Menekülnek a jegyzők, kiürülnek a hivatalok, a fideszes TÖOSZ-elnök szerint is nagy a baj

Menekülnek a jegyzők, kiürülnek a hivatalok, a fideszes TÖOSZ-elnök szerint is nagy a baj

A fideszes TÖOSZ-elnök szerint is megalapozott érvekkel készülnek sztrájkra az önkormányzati köztisztviselők;

többségük bére kilenc éve (!) nem emelkedett.

Még az idén egyhetes sztrájkot szervezhet a tagság nyomására a szakszervezett, amennyiben nem lesz kormánydöntés az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről – jelentette be nemrég Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Van, ahol már nincs jegyző – nyilatkozta a Népszavának –, aljegyző, gazdasági vezető, kiürülnek a hivatalok, ha nem lesz béremelés, máshová, főleg külföldre mennek dolgozni a köztisztviselők. Kevesebb, mint ötven százalékuk bérét tudták rendezni önerőből a jelentősebb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok, 52 százalékuk bére kilenc éve változatlan, miközben a kormányhivataloknál több béremelés is történt.

A szakszervezeti „S.O.S.-jelzésben” taglaltak nem vitathatók – bocsátotta előre megkeresésünkre Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a legnagyobb taglétszámú önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a TÖOSZ elnöke. „A tagönkormányzatainktól kapott visszajelzések igazolják, hogy a megnövekedett munkateher (a napi feladatellátás mellett egyre növekvő az adatszolgáltatási kötelezettség, többek között az ASP-rendszer bevezetése következtében) és a kilenc éve változatlan bérek miatt erős a munkaerő-elvándorlás – így Schmidt. – Ez főként a háromezernél kisebb lakosságszámú településeken jellemző. A közszférán kívül elérhető bérezéssel a „befagyott” köztisztviselői bértábla ma már versenyképtelen (nem így a kormánytisztviselők bére), különösen a pénzügyi munkakörökből távozókat nehéz pótolni, vagy éppen a jegyzőket.

A tabi fideszes polgármester néhány hónapja asztalra tette a Belügyminisztériumban a TÖOSZ bérjavaslatát. Úgy tudja: a kormány további háttérvizsgálatok elvégzésére utasította az illetékes tárcákat.

Ma az önkormányzati rendszer pozitív szaldós, stabilak a keretek az önkormányzati működéshez – erről Pogácsás Tibor BM-államtitkár beszélt a minap Siófokon a somogyi polgármesterek és jegyzők hagyományos évenkénti konferenciáján. Az ASP-rendszerről azt mondta: sokan vitatják, de „gazdálkodási feladatokat és terheket vesz le az önkormányzatok válláról”.

Két éve szivárgott ki a nem a nyilvánosság számára készült háttéranyag az úgynevezett központi ASP-rendszer bevezetéséről. A Belügyminisztérium akkor tagadta, hogy ő lenne a megrendelő, ehhez képest 2018. januártól minden önkormányzatnak kötelező lesz az alkalmazása. Az ASP bevezetését taglaló tanulmány alapján az első ütemben egyes önkormányzati hivatali feladatok átkerülnek a kormányablakokhoz (ez részben-egészben már megvalósult), a következőben az ASP-rendszer bevezetésével szűkítik a hivatali feladatokat, s megvalósulhat a hivatalok összevonása, a központi kontroll, ellenjegyzés kialakítása. Cél – írta az ismeretlen szerző, ismeretlen megrendelő megbízásából – az önkormányzati eladósodottság megakadályozása, a korrupció megfékezése, az átláthatatlan, nem hatékony működés visszaszorítása, vagyis „a szabványosítás, a kontroll, a centralizálás. A központi ASP biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek…”

Schmidt Jenő egyébként a TÖOSZ nevében az ASP-tervek napvilágra kerülésekor azt mondta:

„Nem fogadható el a települési önkormányzatok pénzügyi adminisztrációjának centralizálása, ezzel az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját számolnák fel, amely egyet jelentene az önkormányzás felszámolásával”.

Ehhez képest közeleg január elseje, a kötelező bevezetés határideje… Lengyel Róbert, a Magyar Polgármesterek Közössége (MPK) elnökének is vannak aggályai az önkormányzatok még szorosabb kontroll alá vonása miatt, de ő attól is tart, hogy januárban nem tud elindulni a rendszer.

„Óriási mennyiségű adatot kellene felvinni a központi információs rendszerbe, majd később folyamatosan tölteni, aminek ma nem látszik, hogy meglenne az informatikai háttere – mondta Siófok független polgármestere. – Kollégáink folyamatosan fejtágítókra járnak emiatt, de nem kapnak választ a felmerülő kérdéseikre. Hasonlótól tartok, mint ami a szemétpiac ‘államosítása’ kapcsán kialakult; két éve működni kéne már a rendszernek, de az állami kukaholding még mindig nem képes számlázni, így aztán a lakosság zöme idén még csak egyetlen szemétdíjcsekket kapott, valamikor márciusban…”

Lengyel szerint figyelemre méltóak voltak a polgármesterek és jegyzők siófoki tanácskozásán a pécsi egyetem jogi karáról érkezett előadó gondolatai is, aki arról beszélt: a közigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása várhatóan nem éri el a célját, vagyis továbbra sem csökken a bürokrácia…


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »