Moszkva az Északi-sarkon is érvényesítené az érdekeit

Moszkva az Északi-sarkon is érvényesítené az érdekeit

A hidegháború vége óta először repültek orosz vadászgépek az Arktiszon át Észak-Amerika irányába. Erről Szergej Sojgu bejelentése alapján a Newsweek számol be. Az orosz védelmi miniszter arról nem beszélt, hogy mikor és milyen céllal zajlottak ilyen hadműveletek.

A folyóirat cikke emlékeztet arra, hogy tavaly az amerikai légierő gépei nem egyszer szálltak fel orosz repülők „befogására”. Volt olyan hónap, amikor ötször is megtörtént. Akkor az egyik magas rangú amerikai katonai vezető stratégiai jelzésként értékelte ezeket az orosz zavaró repüléseket. A tábornok szerint Moszkva ezzel is jelezni kívánta, hogy jelen van az északi sarkkör térségében, s érvényesíteni fogja érdekeit az e területek megindult versenyben.

Az Arktisz alatt az Északi-sark körüli területeket értjük. Legnagyobb része a jeges-tengeri részekre esik, melyet állandó jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is Oroszország, Alaszka, Kanada, Norvégia, Grönland és Izland területéről. Ez a térség eddig csak a halászat miatt volt fontos, egyre inkább felértékelődik viszont a globális felmelegedés miatt megnyíló északi kereskedelmi út, valamint a földgáz- és kőolajlelőhelyek miatt. Mivel a könnyen kitermelhető olajkutak lassan kimerülnek, az olajfúrók új lehetőségeket keresnek. Elsősorban Oroszország, de az egész világ vizsgálja a területet, mely valószínűleg óriási lelőhelyeket tartogat. A területet nem védik az Anktartiszhoz hasonló nemzetközi egyezmények, ezért Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Dánia között politikai-diplomáciai vetélkedés indult a kitermelési jogokért.

A nemzetközi jog lehetőséget biztosít az arktiszi nemzeteknek, hogy 200 tengeri mérföldes sugarú körben fejlesztéseket hajtsanak végre egy adott kontinentális talapzat területén. A jog szerint a kontinentális talapzat az állam szárazföldi területéhez kapcsolódó, állan­dóan vízzel borított tengerfenék, ahol a földrajzi összefüggés címén a parti állam speciális gazdasági jogokat élvez.

Az orosz vállalatok egyre intenzívebb fejlesztésekbe kezdtek. Különösen kőolaj és földgáz után kutatnak. A Pecsora-öbölben mű­kö­dik a Gazprom álla­mi ener­ge­ti­kai cég fú­ró­tor­nya, a Prirazlomnaja. A 2015–2020-as időszakban Oroszország 222 milliárd rubelt (4,3 milliárd dollár) szán az Arktisz vidékén található források felkutatására és feltárására. A még feltáratlan természeti kincsekről Dmitrij Rogozin azt mondta, hogy „az Északi-sarkvidék az oroszok Mekkája”.

http://mno.hu/

Ebben a versenyben Oroszország – visszautasítva, hogy militarizálni akarná a nyersanyagokban gazdag Északi-sarkvidéket – a térségben lévő katonai erő demonstratív fokozásával is jelzi az igényeit. A 2015–2020-as időszakra vonatkozó ka­to­nai dokt­rí­ná­ban elő­ször fo­gal­maz­ták meg az észa­ki sark­vi­dé­ki orosz ér­de­kek vé­del­mé­ről szóló irány­el­ve­ket. Ebben szó van a közös arktiszi parancsnokság felállításáról, ami koordinálja és ellenőrzi az Északi Flotta, a sarkvidéki hadviselésre kiképzett dandárok, a légtérrendészeti és légvédelmi alakulatok, valamint az adminisztratív feladatokat ellátó állomány munkáját.

E törekvés jegyében az északi partoknál új orosz katonai bázisok jelentek meg, az északi flotta pedig az Ilja Muromec hadrendbe állításával új jégtörőt kapott. De a gyakorlatokon immár olyan új hajók is megjelentek, mint az Gorskov admirális nevű fregatt, az egykor a Leningrád körüli tengeri védelmet irányító Ivan Gren ellentengernagy nevét viselő deszantos hajó vagy a Pasin akadémikusról elnevezett tanker.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »