A polgári berendezkedésről, az állami földek értékesítésének tilalmáról szóló népszavazásról, a salgótarjáni időközi polgármester-választásról és az illegális bevándorlásról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Az LMP-s Schiffer András a polgári berendezkedés kormányzati tervének megvalósítását kérte számon, sorolva azokat az eseteket, amelyek szerinte nem illeszkednek abba.
Szólt Habony Árpád tanácsadói szerepéről, és – a nagyobbik kormánypárt egy szlogenjére utalva – arról, hogy szerinte népszavazást is csak a Fidesz kezdeményezhet. Hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésnek kellene feltárnia, milyen kapcsolat fűzi a Fideszt alvilági csoportokhoz.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úgy felelt: „minden valószínűség szerint egészen mást értünk polgári berendezkedést alatt, mint ön”. Kifejtette: a kormány olyan országot szeretne, amely gazdaságilag képes megállni a saját lábán, és nem az IMF mentőövén.
Magyarország az elmúlt öt évben az unióban is egyedülállóan mérsékelte az adósságrátáját – sorolta az eredményeket –, csökkent a személyi jövedelemadó, és növelte a családtámogatásokat, a polgári berendezkedés lényege ugyanis Rogán Antal szerint az, hogy a gazdasági növekedés esetén a forrásokból az embereknek is vissza kell adni.
Jobbik: A tulajdonosoknak kell dönteniük a földekről
A jobbikos Magyar Zoltán az állami földek értékesítésének tilalmával kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről azt mondta: a magyar emberek tulajdonáról csak maguk a tulajdonosok dönthetnek, a voksolás pedig legyen egy napon a kvótareferendummal. Emlékeztetett arra, hogy a Kúria döntésének értelmében elkezdődhet az aláírásgyűjtés ez ügyben, és szerinte a döntésig még felfüggeszthetik az állami földek privatizációját.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány alatt 78,8 százalékkal növelte birtokait a nagytőke, és az ő agrártámogatásaik 50,6 százalékkal nőttek. Ez lenne a kis- és közepes gazdálkodókat segítő politika? – kérdezte.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, ha a Kúria úgy döntött, népszavazást lehet tartani az ügyben, akkor a kormány áll elébe. Szerinte ugyanakkor 100 ezer gazda egyetért a földárverésekkel.
Ismertetése szerint a több mint 200 ezer hektárból 121 ezer hektárt adtak el összesen 2931 vevőnek, az átlagosan megvásárolt hektárszám fejenként 41 hektár. Hozzátette: a korábbi haszonbérlők 17 százaléka lett árverési nyertes. Elmondta azt is, hogy február utolsó napjáig közel 4000 szerződés aláírása várható.
Az MSZP szerint reményt ad a salgótarjáni választás
Az MSZP-s Tóbiás József szerint minden közvélemény-kutatásnál beszédesebb, hogy vasárnap nagy fölénnyel nyerte meg a salgótarjáni időközi polgármester-választást az MSZP-s Fekete Zsolt, a baloldal jelöltje. Szerinte ez a győzelem – a két időközi parlamenti választással együtt – azt a reményt hordozza, hogy nem lehet megfélemlíteni azokat, akik le akarja váltani a kormány.
Felszólította a kormánypártokat arra, hogy ne adjanak utasításokat képviselő-testületeknek. Bírálta a miniszterelnök évértékelő beszédét, mondván, az nem a magyar valóságról szólt. Gratulált a Saul fia alkotóinak az Oscar-díjhoz, majd azt javasolta, minden képviselő ismerhesse meg a filmet, illetve minden fiatalnak az általános iskolában legyen lehetősége megismerni a sikeres európai műveket.
Rogán Antal jelezte: a Saul fia sikeréhez a kormány nevében a miniszterelnök hajnalban gratulált. Ez mindenkinek a sikere, Magyarország sikere is és az új filmtámogatási rendszer sikere is – közölte.
Az időközi választás kapcsán közölte, az MSZP meg tudta tartani azt, amit 2014-ben megnyert, ebben nincs semmi meglepő. Nagyon nem szeretné – folytatta –, hogy a salgótarjániak olyan helyzetbe kerülnének, mint amilyenbe az ország került Gyurcsány Ferenccel 2006-ban.
A miniszter szerint hallgatnak a város költségvetéséről, a hírek szerint azért, mert egymilliárd forintos lyuk tátong abban. Nem tartható, hogy a törvényeket megszegve nem adják be a büdzsét – mondta, majd hozzátette: ha ez így van, akkor a szükséges vizsgálatokat le kell folytatni az Állami Számvevőszéknek és a kormányhivatalnak.
A népszavazási törvény módosítása
A KDNP-s Harrach Péter a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazás kapcsán egyetértett azzal: módosítani kell a népszavazási törvényt, hogy ne alakuljon ki az elmúlt napokban tapasztalt méltatlan helyzet. Ugyanakkor a frakcióvezető azt a kérdést tette volna fel: egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelemben dolgozó 200 ezer embertől elvegyük az egyetlen közös pihenőnapot? Ez elsősorban szociáldemokrata kérés, de ilyen párt hiányában a keresztényszociális párt is megteheti ezt – mondta.
Harrach Péter ennél sokkal fontosabb tartotta a kvótareferendumot, amellyel súlyt adnának a nemzeti törekvéseknek.
Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben négy baloldali népszavazási kérdés is volt, és mindegyikben sikertelen volt az aláírásgyűjtés. Sem én, sem más nem örül annak, hogy amikor az MSZP elindul népszavazási kérdést beadni a választási irodára, akkor mindig balhé van – fogalmazott. A miniszter megerősítette: a kormány szerint is módosítani kell a népszavazási törvényt.
A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról azt mondta, ma Magyarországnak és egész Európának a már beáramlott és folyamatosan beáramló tömegek kötelező széttelepítése jelenti az egyik legnagyobb veszélyt.
Az európai vezetők ezt nem tekinti demokráciakérdésnek, azt gondolják, hogy meg lehet hozni ezt a döntést az emberek feje felett – tette hozzá, jelezve: a magyar kormány ezt nem így gondolja.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
