Meglendült az EU ökle a lengyelek felé

Meglendült az EU ökle a lengyelek felé

MTI nyomán

Brüsszel úgy döntött, a lengyeleken tesztelik először élesben a “jogállami mechanizmust”. Varsóban nem örülnek a megtiszteltetésnek.

Az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági mechanizmus keretében

előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban

– jelentette be Frans Timmermans bizottsági alelnök szerdán, miután a brüsszeli végrehajtó testület “orientációs jellegű” vitát tartott az új varsói kormány tevékenységéről. Az Európai Bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eljárást

a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt

indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

Szakértői értékelések szerint ez az első lépése a három szakaszból álló uniós mechanizmusnak, amelyhez az EB akkor folyamodhat, ha egy adott tagországban csorba esik a jogállamiságon. Frans Timmermans a szokatlanul hosszúra nyúlt biztosi kollégiumi ülés után hangsúlyozta, hogy az Európai Unió párbeszédre törekszik Lengyelországgal. Mint mondta, az eljárás célja, hogy objektív módon tisztázzák a tényeket, részletesen értékeljék a helyzetet és megkezdjék a párbeszédet a lengyel hatóságokkal.
 
Az alelnök közölte, hogy a lengyel közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, hogy március közepén fognak visszatérni a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.

Navracsics támogatta, mások még vártak volna

Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó uniós források arról számoltak be, hogy az EU-biztosok közül néhányan egyelőre inkább elhalasztották volna a mechanizmus megindítását. Az ülésen a varsói kormánynak nem volt jelen képviselője, Elzbieta Bienkowska lengyel EU-biztos azonban felszólalt. Őt még az előző kormány jelölte a posztra. Navracsics Tibor magyar uniós biztos ugyanakkor már korábban támogatásáról biztosította a Lengyelország elleni eljárást. orbán Viktor egykori miniszterének döntését mély hallgatását övezi a Fidesz és a kormány részhéről – a Jobbik ugyanakkor felháborodásának adott hangota magyar-lengyel barátság besározása” miatt.
 

Kísérleti nyulak

Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust

egy EU-tagországgal szemben. Az uniós “jog őrzőjének” is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.

Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

 A jogállamisági mechanizmus végső esetben akár

az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja.

Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például a múlt héten kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.

Bizonyos szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a jogállamisági mechanizmus megindítása kontraproduktív lehetne, az ugyanis az

“ostromlott vár” légkörét alakíthatná ki Lengyelországban,

és megerősíthetné az euroszkeptikus erőket Közép-Európában.

Egyrészt-másrészt

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a bizottsági döntésre úgy reagált egy nyilatkozatában, hogy szerinte Timmermans ellentmondásos kijelentéseket tett, ezért a testület írásos tájékoztatását várják.

“Egyrészről a Lengyelországgal való párbeszéd szükségéről beszélt, másrészről pedig a (jogállamisági) mechanizmust emlegette

– közölte. “Ez meglehetősen zavaros nyilatkozat volt Timmermans részéről” – tette hozzá Waszczykowski.

A lengyel kormány nyitott arra, hogy az Európai Bizottság kérdéseit megválaszolja, ám jó lenne, hogy a kérdésfeltevés ezentúl lehetőleg pontos lenne – kommentálta az Európai Bizottság (EB) által Lengyelország ügyében elindított előzetes vizsgálatot Konrad Szymanski, az Európai Unió ügyeiért felelős lengyel miniszter Brüsszelben.

A lengyel miniszter elégedettségének adott hangot, hogy az EB az eljárással kapcsolatban sűrűn használta a “párbeszéd” szót, és hangsúlyozta: ebben Varsó is érdekelt. Ugyanakkor elmondta: jó lenne, ha az EB “lehetőleg pontosan tenné fel kérdéseit”, mert az eddig megválaszoltaknak “az volt a hibájuk, hogy ezeket nagyon általánosan fogalmazták meg“. Szymanski többek között Timmermans azon,  a lengyel kormánynak nyílt levél formájában továbbított kérdéseire utalt, melyek az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatására  és a körvonalazódó közmédia reformra vonatkoztak.
 
A varsói parlamentben Rafal Bochenek kormányszóvivő újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: az EB döntése nem lesz negatív hatással  Varsó és Brüsszel kapcsolataira. A mechanizmus elindítása “a nyugati sajtóban megjelent bizonyos találgatásokon alapuló, orientációs jellegű cselekvés” – vélte Bochenek, aki szerint a helyzet akkor tisztázódhat, ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Lengyelországba látogat. Erre előzetes egyeztetés alapján “egy-két hónapon belül” kerül sor – jelentette be a kormányszóvivő.

Ellentmondásosnak találta az EB döntését a közszolgálati televíziónak nyilatkozó Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője.

“Egyfelől azt állítják, hogy Lengyelországban csorba esik a jogállamiságon, másfelől az előzetes vizsgálat elindításával csak most kezdik gyűjteni az erre vonatkozó információkat”

– mutatott rá Magierowski.     

A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) nevében a sajtónak nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár úgy látta: a döntés megerősíti, hogy az EB “nem helyesli azt, ami Lengyelországban a parlamenti demokráciával történt”. “A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) változtatnia kell az ellenzékhez, valamint a törvényhozói folyamathoz való viszonyán” – vélte, megjegyezve, hogy az EB tisztségviselőinek “megalapozott aggodalmai” vannak a lengyelországi helyzetet illetően.

Több lengyel kommentátor “nem érdemi, hanem erősen politikai döntésnek” minősítette az eljárás elindítását. Tomasz Wróblewski, a Wprost című jobbközép hetilap főszerkesztője például úgy vélte: az előzetes vizsgálat nem fogja az Európai Unió konkrét lépéseit eredményezni. A főszerkesztő “az EU egyfajta erőfelmutatásának” minősítette a lépést, mely szerinte inkább az uniós politika, mintsem a lengyelországi demokrácia helyzetéről tanúskodik. “Az EB meg akarta mutatni, hogy ura az európai helyzetnek, miközben az utóbbi időben sok, az uniót dezintegráló jelenség észlelhető” – szögezte le Wróblewski.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »