MR 116 Döntés előtt és után (1)

Válaszúton

A napokban egy magyar vállalkozó háromnapos lelkigyakorlatát kísértem. Fontos döntések előtt állt, s miután nemrég belekóstolt a Szent Ignác-i módszerbe, ezt alkalmasnak remélte, mint kiderült, joggal. Törtnetesen pár nappal korábban olvastam el a legelőkelőbb üzleti iskola és egyúttal a legelőkelőbb egyetemen, a legendás Harvard által kiadott füzetet, melynek tipikusan amerikai címe „Döntéshozás: Öt lépés a jobb eredményekhez”.[i] A füzetecske az amerikai menedzserek népszerű kézikönyve, és az első döntés, amit meghozhatnak, hogy mennyire hűségesen kövessék tanácsait. Ahogy az egy üzleti iskola kiadványnál nem is lehet másképp, a kalauz és mentor, aminek a sorozatot szánták, racionális felépítésű, és eredmény-központú. A „minőségi eredmény előfeltétele a jó folyamat,” hangzik az alaptézis, és a menedzser az, aki igazgatja a folyamatot, jó esetben jó irányba.[ii]

Vajon a rendalapító Szent Ignác módszere versenyképes ezzel a modellel szemben?- tettem fel magamnak a kérdést. Netán rendelkezik valamilyen többlettel? A kérdés azért merült fel, mert egyfelől a két folyamat – a harvardi és a Szent Ignác-i meglepő párhuzamokat mutatott, másfelől a középfokú fogalmazás megragadta figyelmemet. Az amerikaiak hajlamosak felsőfokon gondolkozni és érvelni, a legjobb eredményre törekednek mindenben, vagy a legnagyobbra, de lám, itt a jobb és nem a legjobb eredményre tesz ígéretet. Az pedig a minden jezsuita által ismer magis, a mindig jobbra törekvés tükörképe.

A kivágás a keret

A Harvard szerint minden döntési folyamat öt lépésből áll: Elsőnek kedvező szövegkörnyezetet (context) kell teremtenünk, mert a környezet megkönnyítheti, vagy megnehezítheti a helyes döntéshozást. Egy autoritárius, tekintélyelvű közegben a döntéshozók hajlamosak a vezér vélt véleményéhez csatlakozni, és elhallgatják esetleges ellenvéleményüket. Nos, a döntésbarát környezet megteremtését a lelkigyakorlatok atyja a mindenkori kísérőre bízza, az ő felelőssége lesz. Az ún. bevezető megjegyzésekben részletesen taglalja, hogyan tegye magát szabaddá a döntésre a lelkigyakorlatozó, és hogyan segítse ebben kísérője. Ilyen szabály például a huszadik megjegyzés, melyben Ignác hangsúlyozza, hogy „a lelkigyakorlatokban annál nagyobb előhaladást ér el az ember, minél inkább elkülönül minden barátjától és ismerősétől és minden föld gondjától.” Erre kísértetiesen hasonlít a Harvard tanácsa, hogy fontoljuk meg a szín, a díszlet kialakítását (setting), azaz a szokott ülésterem helyett valamilyen rokonszenves, a szabd párbeszédnek kedvező keretet válasszunk.[iii] Egy nagyobb tanulmányban szeretném ezeket a párhuzamokat bemutatni, most elégedjünk meg azzal, hogy a Harvard mentor semmi újat nem ajánl a felhasználónak az 1548-as keltezésű Lelkigyakorlatokkal szemben.

Hasonló a helyzet a második lépés estében, amely az ügy megfelelő „keretezését” (framing) követeli meg. Nem hozhatunk jó döntést ennek hiányában – hangsúlyozza Harvard. A keret az a „szellemi ablak” melyen keresztül kitekintünk a problémára, a látószögünk. Ez akár tökéletesen megakadályozhatja jó döntést, míg ellenkező esetben a jó keret a fél megoldás. A Harvard szerzői egy képzelt postahivatalba visz bennünket, ahol a nép sorban áll. Van köztük friss bevándorló az egykor Szovjetunióból, üzemi mérnök s vállalkozó. A tömeg zúg-morog a hosszú várakozás miatt, de eközben a bevándorló nem is érti, miért elégedetlenek a többiek, hisz volt hazájában e kis várakozás semminek tűnt volna, míg a mérnök már terezi magban a racionális szervezést, amely a várás idejét csökkenti, és a vállalkozó már le is ültetné őket és ott is tartaná, hogy várakozás közben eladja nekik szolgáltatásait. Nos, a keretezés talán a legnagyobb erőssége a Lelkigyakorlatoknak. A Vezérel és Alapigazság mellyel a lelkigyakorlatozó kezdi elmélkedéseit, az egész lelkigyakorlat, sőt további életünk számára is meghatározza a keretet, amennyiben az ember céljából vezeti le a teljes döntési folyamatot. Ez az antropológia biztos alap, amelyet az ún. előkészítő imák minden elmélkedés előtt, újból és újból megerősítenek. Legközelebb az Alapelv részletes ismertetésével folytatjuk.

[i] Harvard Business Essentials: Decision making: 5 steps to better results. Boston, Mas.: Harvard Business School Press, 2006.

[ii] Harvard Business Essentials: 2006, 5.

[iii] Harvard Business Essentials: 2006, 15.

 

Mária Rádió – JEGYZETEK 117 (2017.08.31) DÖNTÉS ELŐTT ÉS UTÁN


Forrás:ulrichblog.wordpress.com
Tovább a cikkre »