúd-Arábiában, Teheránban pedig rátámadtak a szaúdi nagykövetségre.

Az idei haddzsra szintén diplomáciai feszültség közepette kerül sor: Szaúd-Arábia és szövetségesei júniusban szakították meg a kapcsolatokat Katarral, amelyet a terrorizmus támogatásával és az Iránhoz való közeledéssel vádolnak. A június 5-én elrendelt bojkott – így a tengeri és légi kikötõk lezárása – miatt számos katari nem tud részt venni a zarándoklaton, bár Rijád engedélyezte, hogy a zarándoklat két hetére szárazföldi úton az országba lépjenek a katari hívõk.   

A nagy vallási eseményre akkor kerül sor, amikor az Iszlám Állam terrorszervezet fokozatosan kiszorítják iraki és szíriai erõsségeibõl, de továbbra is terrorcselekményeket hajt végre elsõsorban a Közel-Keleten és Európában.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »