Megújul a főváros közvilágítása

Megújul a főváros közvilágítása

Több mint egymilliárd forintot fordíthatnak a budapesti közvilágítás korszerűsítésére, amely során mintegy hétezer nagynyomású nátrium lámpatestet korszerű, energiahatékony LED-es világítótestre cserélhetnek – erről a Fővárosi Közgyűlés döntött szerdai ülésén.

Fővárosi Közgyűlés – A testület támogatta a közvilágítás LED-es korszerűsítését

A Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el a testület, amely így biztosította a szükséges fedezetet a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) részére a közbeszerzési eljárás megkezdésére.

A közgyűlés a közbeszerzési eljárás eredményes lezárulta után dönthet majd a fővárosi forráshoz kapcsolódó szerződések pontos tartalmáról és végleges összegéről.

Szeneczey Balázs felhívta az ellenzéki képviselők figyelmét arra, hogy a közbeszerzés eredménye visszakerül a közgyűlés elé, jelenleg a közbeszerzés indításának a biztosításról döntenek.

Bagdy Gábor azt hangsúlyozta, hogy a projekt egy gyorsan megtérülő beruházás.

Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a projekt 15 kerületben, több mint 30 helyszínen javasol korszerűsítést. A kivitelezés 2018 első negyedévtől 2019 nyár végéig tartana.

Jelenleg Budapesten az amortizált és műszakilag is korszerűtlennek tekinthető, nagy energiafogyasztású és magas üzemeltetési költségű közvilágítási lámpatestek mennyisége mintegy 30 ezerre tehető, és középtávon – 5-7 éven belül – további mintegy 80 ezer elavult lámpatest cseréjével kell számolni.

Az indokolható megtérülési időn belül mintegy hétezer lámpatest LED-es világítótestre történő cseréje valósítható meg, amit az energiamegtakarításon alapuló hosszú távú fővárosi forrással lehetne finanszírozni. Az éves becsült energiamegtakarítás 1,8 millió kWh – írták.

Szakértői becslések alapján a projekt várható megtérülési ideje 13-15 év, a LED-es lámpatestek várható műszaki élettartama pedig 20-25 év.

A javaslatban rámutattak: az említett mennyiségű nagynyomású nátrium lámpatest cseréje, jelenlegi árakon számítva 280 millió forint költséget jelentene, ugyanakkor nem eredményezne energiamegtakarítást. A projekt megvalósítása kedvező, hiszen a műszakilag várható üzemeltetési idő mintegy kétharmada alatt megtérül a felvett kölcsönösszeg az energiamegtakarításból.

A projekthez a fővárosi önkormányzat 900 millió forintos támogatást biztosít. Az Európai Beruházási Bank az előzetes hozzájárulását megadta a LED-es korszerűsítési projekt hitelből történő finanszírozásához. A fennmaradó 150 millió forintot a BDK saját erőből biztosítja azzal, hogy a felszerelést a kft. saját dolgozói végzik majd el a tervek szerint.

Tokody Marcell (Jobbik) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről az előterjesztést, először kérjenek be árajánlatokat a piaci szereplőktől és ez után írjanak ki pályázatot. Hangsúlyozta: pártja támogatja a korszerűsítést, de az nem lehet a “korrupció melegágya”.

Horváth Csaba (MSZP) Tokody Marcellhez hasonlóan egyetért a projekttel, de drágának tartja a korszerűsítésre szánt több mint egymilliárd forintot, és a vitában jelezte: megnyugtatóbb lenne, ha a közgyűlés a mostani ülésén csak elvi döntés hozna az ügyben.

Pap Zoltán, a BDK ügyvezetője elmondta, az ajánlatoknál az árat, az elérhető megtakarítást és a jótállási időt veszik figyelembe. Megjegyezte, egy lámpatest árát nem lehet úgy megkapni, hogy az egymilliárdot elosztják hétezerrel, a lecserélni tervezett lámpatestek számával, mert nagyon pontos előkészítésre, tervezésre is szükség van.

Támogatták a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosítását

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén támogatta a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosítását nyilvános pályázat útján.

A testület határozata szerint a Budapest területén lévő és a fővárosi önkormányzat, a BDK Budapesti Dísz-és Közvilágítási Kft. (BDK), valamint a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) tulajdonát képező közvilágítási oszlopokat “tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” elhelyezése céljából a tulajdonosokkal közösen nyilvános pályázat útján közösen kívánja hasznosítani.

Az előterjesztést 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A testület egyhangúlag támogatta Gy. Németh Erzsébet (DK) azon módosító javaslatát, amellyel felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgáltassa meg: miért nem fizetett az ESMA Reklám Zrt. 2015 végétől a fővárosi köztéri oszlopokon kihelyezett reklámtáblák, reklámhordozók elhelyezéséért; valamint kit terhel a mulasztásért, a főváros és cégei bevételeinek elmaradásáért a felelősség?  

A közgyűlés döntése értelmében a fenti pályázat lebonyolításával a Vagyonkezelő Központ Zrt.-t bízzák meg, úgy, hogy a pályázat öt év hasznosítási időtartamot határozzon meg, továbbá a haszonbérleti díj a használatarányos díjelem mellett tartalmazzon egy fix alapdíjat is, amely a bevételtől függetlenül megilleti a haszonbérbeadót.

A BDK által üzemeltetett közvilágítási oszlopok száma mintegy 77 ezer, ennek 90 százaléka a BDK, 10 százaléka pedig a fővárosi önkormányzat, illetve a BKK tulajdonában van.

Jogszabály szerint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úti célként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés.

Kivágják a kanadai nyárfákat a fővárosi önkormányzat közterületein

A fővárosi önkormányzat által felügyelt közterületeken 2025-ig kivágják az összes kanadai (vattázó) nyárfát – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A Tokody Marcell (Jobbik) által jegyzett előterjesztést 19 igennel 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A kivágott kanadai nyárfák helyére – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – új fákat telepítenek majd.

Az elfogadott előterjesztésben Tokody Marcell arról írt, hogy a szocializmusban telepítettek rengeteg kanadai nyárfát a gyors növekedésük miatt. Ma már nem ültetnek ilyen fákat az általuk okozott kellemetlenségek miatt, de a meglévő állomány rengeteg bosszúságot okoz. A gyakran nagyon sűrűn szálló nyárfavattát könnyű belélegezni, ami irritálja a nyálkahártyát, emellett könnyen a szembe is kerülhet, a talajon összegyűlve pedig erősen gyúlékony – emelte ki.

Jóváhagyták Budapest környezetvédelmi programját és zöldinfrastruktúra-koncepcióját

Jóváhagyhatja Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra vonatkozó környezeti programját, valamint a főváros zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A környezetvédelmi programot és a fejlesztési koncepciót a testület egyhangúlag fogadta el.

A Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra szóló környezeti programja által kijelölt feladatok között szerepel – a többi között – az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, a mértékadó árvízszint megemelkedéséből adódó feladatok elvégzése, a fővárosi önkormányzat felelősségi körébe tartozó területek kármentesítése, valamint a budapestiek fűtési gyakorlatának “reformja”, a távfűtési rendszer bővítése, kapcsolva hőszigetelési programokhoz.

A javasolt feladatok között szerepel további P+R parkolók létesítése, a környezetbarát közlekedés erőteljes támogatása a kerékpárút-hálózat fejlesztésével és az elektromosjárműtöltő-hálózat kiépítésével, a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése, valamint az üres közterületi fahelyek betelepítése.

A dokumentum szerint 2015-ben a főváros területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52,5 százalék volt, ez magában foglalja a művelésből kivett, beépített területek zöldfelületeit is.

Más hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel. A városban átlagosan egy emberre körülbelül 14 négyzetméter városi zöldfelület jut, amelyből 6 négyzetméter közpark, közkert. Ennek térbeli eloszlása egyenetlen, a belvárosi térség különösen zöldfelület-hiányos – olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A dokumentum szerint Budapest éghajlati viszonyainak alakulásában is egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás: 1901 és 2014 között, 114 év alatt az évi középhőmérséklet 1 Celsius fokos emelkedése mutatható ki. A napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől növekedést mutat, és a besugárzás erősödése tovább fokozza a városlakók hőérzetét.

Mint írták, Budapest levegőjét a 2015. évi éves átlageredmények alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében szennyezettnek, az ózonra tekintettel kiválónak. A dokumentum szerint a főváros környezeti problémái közül az egyik legjelentősebb a magas zajterhelés, amely károsan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét és egészségét. A fővárosi zajterhelés elsődleges forrása a közúti közlekedés.

Budapesten a lakosság mintegy 38 százaléka 65 decibel (dB) feletti zajszinttel terhelt, ami már egészségkárosító hatásúnak tekinthető – olvasható.

A fővárosi közlekedésről azt írták, hogy a közösségi közlekedésen belül a környezetbarátnak tekinthető kötöttpályás közlekedés aránya mintegy 57 százalék, és folyamatosan növekszik a kerékpárral közlekedők száma az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően. Ugyanakkor a magántulajdonban levő benzinmotoros járművek üzemanyag-felhasználásának 2007-2013 közötti csökkenése megállt, 2014-ben kismértékű emelkedés volt tapasztalható, az áru- és személyszállításában használt dízeles járművek által felhasznált üzemanyag mennyiségében pedig az előző évek mértékét meghaladó növekedés figyelhető meg.

Rámutattak arra is, hogy az elmúlt években a Duna vízszintje többször is megközelítette az eddig regisztrált legnagyobb árvízszintet, és az árvízvédelmi művek több szakaszon “magassághiányosak”, állapotuk sok helyen rossz.

Az összefoglaló helyzetértékelés szerint “Budapest különböző területei eltérő mértékben terheltek, de általánosan megállapítható, hogy a javuló részfolyamatok eredményei mellett Budapesten még az összes környezeti elem – talaj, víz, levegő – szennyezettsége tapasztalható”.

A testület jóváhagyta a Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciójáról szóló javaslatot is. A dokumentum mérleget von az elmúlt 10-15 év városfejlesztési történéseiből, összefoglalja a zöldfelületekkel, a zöldinfrastruktúrával kapcsolatban felmerülő kormányzati, fővárosi, kerületi és társadalmi feladatokat, továbbá rövid és hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg az élhetőség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság erősítése érdekében.

Új csomópont épülhet a rakpart és a Szépvölgyi út között

A Fővárosi Közgyűlés szerdán olyan terveket fogadott el, amely egy új közúti csomópontot hozna létre a Slachta Margit rakpart és a Szépvölgyi út között.

A testület 19 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Duna-parti építési szabályzat II. kerületre vonatkozó rendeletmódosítást.

A javaslat vitájában eltérő véleményt fogalmazott meg két kormánypárti polgármester. Bús Balázs, a III. kerület vezetője nem szavazta meg a módosítást, mivel szerinte az a jelenleginél is nagyobb forgalmi dugókat okozna a rakparton, ami tovább nehezítené a kerületükből és az agglomerációból érkezők belvárosba jutását.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere ezzel szemben azt mondta, az új csomópont nagyban megkönnyítheti a környéken élők munkába-, illetve hazajárását. Hangsúlyozta, a rakpart forgalmát érdemes növelni, ha ezzel csökken a lakott területek terhelése.

Hasonlóan vélekedett a szocialista Horváth Csaba is, aki szerint a változtatás a város érdekeit szolgálná és gyorsítaná a forgalmat.

Tarlós István zárszavában kijelentette, műszaki szempontból indokoltnak látja az új csomópont létrehozását, ugyanakkor nem kíván egyik kormánypárti polgármester ellenében sem szavazni, ezért nem vesz részt a voksoláson. A főpolgármester arra kérte az érintetteket, hogy a jövőben ne hozzák hasonlóan kellemetlen helyzetbe, az ilyen konfliktusokban inkább előre egyeztessenek.

Az elfogadott javaslathoz csatolt hatásvizsgálat szerint a rendeletmódosítás hozzájárul a II. kerületi Duna-part gyalogos megközelítéséhez, a kikötési lehetőségek bővítéséhez, valamint a meglévő zöldfelület megtartásához és megújításához.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »