Négymilliárd forintos alappal ösztönöznék a piacképes focisták nevelését

Négymilliárd forintos alappal ösztönöznék a piacképes focisták nevelését

A következő szezonban megszűnik a fiatalszabályként ismert szisztéma, helyette a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) produktivitási rendszert vezet be. Ezzel továbbra is azt jelzi a szövetség, hogy a magyar futball csak akkor lehet sikeres, ha minél több minőségi fiatal magyar játékos kap lehetőséget, minél magasabb szinten. Az újítás az utánpótláskluboknál folyó minőségi játékosnevelést helyezi előtérbe, ösztönzi a saját akadémiás egyesületi modellt, illetve azt kívánja elérni, hogy az edző akkor állítsa be a fiatal játékost, ha alkalmasnak tartja a feladatra. Az ezért járó pénz odaítélésének módja új alapon nyugszik.

A rendszer két részre osztja a játékosokat: az U6-os korosztálytól az U19-esig tart a képzési, és ezzel párhuzamosan, az U17-es korosztálytól megkezdődik a produktív időszak. Érdemes egyúttal jelezni, csak az a játékos termel pénzt csapatainak, aki 2007. január elsejéig nem töltötte be a 19. életévét. Mindez hogyan is néz ki a gyakorlatban? A rendszer objektív, egy központi adatbázis révén ellenőrizhető módon a pályán töltött percek alapján díjazza az egy-egy játékost felnevelő utánpótlás-egyesületeket. A lejátszott percekhez pedig különböző szorzószámok (lásd a táblázatot) vannak rendelve. Legtöbbet természetesen az éri, ha valaki a felnőtt válogatottban vagy az öt legjobb bajnokság egyikében szerepel. Az MTI helytálló példája szerint ha egy futballista hét évet nevelkedett az egyik és hármat a másik klubban, akkor két egyesület 70:30 százalékos elosztásban részesül a játékos által termelt pontokból.

http://mno.hu/

Az új rendszer – amelyben egyébként a női szakág egyesületei és labdarúgói is részt vesznek – egyik következménye, hogy jelentősen bővül az anyagi juttatásban részesülők köre, hiszen nemcsak az eddigi tizenkét NB I-es és húsz NB II-es klub részesedik a forrásból, hanem több mint háromszáz egyesület. Fontos, az tekinthető saját nevelésűnek, aki minimum három évet töltött annál a klubnál, ahol profiként – NB I-ben vagy NB II-ben – bemutatkozott.

A teljesítményalapú támogatásra a szövetség négymilliárd forintot különített el. S mint az MLSZ a Magyar Nemzetnek elmondta, ugyanekkora összeggel csökkentik a normatív támogatásokat, így a rendszerben ugyanannyi pénzt osztanak fel. Minél kisebb méretű a klub, annál kisebb arányt képvisel a produktivitási rész a támogatásában; az akadémiáknál átlagosan az MLSZ-támogatás háromnegyede teljesítményalapú lesz. A beavatkozás célja ugyanis épp az, hogy a piramis csúcsán lévő klubok érzékeljék: akkor juthatnak jelentős összegű forráshoz, ha piacképes játékosokat nevelnek.

Felmerült kérdésként, a taórendszer jelent-e veszélyt az új szisztémára. Mint megtudtuk, ma egy labdarúgóklub az MLSZ-en keresztül két forrásból juthat utánpótlás-nevelési támogatáshoz: az egyik, hogy taókérelmet nyújt be a szövetséghez, és a testület jóváhagyja, a másik, hogy állami támogatásban részesül. Mindkét forrásra kiterjesztik a produktivitási rendszert. Tehát a szövetség először megállapítja, hogy egy klubnak mennyi alap- és produktivitási támogatás jár, utána dönt arról, hogy azt taó-, illetve állami támogatás keretében kapja meg. Harmadik csatorna pedig nincs, a rendszer így zárt. Az MLSZ hozzátette válaszában, például infrastruktúrára igényelhet valaki további forrást, de utánpótlás-nevelésre csak a fentiekben leírt módon.

Kik a nyerőemberek?A szövetség számolt, s az jött ki, hogy a mostani idényt alapul véve Gulácsi Péter, az RB Leipzig kapusa szerezte a legtöbb pontot több mint tízezret, a második Kádár Tamás kevesebb mint hétezerrel. Talán nem meglepő, hogy az első öt helyen csak külföldön szereplő válogatott játékosok állnak, a hatodik az a Banó-Szabó Bence (több mint 4000 ponttal), aki U19-es saját nevelésű játékosként folyamatos játéklehetőséghez jut a Budapest Honvédban. Egy saját nevelésű U19-es játékos egyetlen végigjátszott NB I-es meccsel 270 pontot termel, ami nagyjából 1 millió forintnak felel meg, ezen osztoznak a nevelőegyesületei. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »